Füzér / Folytatás a posztban

 Miskolctól közúton 95 km-re északkeletre, a magyar-szlovák határ mellett található. A falu közigazgatási területén fekszik Magyarország legészakibb pontja.

Környező települések: Filkeháza (6 km), Füzérkomlós (5 km), Hollóháza(9 km), Pusztafalu (8 km). A legközelebbi város Sátoraljaújhely (kb. 26 km).

1205 és 1209 között Bánk bán volt Abaúj vármegye ispánja, a falu is az ő birtoka volt. Füzér története szorosan egybekapcsolódik a füzéri váréval, ami egy vulkáni eredetű dombon áll. A vár egyik legkorábbi váraink egyike, atatárjárás előtt épült, 1235-ben már állt. II. András megvásárolta a várat, innentől a hozzá tartozó falvakkal együtt királyi birtok volt.

A vár és a hozzá tartozó település a 16. századtól Perényi Imréé, majd a Báthoriaké, a Nádasdyaké, majd a Károlyiaké volt. 1526–1527-ben ebben a várban őrizték a magyar koronát.

A Rákóczi-szabadságharc után a település elnéptelenedett, de később újra benépesült. A 19. századra már kedvelt kirándulóhely volt szép erdeje és a közeli gyógyfürdők miatt. Környéke természetvédelmi terület, különlegessége a fokozottan védett sziklagyep növényzet és a Carpaticum flóratartomány,mint a sziklai csenkesz, szirti páfrány, magyar kőhúr, rózsás kövirózsa,barátszegfű, a patak mentén ligeterdők találhatók. A mozaikos gazdálkodási szerkezet a természeti adottságoknak megfelelően alakult ki. Így a patak menti mélyebb fekvésű, vizenyős területeken kaszálók, az enyhén hullámos domboldalakon szántóföldek, a lejtők legmeredekebb részein pedig legelők vannak.

A település fűzfákról kapta a nevét. Oklevelekben említik: Füzér-, Fywzer- és Fyzer-nek is.

Nevezetességei

• Füzéri vár
• Nagy-Milic Natúrpark Látogató Központ és Várgondnokság
• Tájház (Szabadság utca 11.): az 1879-ben épített épület a 19. századi és Hegyközre jellemző építészetei elemeket mutatja be, hagyományőrző rendezvények mellett, műemlék.
• Múltidéző Ház (Szabadság utca 9.): 1940-es 50-es éveket idéző Retro-ház.
• Szent István római katolikus templom román kori és barokk résszel; a templomkertbe 1832-ben állított kőkereszt műemlék
• Református temploma a 18. század második felében épült, festett kazettás mennyezetű műemlék
• A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Füzéri vár 

A füzéri vár egy középkori, tatárjárás előtti vár Füzér település központjában, 170 m magasan a falu felett, a Zempléni-hegység legkeletibb részén aZempléni Tájvédelmi Körzetben.

 A 13. század elején az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja, a Füzéry család őse, Zaránd építtette feltételezhetően.

A várat 1264-ben említik először hivatalos oklevélben, majd egy 1270-ben kelt újabb oklevél egyik utalása alapján bizonyossá tehető, hogy a vár II. Andráshalálakor (1235) már állt, illetve 1235 előtt a király birtokába került.

IV. Béla 1262-1263 körül kedvenc lányának, Anna hercegnőnek adta Füzért, és a hozzá tartozó uradalmat, de később, 1264-ben IV. Béla fia, István herceg, apja ellen harcolva elvette azt a királyhoz hű Anna hercegnő tulajdonából. IV. Béla megpróbálta ostrommal visszafoglalni fiától a várat, de István várnagya, Füzéry Mihály visszaverte seregével a támadást.

Az 1270-ben V. Istvánként trónra lépő herceg a várat Rosd nemzetségbeli (Füzéry) Mihálynak és Demeternek adományozta.

1285 után a vár Aba Amadé birtokába került. A rozgonyi csata (1312) után Károly Róbert elkobozta a várat és Drugeth Fülöpöt nevezte ki várnaggyá.Luxemburgi Zsigmond király előbb elzálogosította, majd 1389-ben Perényi Péter fiainak adományozta a várat. A Perényiek a 15. és a 16. századbanjelentős építkezéseket folytattak Füzéren. A család birtoklása idején az 1440-es évek közepén a vár átmenetileg Pálóczy László királyi ajtónálló mester kezébe került, de a Füzéryek földbirtokai háborítatlanok maradtak.

Az 1480-as években Mátyás király összetűzésbe került a Perényi családdal és kiűzte Perényi Istvánt a füzéri várból, de később visszaadta a várat Perényi Imre nádornak. 1526-ban Perényi Péter koronaőr Szapolyai János koronázása után, ahelyett, hogy szokott helyére, a visegrádi várba vitte volna a Szent Koronát, Füzérre szállíttatta és legalább egy évig ott rejtegette. Perényi Péter erődítési munkálatokat végeztetett Füzéren, fia, Perényi Gábor az 1560-as években a palotaszárnyakat építtette át reneszánsz stílusban.

1567-ben, Perényi Gábor halála után a Báthoryak szerezték meg a birtokot.1603-ban Báthory Erzsébet révén a Nádasdy család kezére jutott. 1626 körül rövid időre Bethlen Gábor csapatai szállták meg. 1654-ben elzálogosítás útján Mosdóssy Imre, majd 1668-ban Bónis Ferenc kezére jutott, végül a királyi kincstár kezelésébe került.

A Kamara német őrséget rakott a várba, de kevéssé törődött az erődítmény állapotával. Mivel a vár hadászati jelentőségét elvesztette, 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette és elhagyta. Ezután a környék lakossága kőbányának használta a romokat. Az 1686 óta birtokos Károlyi család 1934-1936 között állagvédelmi munkákat végeztetett a váron.

 A korabeli feljegyzések szerint a Füzéryek mellett egyik utolsó birtokosa Bónis Ferenc zempléni középnemes volt. Szerencsétlen módon belekeveredett a Wesselényi-féle császár elleni összeesküvésbe, amit kegyetlenül megtoroltak, így Bónis Ferenc feje is a porba hullott a pozsonyi városháza előtt és birtokai a Füzéry, majd házasság révén a Bagossy család birtokába jutottak. Füzér várát Strassoldo kassai generális gyújtatta fel, hogy ne szolgálhasson az egyre szaporodó felkelők menedékhelyéül. A következő évszázadokban már a kegyetlen időjárás viharai és a környékbeli lakosság bontó keze omlasztotta az egykor szebb napokat látott erődítményt. Majd felfedezték a romantikus tájképeket alkotó vándorfestők, így a 19. században erre járt Thomas Ender osztrák művész is.

Helyreállítás

1977-től kezdődően Feld István és Juan Cabello kezdte meg a vár felderítését, majd 1992-től a Kispesti Deák Ferenc Gimnázium diákcsapata, Simon Zoltán vezetésével végzett jelentős feltárási és helyreállítási munkákat a várhegyen. Füzéren azóta folyamatosan folyik a munka, dolgoznak a helyreállításon, s a vár bizonyos részei mára látogathatóvá váltak.

A renoválás sok nehézségbe ütközik. A gyönyörű fekvésű, de igen nehezen megközelíthető, meredek hegy tetején épített füzéri vár, kiemelkedő kápolnatornyával, az egyik legszebb látványt nyújtja hazánkban. A feltárások során derült rá fény, hogy a 13. században már meglévő vár későbbi kváderekből falazott bástyatornyában csillagboltozat fedte a kápolna terét, amit a sarokban baldachinos falpillérek tagoltak, s amelynek ablakai alatt a pálcaműves ülőfülkék finom faragása emlékeztet a romok eredeti szépségére.

2014–2015-ben 1 milliárd 544 millió forint európai uniós támogatással részleges rekonstrukciót végeztek, melynek során részlegesen helyreállították a felső-várat, valamint megújult a palotaszárny, a várkápolna és az alsó bástya. A korhű építészeti megoldásokkal történő helyreállítás során a belső berendezést is pótolták a fennmaradt leírások alapján. A várban a vár védőinek és lakóinak mindennapjait mutatják be, és interaktív középkori kiállításokat nyitnak. A felújítást október 4-én kezdték meg.

2016. március 27-én nyitotta meg a kapuit a felújított Füzéri vár. Megújult a pinceszint, a vezérszint és a tetőtér.

Elhelyezkedése

Füzér Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 48° 32′ 18″, k. h. 21° 27′ 23″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 18″, k. h. 21° 27′ 23″ térkép ▼

Füzér Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Füzér weboldala