Máriapócs / Folytatás a posztban

 Szabolcs–Szatmár–Bereg megye déli részén, Budapesttől 280 km-re,Nyíregyházától 30 km-re található. Máriapócs a Nyírségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és a Nyíregyházi Egyházmegye területén fekszik.

Máriapócs vonattal elérhető a Nyíregyháza-Nyírbátor–Mátészalka–Zajtavonalon, közúton pedig Debrecen-Nagykálló felől. A falu és temploma a vasútállomástól távol (kb. 3 km-re) esik.

 A Pócs a Paulus (Pál) név magyar származéka. A nyelvészek következtetése szerint Pócs a megye első településcsoportjához tartozhatott. A név Mária előtagja a 18. században került hozzá, a községben lévő Mária-kegyhelyre utalásként.

Pócs nevét az oklevelek 1280-ban említik először, birtokosai ezidőtájt a Hontpázmány nemzetség tagjai lehettek, akik a település birtokjogáért pereskedtek.1300-as évek elején a Gutkeled nemzetség birtokaként említik. 1354 táján az Ecsedi vár birtokai közé tartozott. Az1600-as években a Báthori-családtagjainak birtokaként szerepel.

A későbbiekben a királyi család tagjai és a Rákóczi-család is birtokosa volt Pócsnak. 1696-ban templomában könnyező Szűz Mária ikon hozta meg Pócs hírnevét. 1724-ben gróf Károlyi Sándor és a Szennyei család szerzett itt részbirtokot.

A kegykép számára és a felélénkülő búcsújárás szolgálatára 1731 és 1749között felépült a mai Szent Mihály-templom és a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilita kolostor. Ők voltak a kegyhely gondozói egészen 1950-es szétszóratásukig.

1749-ben telepedtek le itt a bazilita szerzetesek, s kezdték meg rendházuk építését. A monostor a görögkatolikusok művelődési és oktatási központjává vált, s az itteni tanítóképző majdnem egy évszázadig képzett itt kántortanítókat.

1758-ig a bazilita rendnek engedte át birtokrészét Károlyi gróf. 1816-tól 1872-ig vásártartási joggal rendelkező mezőváros volt. 1991. augusztus 18-án II. János Pál pápa is idelátogatott, ekkor keleti rítusú misét is pontifikált magyar nyelven, a kegytemplom mellett felállított szabadtéri oltárnál 150 000 hívő jelenlétében.

A település 1993-ban újra visszakapta városi rangját.

Nevezetességei

Máriapócs világszerte ismert Máriapócs Nemzeti Kegyhely; a hírnevét a görög katolikus máriapócsi kegytemplomnak köszönheti. Nevezetessége még a Bazilita Gyűjtemény Dudás Miklós görög katolikus püspök szülőházában. A településen található egy Turul-szobor is.

2015-ben átadták a többek között a Zeneiskola évente megrendezésre kerülő Művészeti Gálája megtartására alkalmas Kulturális Központot.

Elhelyezkedése

Máriapócs Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 52′ 44″, k. h. 22° 01′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 44″, k. h. 22° 01′ 08″ térkép ▼

Máriapócs Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén