TÁJJELLEGŰ ÉTELEK-RECEPTEK

▼

TÚRA UTAK-TANÖSVÉNYEK

▼

Zala megye

▼

Veszprém megye

▼

Vas megye

▼

Tolna megye

▼

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

▼

Somogy megye

▼

Pest megye

▼

Nógrád megye

▼

Jász-Nagykun-Szolnok megye

▼

Heves megye

▼

Hajdú-Bihar megye

▼

Bács-Kiskun megye

▼

Baranya megye

▼

Békés megye

▼

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

▼

Csongrád megye

▼

Fejér megye

▼

Komárom-Esztergom megye

▼

Győr-Moson-Sopron megye

▼

Székelyföld - Erdély

▼

FELVIDÉK

▼

HORVÁTORSZÁG

▼

VAJDASÁG

▼

Burgenland

▼

2022. február 28., hétfő

Hogyan nyaralt a magyar munkás

 






Ez a Jelenkorban megjelent írás például arról szól, hogy a Balaton csak a szocializmus megérkezésével vált az egyszerű munkásemberek számára is elérhetővé, addig csak a burzsujok élvezhették a magyar tengert.

"A századforduló idején kezdett kiépülni Földvár, Lelle, Boglár és Fonyód, s a térdigérő, keresztcsíkos trikót viselő férfi fürdőzők mellett ekkor már fel-feltünedeztek a lidón a bugyogós nadrágba, hosszúujjas fürdőruhába öltözött, nagyszélű kalapot és könyékig érő kesztyűt viselő strandoló nők is. A két világháború között indult rohamosabb fejlődésnek a déli part, de egy balatoni nyaralás költségeit ekkor is csak a jobbmódú polgárság s a vezető tisztviselő-réteg tudta előteremteni. A nép tömegei legfeljebb képeslapokról ismerték a magyar tengert, a költőnek. Erdélyi Józsefnek, is ilyen balatoni emléke van ebből az időből: „Én ott fürödtem, ahol a libák...'' Földvár vad kártyacsatáiról, Siófok dőzsölő mulatozásairól, Szemes kasztokba tömörült „villabirtokosairól", az egész tópart a társadalmi különbségek kérkedő kihangsúlyozásáról volt hírhedt. A nép csak a felszabadulás után léphetett be a legszebb magyar tájba, ekkor vált a Balaton-mellék az ország legnagyobb üdülőtelepévé."



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése