A védett óbányai utcakép
Üveghuták az erdő mélyén
A 17-18. század fordulóján a mai Óbánya (Altglasshütte) helyén indult meg a kelet-mecseki erdei üveggyártás. Az üveghuták általában az erdőbe települtek, mert az üveggyártás során rengeteg fára volt szükség, és könnyebb volt szekérrel a homokot ideszállítani, mint a fát. A kemencék fűtése melletta bükkfa hamujából készült hamuzsír előállításához is sok fára volt szükség.A hamuzsír azért kellett, mert a mész mellett ez az anyag csökkentette a homok, illetve a kvarckavics zúzalékának olvadáspontját, és ezáltal gyorsította az olvadást.
Mivel a 18. századra Nyugat-Európában már jelentősen megfogyatkoztak az erdők, Magyarországon azonban még volt elegendő fa, az ország egyik legfontosabb exportcikkévé vált a hamuzsír. Az erdőirtások mértékét látva azonban Mária Terézia 1755-ben elrendelte a hamuzsír exportjának tilalmát, majd 1761-ben a korlátozását.
Álomszép bükkerdő az Óbányai-völgyben
A hegyek közé szorított falu
Századokkal ezelőtt az üvegesek is erre jártak
Az óbányai Pisztrángos-tó
A bánáti bazsarózsa május-júniusban virágzik
A Csepegő-szikla télen igazán látványos, bár cseppkőszerű képződményeket most is látni.
A Ferde-vízesés, vagy mesebeli nevén a Tündérlépcső
Skanzen az erdő közepén
A kisújbányai faluház
A Szent Márton-kápolna Kisújbányán
A 2007-ben újjáépített Cigány-hegyi-kilátó
Kilátás a hegytetőről
A hangulatos Óbánya. Csak azok a vezetékek ne lennének!
Az Óbányától a Cigány-hegyig tartó körtúra nem túl hosszú, alig tíz kilométer, és kedvező időben bárkinek ajánlható. Nehéz terepviszonyok nincsenek, látnivaló viszont annál több! Ha neked is tetszett ez a varázslatos magyar falucska, oszd meg ismerőseiddel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése