A CsM (akkor még Rákosi Mátyás Művek) Motorkerékpárgyárában 1954-ben megtörtént a nagy váltás: a 125-ösök átadásával (Danuvia), a 250-es Csepelek tapasztalataira építve, megkezdődött a negyedliteres PANNONIÁ-k fejlesztése és gyártása. Az akkor élenjáró “Vörös Csepel” lett otthona 20 éven át a hazai motorkerékpár-gyártás legnagyobb fejezetének.
Fotó: Maróti fotógyűjtemény
A kezdőlépést a TL típus (teleszkóp elöl, lengővilla hátul) gyártásba vételével tette meg a gyár kollektívája. Néhány fontos adat: 10-11 LE, négyfokozatú váltó, 19″-os kerekek, 135 kg önsúly, 100 km/ó végsebesség.
A Pannoniák motorblokkjának és erőátvitelének szerkezete: | |
A Pannonia motorkerékpárok klasszikus elektromos rendszere: a lendkerékmágnes tartalmazza a megszakítós gyújtószerkezetet, a világítást tápláló tekercseket és a 6V-os akkumulátor töltőtekercsét. |
Pannoniák első továbbfejlesztett változata a TLT típus volt, ahol a második T betű a hátsó lánchajtás tokozottságára utal. Gyors ütemben indult meg a “tőkés” import szerelvények kiváltása a hazai termékekkel. A TLF típusváltozat nagyobb, 14 lóerős teljesítményével tűnt ki. | Pannonia TLT oldalkocsival |
Pannonia TLF | |
A TLF igényes luxusváltozata volt a TLB modell, mely elsősorban NDK exportra került. |
Pannonia krosszmotorok | ||||||
Már az ötvenes évek végén megszülettek a versenymotorok első példányai a Csepeli Motorkerékpárgyár versenyműhelyében. A jó technikai színvonalú gépek számos sikert hoztak a hazai és a nemzetközi versenyeken egyaránt. | ||||||
A legendás csepel-gyári krosszcsapat 1958-ban: Máté Sándor, Mester István, Hollós István, Harangvölgyi András, Németh Emil | ||||||
Később több, továbbfejlesztett változatot is gyártottak, az utolsó az 1967-ben elkészült MC-67-es típus volt, könnyűfém hengerrel, egyfőtartós vázzal, főtengelyre szerelt tengelykapcsolóval. | ||||||
Harangvölgyi András MC-67 típusú versenymotorja
|
Dolgoztam külkeresként a Csepel Művekkel, akkor még volt, de nem sokáig. Szerettem volna a gyártását is látni, hiszen ültem ilyen járműben! Hirtelen vége lett a gyártásának az 1980-as években. Tulajdonképen nem tudom,valójában mi is volt az oka. Kérdezni nem lehetett.Aki tud róla valamit,szívesen venném.
VálaszTörlésSzemélygépkocsi alk.üzletkötö voltam,nem bírtam a főnőkőm, átmentem a Csepel müvekbe a motorokhoz. nem jutottaaz Kég
TörlésVoltak fejlesztések, készült több prototípus is. Az Autó-Motor című újság talán valamikor 1977 közölt fotókat is. Nos ahogy én emlékszem, kicsit “yamahásak”
VálaszTörlésvoltak és ezért nem feleltek meg az akkori politikai vezetésnek. Ezt le is írták.
Ahogy én gondoltam akkor is,-a valódi ok
a KGST tagországokban is szinte mindenhol volt motorgyátás, bőven elláttak bennünket is, főleg a silány szovjet termékekkel. Így hát a nagymúltú gyárunk termékstruktúráját csúnyán átalakították, majd le is állították. Nagyon jó minőségű és kivitelű kerékpárok a gyeretől a felnőttig, robogók, varrógépek, teherautók, stb. gyártása megszünt. Jöttek máshonnan a silányak. Ez a véleményem.
Nekünk volt ilyen motorunk!
VálaszTörlés~1973 a DIGÉP-ben dolgoztam. Teszteltünk egy szivattyút, amin Pannónia blokk volt, turbó hűtéssel. Gondolom a kisgép és aggregátor piacra tervezték. Műszaki érdekesség lenne ennek nyomára bukkanni. Üdv!
VálaszTörlés