A NYSA mentőautó / Folytatás a posztban

 

 Egy kormányközi szerződés értelmében hazánk 1960-tól a nyolcvanas évek végéig összesen 8100 darab Nysa mentőkocsit állíthatott forgalomba. A későbbi beszerzések során érkezett még Magyarországra az 521S-ből, valamint az 522S-ből is, mivel ezek a típusfrissítésen átesett változatok voltak. 

Az első Nysa mentőautóban négyhengeres, 2120 köbcentis, 70 lóerős motor volt. Az 1,8 tonnás járművet azonban idehaza átalakították rohamkocsivá. Idővel világossá vált, hogy a Nysák nem alkalmasak a feladatra, ettől függetlenül a később esetkocsiként, valamint betegszállítóként dolgozó járműveket is ellátták a modern egészségügyi felszerelésekkel. 

A lengyel gyártmányú mentőautók rendkívül gyorsan cserélődtek, hiszen alig 125 ezer kilométer után teljesen tönkrementek, de 30 ezer kilométerenként minimum motorcserére szorultak. A Nysa így gyakorlatilag olyan volt, mint egy egyszer használatos fecskendő, a szolgálatot teljesítőknek nemcsak a beteg életéért, de a Nysa ellen is küzdeniük kellett. A megmentett bajbajutottak emlékezhetnek pozitívan a lengyel csodára, a sofőrök már kevésbé, életüket műszaki hibák, kőkemény rugózás és fejtámla nélküli sofőrülés keserítette meg. A Nysa eldobható volt, más kérdés, hogy rendjén volt-e így ez egy jármű esetén. A cirka harminc év alatt a Nysa mentőautók 51 millió beteget szállítottak és több mint 1 milliárd kilométert futottak az utakon.