Ki ne emlékezne a kék és piros nyakkendőkre és az őrsök, rajok neveire?

 Hogyan és mikor indult az úttörőmozgalom, mi volt a célja? Kik voltak a kisdobosok? Milyen volt részt venni egy úttörőtáborban? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk, ami valakinek új információ lesz, valakinek pedig egy kis nosztalgiázás. Utazzunk vissza az időben, gyertek!

Az úttörőmozgalom megalakul

 

1946.június 2-án megalakult a Magyar Úttörők Szövetsége, melynek rendszerébe kötelező volt belépni az általános iskoláknak. A 2-4.osztáloys tanulók voltak a kisdobosok, az 5-8.osztályosak pedig az úttörők. Ezek a gyermekek csapatokba, azaz, akkori nevükön őrségekbe és rajokba lettek összerakva. Középiskolások lehettek azifivezetőik, illetve a ranglétra legtetején pedig az úttörővezetők álltak.
Habár az akkori politikai nézetek hatására jött létre a mozgalom, a gyermekek leginkább ebből nem érzékeltek semmit, hiszen a különféle dalok megtanulása, éneklés (kinek ugrott be azonnal a, Mint mókus fenn a fán... vagy a Sej a mi lobogónkat... kezdetű dal?), strandolás, kirándulások, versenyek töltötték ki napjaikat úttörőként vagy kisdobosként.

 

 

Ki ne emlékezne a kék és piros nyakkendőkre és az őrsök, rajok neveire?

 

Az úttörők egységes viselete 1946-ban született meg, mint az összetartozás jelképe. A nyakkendő viselete sokak számára maradandó élmény: kezdetben a színek változtak, volt sima fehér, illetve fehér alapon piros csík is, de a végső színek a piros és a kék nyakkendő lettek. A kék a kisdobosok színe volt, a piros pedig az úttöröké. 
A rajok nevei komolyabbak voltak, pl.: Petőfi Sándor raj, Szolidaritás raj, Ady Endre rajt stb., míg az őrsök nevei kicsit gyerekesebbek, kevésbé szigorúak is lehettek, ilyen volt pl. a Méhecske őrs, Mókus őrs, Napsugár őrs. 

 

Megalakulnak az úttörőtáborok

Balatonszárszón, Lellék, Széplakon, Alsóörsön, Csillebércen és a legrangosabban, Zánkán felépültek az úttörőtáborok, ahol ezrével várták a fiatalokat. Zánka nem csak tábor, hanem Ifjúsági Centrum is lett, ide a kitűnő tanulókat küldték nyaraltatni, érdem volt ide kerülni. Ezáltal a település nyüzsgő úttörővárossá vált, évente 30.000 gyerek fordult meg itt, köztük orosz, kelet-német, csehszlovák és jugoszláv gyermekek is. A táborokat általában reggeli torna, játékok, strandolás, kirándulás és szalonnasütés esti tábortűzzel jellemezte. 

 

 

A kisdobosok 6, és az úttörők 12 pontja

 

A közös jelmondatok növelték az összetartozás érzését, illetve a lenti pontokban meg is szilárdították elveiket. Na, ki emlékszik még ezekre?

 

A kisdobosok 6 pontja:

1.    A kisdobos hűséges gyermeke a magyar hazának.
2.    A kisdobos szereti és tiszteli szüleit, nevelőit, pajtásait.

3.    A kisdobos szorgalmasan tanul és dolgozik, segíti társait.
4.    A kisdobos igazat mond és igazságosan cselekszik.
5.    A kisdobos edzi testét és óvja egészségét.
6.    A kisdobos úgy él, hogy méltó legyen az úttörők vörös nyakkendőjére.

 

Az úttörők 12 pontja: 

1.    Az úttörő hű gyermeke hazánknak, a Magyar Népköztársaságnak, felelősséggel dolgozik érte.
2.    Az úttörő erősíti a népek barátságát, védi a vörös nyakkendő becsületét.
3.    Az úttörő szorgalmasan tanul, a világ és önmaga megismerésére törekszik.
4.    Az úttörő gyarapítja és védi a szocialista társadalom értékeit.
5.    Az úttörő, ahol tud, segít és önként szolgálja a közösséget.
6.    Az úttörő igazat mond és igazságosan cselekszik.
7.    Az úttörő szereti, tiszteli szüleit, nevelőit és az idősebbeket.
8.    Az úttörő igaz hű barát.
9.    Az úttörő bátor és fegyelmezett.
10.    Az úttörő szereti és védi a természetet.
11.    Az úttörő edzi testét és óvja egészségét.
12.    Az úttörő úgy él, hogy méltó legyen a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagságára.

 

Most pedig nosztalgiázásunk zárásaként hallgassuk meg az egyik leghíresebb úttörő dalt!