Vértesszőlős / Folytatás a posztban

Vértesszőlős község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai járásbantalálható. Nemzetközi hírnevét a Vértesszőlősi Őstelep elnevezésű archeológiai bemutatóhelynek köszönheti, ahol 1965-ben a Homo erectus leleteit tárták fel.

 A község a Tatabányát és Tatát összekötő rendkívül forgalmas 1-es főút mellett fekszik. Tatabánya 2,5 km, Tata 4,5 km távolságra található. Itt halad az M1-es autópálya is, és Vértesszőlős megállóhelyen megállnak a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal személyvonatai.

 Vértesszőlős már ősidők óta lakott helynek számít. Neve az 1960-as években vált világszerte ismertté, amikor Pécsi Márton geográfus két tanítványa, Mészáros Imre és Schweitzer Ferenc megtalálta az első csonttöredékeket, illetve eszközöket, majd Vértes László ősrégész vezetésével feltárták Európa egyik legrégibb, mintegy félmillió évvel ezelőtt élt ősemberének, Samunak telephelyét. A leletek helyén, a falu mésztufa bányájában a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlős Őstelep néven bemutatóhelyet alakított ki.

Nagy gazdagságban maradtak meg kőeszközei, tűzhelye, táplálékának maradványai, de előkerült koponyájának egy darabja (tarkócsontja) és foga is. A leleteket az egykori melegforrásból lerakódott mésztufában és a közbetelepült löszben találták meg. Az átégett csontokból megállapították, hogy ez az ősember már ismerte és használta is a tüzet.

Egy őskori forrás környékét üvegpavilonnal védik, az egykori dagonyázóhelyőskori állatok és emberősünk megkövesedett lábnyomait őrzi.

 A későbbi időkből a településen avar kori leletek is előkerültek.

A települést írásban 1244-ben említik először.

A török korban sokszor feldúlták, majd a 18. század elején az Esterházy-uradalom részévé vált. Az elnéptelenedett faluba Pozsony, Nyitra és Trencsén megyékből katolikus szlovák telepesek érkeztek, akik ettől kezdve a lakosság többségét alkották.

1994-ben a szlovák nemzetiségi hagyományokat bemutató tájházat nyitottak.

Az egykoron királyi vincellérek által lakott község legrégebbi építészeti emléke a 18. századi római katolikus templom.

A község központjának mai képe a 19. század végén alakult ki.

Látnivalók

• Római katolikus Kisboldogasszony templom (Fellner Jakab tervei alapján, 18. század)
• Vértesszőlősi Őstelep: a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlősi Szabadtéri Bemutatóhelye
• Szlovák tájház és udvar a paraszti élet eszközeivel

Híres emberek

• Itt született 1814-ben Fieba József, az 1848/49-es szabadságharc mártírsorsú plébánosa
• Klotz Ignác (1869-1940, Törzsök), egyházi szellemű oktatással foglalkozó plébános, a helyi mondák összegyűjtője, 1901-1916 között volt a település lelkipásztora 

Elhelyezkedése

Vértesszőlős Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 37′ 08″, k. h. 18° 22′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 08″, k. h. 18° 22′ 49″térkép ▼

Vértesszőlős Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén