Kéménd (Románia) / Folytatás a posztban

 A Maros jobb partján, Dévától 23 km-re északkeletre található.

 Külterületén a Coțofeni-kultúrához tartozó cseréptöredékeket és rómaimaradványokat találtak.

Hunyad vármegyei kisnemesi falu volt. 1786-ban 317 lakosának 41%-a volt zsellér, 40%-a nemes és 23%-a jobbágy jogállású. 1808-ban járási székhely.Református gyülekezete 1826-ig alkotott önálló egyházközséget. 1839-ben járási székhely volt.

Nevezetességek

• Kicsiny református teremtemploma, a hozzá tartozó haranglábbal. Miután1999-ben mennyezete beszakadt, a vakolat alól előbukkantak déli és északi falának az Utolsó ítéletet ábrázoló középkori falfestményei. A déli falat két festmény borítja. Az egyik Szent István, Szent Imre és Szent László korábban is ismert ábrázolása a 15. század elejéről, cirill betűs felirattal, ami talán arra utal, hogy a templomnak akkoriban román kegyura lehetett. A magyar királyok cirill betűs ábrázolására a kristyori és a ribicei ortodox templomban találhatunk szintén 15. század eleji párhuzamot. A másik festmény valószínűleg a 14. század második felében készült, a Pokol látható rajta és egy teljes Utolsó ítélet-freskóból maradt meg. Az elkárhozottak mosolyognak rajta és egy részük török fejfedőt visel. A kép a bögözi református templom Pokol-ábrázolásával rokon. Az északi falon egy valószínűleg 1482-ből való, gótikus Utolsó ítélet-freskó megmaradt vízszintes sávja látható. A műemlékké nyilvánított templomot kolozsvári magyar fiatalok munkájával állították helyre.
• Egy dombon áll a 19. században épült ortodox fatemplom.
• Savanyúvízforrás. A vizet egy dévai cég palackozza.

Elhelyezkedése

Kéménd Pozíció Románia térképén

é. sz. 45° 53′ 35″, k. h. 22° 59′ 02″

Kéménd / Folytatás a posztban

A Kisalföld peremén, Párkánytól 13 km-re északnyugatra, a Garam jobb partján fekszik.

 A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban éltek emberek. Agancsból, csontból, pattintott kőből készített eszközeiket találták meg a környéken. Az i. e. 400 körüli időben kelták érkeztek a vidékre, a Garam jobb partján fekvő temetőjükből számos korabeli ékszer és cserépmaradvány került elő. A falu legmagasabb pontját képező Várhegyen ebben az időben földvár állt. Valószínűleg a falu közelében zajlott az a döntő csata, melyet 173-ban Marcus Aurelius császár a kvádokkal vívott.

A falu első írásos említése 1183-ből származik "Camend" néven. 1217-ben a Hont-Pázmány nembeli Amadé volt a birtokosa. 1543-ban Esztergom eleste után a vidéket elfoglalták a törökök. 1595-ben a török ellen készülődő császári katonák fosztották ki a falut. 1683-ban a korábban a töröknek behódolt falut a párkányi csata után győztes lengyelek teljesen elpusztították. 1696-ban mint lakatlan helyet említik, 1699-re azonban az esztergomi érsekség birtokaként újból benépesült, ekkor 54 adófizetője volt. 1705 augusztusában a kurucok ellen harcoló császári csapatok fosztották ki. A 18. században a falu fejlődésnek indult, 1755-ben már állt az új templom is. Iskolája 1732-ben nyílott. 1787-ben 151 házában 884 lakos élt. 1828-ban 173 háza állt 1039 lakossal, akik főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.1849. április 20-án itt ugrasztotta meg egy magyar sereg Wyss vezérőrnagy császári seregét. 1885-ben a falut elérte a vasút is, a Párkány-Léva vonal egyik állomása lett. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, gyümölcs- és szőlőtermesztéssel, kosárfonással foglalkoztak. A faluban olvasókör és önkéntes tűzoltó egyesület működött.

Vályi András szerint "KÉMÉND. Elegyes magyar, és tót falu Esztergom Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Garam vize partyán, mellyen szép hídgya van, Párkányhoz mint egy más fél mértföldnyire, postája is vagyon, határbéli földgye jó, legelője elég, fája tűzre, és épűletre, szőlleji jó borokat teremnek; el adásra alkalmatos módgyok van, közel a’ Dunán, ’s Esztergomban, réttyeinek, és legelőjének egy részét Garam vize néha meg szokta önteni." 

Fényes Elek szerint "Kéménd, Esztergom, most Komárom vmegyében, régi magyar falu, a Garan jobb partján, Esztergomtól északra 2 mfd., a lévai és nyitrai országutban: 961 kath. lak. s egy jól dotált plébaniával. Határja egészen róna s első osztálybeli: van jó fekete földje, rétje, legelője bora, fája. Hajdan a Hunt Pazman fam. öröksége volt, de 1392-ben Ugrinus gróf az esztergomi érseknek kénytelenitetett általengedni, mivel testvérjei nagy pusztitást követének el az érseki jószágokban. Az itten volt postahivatal eltöröltetett, de ujra felállitatott. F. u. az esztergomi érsek. A lakosok birnak 1449 1/2 hold első, 724 h. második osztályu szántóföldet, 464 1/2 hold rétet, 983 1/2 kapa szőlőt." 

A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, majd a csehszlovák állam része lett. 1938 és1945 között újra Magyarország része volt. A Beneš-dekrétumok alapján 1947-ben 120 magyar családot erőszakkal Csehországba kényszermunkára deportáltak.

Nevezetességei

• Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1755-ben épült. A 20. században új toronnyal bővítették.
• Szűz Mária szobra 1883-ban készült.
• Második világháborús hősi emlékmű.
• A falunak jellegzetes (kurtaszoknyás) népviselete van, emellett a népi építészet számos szép példája látható a településen.
• Az Ördöngösi dűlőben fekvő Iszomfalva több mint 300 borpincéje és présháza, mely egyúttal kulturális rendezvények színhelye is.
• A Garam mentén fekvő Szerelem-sziget ifjúsági tábora.

Elhelyezkedése

Kéménd Pozíció Szlovákia térképén

é. sz. 47° 53′ 17″, k. h. 18° 38′ 40″

Segesvár / Folytatás a posztban

Segesvár Erdélyben, Maros megyében található. Szász szék központja, majd Nagy-Küküllő vármegye székhelye volt. Marosvásárhelytől 45 km-re dél-délkeletre a Segesd pataknak a Nagy-Küküllőbe ömlésénél fekszik.

 Ősidőktől fogva fontos, lakott hely, 1898-ban a Nagy-Küküllő jobb partja fölé emelkedő fennsíkon tárták fel a Wietenberg-kultúra leletekben gazdag telepét. A rómaiak ’’Stenarum’’ nevű katonai őrhelye állt itt, majd óbolgár nép lakott a környékén. 1141 és 1161 között II. Géza szászokat telepített ide. A szász szék központja lett, favárát 1191-ben kezdték el építeni. Ez a tatárjáráskor elpusztult, majd ezután falakkal és tornyokkal fokozatosan épült be a Várhegy felső része. A vártemplomot egy 12. századi kápolna helyén kezdték el építeni 1350-ben, de 1428 és 1488 között átépítették.

 A 14. századtól szabad királyi város. Várát 1438-ban a törökök feldúlták, de a 16. században helyreállították. Mátyás uralkodása alatt polgárai részt vettek a király elleni felkelésben. 1506-ban itt erősítették meg a három nemzet unióját. 1544-ben a város protestáns hitre tért. 1562-ben az itt tartott országgyűlés után a vár piacán fejezték le a lázongó székelyek huszonhat vezetőjét. 1600-ban előbb Vitéz Mihály, majd Basta hódította meg. 1603-ban Székely Mózes török csapatokkal, 1605-ben Bocskai hadai, 1662-ben Kemény János ostromolta. 1646-ban pestis, 1676-ban tűzvész pusztította.

 Itt választották meg erdélyi fejedelemnek 1630. december 1-jén I. Rákóczi Györgyöt, 1657. november 2-án Rhédey Ferencet, 1658. október 7-én Barcsay Ákost. 1706-ban Pekry Lőrinc kurucai foglalták el és rombolták le, ekkor pusztult el a 14 bástyából 5 és maradt 9. 1709-ben újra pestis, majd 1788-ban ismét tűzvész pusztít. 1849-ben Forró honvéd tábornok foglalta el, majd Bem is bevonult ide. 1849. július 31-én határában volt a segesvári csata. 1876-ban a szász székek helyett újonnan létrehozott Nagy-Küküllő vármegye székhelye lett. A várost mindvégig híres kézműipar jellemezte. Bronz- és ónművesei, asztalosai, kőfaragói, majd később posztó-, kerámia- és üvegipara tette nevezetessé. 1910-ben 11 587 lakosából 5486 német, 3031 román és 2687 magyar volt. 1992-ben 34 537 lakosából 25 387 román, 6948 magyar, 1327 szász, 853 cigány, közülük 24 992 ortodox, 3260 református, 2230 római katolikus, 1511 unitárius, 290 görög katolikus.

 Segesvár történelmi központja 1999 óta a Világörökség része.
Várának egykori 14 tornyából 9 még most is áll, melyeket 930 m hosszú várfal köt össze. Mindegyik torony a védelmére kijelölt céh nevét viseli.
Óratornya a 14. században épült, 1556-ig városháza is volt. Híres zenélő óráján 12 apostol ezüst szobra sétált körbe, melyeket 1601-ben elraboltak, majd 1648-ban pótoltak. Ma múzeum van benne.
Szent Miklósnak szentelt vártemploma a hegytetőn áll a 13. században a domonkosok építették, de 1350-ben a román stílusú régi templom helyére új gótikus szász templomot emeltek, 1422 és 1488 között átépítették, tornyát 1463-ban csatolták hozzá. Mellette az egykori Aranyművesek tornya helyén a 19. században épített temetőkápolna áll. Közelében az egykor országos hírű szász evangélikus gimnázium épülete.
A Várhegyre a 178 fokból álló diáklépcső vezet fel, eredetijét 1642-ben építették.

 Az óratorony mellett áll a 13. század második felében épített kolostortemplom, eredetileg domonkos templom, a 15. században bővítették, majd a reformátusoké lett. 1676-ban tűzvész rongálta meg. A kolostort 1886-ban bontották le. A járványkórházi templom 1575-ben épült késő gótikus stílusban. A régi megyeháza 1888-ban épült, közelében állt Petőfi mellszobra (Romul Ladea alkotása), amely az ötvenes években került a Köllő Miklós által készített szobor helyére, mely jelenleg Kiskunfélegyháza főterén van. 2007-ben a vár fala beomlott, a talajomlás elérte a szobor talapzatát. Ekkor lebontották, és 2013-ban új helyen, egy ún. Petőfi-parkban újra felállították.

Varjúvár - Sztána / Folytatás a posztban

"Szeretném megérni, hogy kicsiny-kis portámat olyan rendben lássam, ahogyan én azt elgondoltam magamnak. Legyenek a földek egy tagban, gyümölcsfáim termők, pajtám tele, méhesem népes…Legyen minden gondosan gondozva, tisztán művelve, rendben tartva. Szép legyen és gyönyörű a szemnek is, és azt szeretném, hogy gazdaságom, melynek minden rögét magam szereztem, minden fűjét-fáját magam ültettem, minden épületét magam építettem, így szálljon az én maradékaimra." (Kós Károly: Bevezetés a Testamentum és Agrikultura című kézirathoz, 1915)

A Varjúvár Kós Károly egykori saját háza a Kalotaszegi Alszegen, Erdélyben, a Szilágy megyei Sztána határában található. A Budapest - Nagyvárad - Kolozsvár vasútvonal mentén álló, eredetileg hétvégi háznak szánt épületet Kós Károly 1909-ben tervezte és 1910 őszén-telén építtette, majd 1925-ben bővítették kétszintes toldással.

 Az emeleten dolgozó-, a földszinten cselédszoba volt, míg a középső épületrészben a földszinten konyha, az emeleten hálószoba, illetve 1925-ig dolgozószoba volt. A jellegzetes toronyban alul az ebédlő, társalgó, felül a gyerekszoba, illetve 1925-ig a hálószoba kapott helyet.

 I. világháború után ide is költözött. 1925-ben, szintén saját tervei alapján bővítette az épületet. A házban több nevezetes író is megfordult, így pl. Móricz Zsigmond és Dsida Jenő is. A 2. világháború erdélyi harcainak idején, 1944. októberében a szomszédos Kalotanádasd lakói szisztematikusan kifosztották az egész sztánai üdülőtelepet, így Kós Varjúvárát is. Ugyanekkor teljesen elpusztították a villa fölötti Csiga-hegyen szintén Kós által épített, Varjú-tanya nevű épületet, ahol a művész korábban rendszeresen dolgozott. A pusztítás elől Kós 1944-ben menekülni kényszerült Sztánáról és soha sem tért már ide vissza.

 Az épület Kós Károly jellegzetes, motívumait a népi építészetből kölcsönző építészi nyelvének megfogalmazódása. Földszintje vakolatlan, tört kő falazat, míg emeleti részei fából készültek. Összetett, több kisebb épülettömegét fedő, meredek nyeregteteje, illetve jellegzetes, kerek alaprajzú, kúpos tornya zsindellyel fedett. Jellemző az épületre, hogy Kós minden apró részletet, így az egyedi nyílászárókat, azok kilincseit és zsanérjait is művészi ízléssel megtervezte.

Hasznos információk, ha Erdélybe utazol / Folytatás a posztban

Erdély rengeteg történetet és legendát őriz és ápol a, kulturális értékei felbecsülhetetlen kincsek a Magyarok és minden ember számára.

Erdély Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, helyezkedik el. Szűkebb értelemben Erdély, a történelmi Erdély vagy Belső-Erdély ennek a nagyobb területnek a középső-keleti, a Királyi-hágón túli részét jelenti, amely az egykori Magyar-királyságon belül bizonyos önállósággal rendelkezett. Belső-Erdély keleti felén található a Székelyföld történelmi tájegysége. Itt a legnagyobb ma a magyarok aránya.

Erdély természeti csodái

Erdély számtalan csodás természeti adottsággal rendelkezik, változatos látnivalót nyújt az idelátogatóknak. Legalacsonyabb pontja Orsova mellett van, a legmagasabb pedig Moldoveanu csúcs a Fogarasi-havasokban, ami pontosan 2544 méter. Erdélyt változatos felépítésű és szépségű hegyek alkotják, egyik legnépszerűbb része a mészkőből álló Bihar-hegység. Erdély legfontosabb folyója a Maros, amely kettészeli az Erdélyi-medencét. Turisztikai szempontból kihagyhatatlan tavakkal rendelkezik, ilyen például aGyilkos tó, Szent Anna-tó, és a Medve-tó. Ez a csodálatos fölrajzi tájegység, rendkívül gazdag növény és állatvilágban. Székelyföldön túrázni és nézelődni olyan mintha a táj lelke is velünk utazna. Erdélyben lehetőségünk van az Al-dunai hajókázásra és kirándulásra a Cserna patak gyönyörű völgyében, és remek gyógyfürdőkben pihenhet a megfáradt látogató.

HELYI IDŐ

GMT + 2 óra eltolódás

NYELVI MEGOSZLÁS

Erdélyben a hivatalos nyelv a román, de sok helyen beszélnek magyarul és németül. Ezen kívül jelentős magyar kisebbség él Székelyföldön, akik magyarul beszélnek. A Szászföldön a szász lakosok és a német turisták miatt sokan beszélnek németül. Általában az idősebbek ismerik a francia nyelvet, míg a fiatalabb korosztály jól boldogul az angollal. Az utóbbi években sok erdélyi vállalt külföldön vendégmunkát, főleg Olaszországban és Spanyolországban, aminek köszönhetően sokan megtanultak olaszul és spanyolul.

Pénz

Hivatalos pénznem a Lei. 1 Leu = 100 bani. Forgalomban lévő pénzérmék: 5, 10, 50 bani. Forgalomban lévő papírpénz: 1, 5, 50, 100, 200 és 500 Lei. Minden nagyobb városban találni bankot, bank-automatát (ATM) és pénzváltót is. Szállodákban, éttermekben, bevásárlóközpontokban egyre elterjedtebb a bankkártyával való fizetés. Az Euro bevezetése 2010-2012 között várható, de sokan már Euroban számolnak. Egyes helyeken Euro-val is fizethetnek.

Általános árfolyam: 

1 Euro = 3,67 RON 1 Dollar = 2,39 RON 100 Forint = 1,48 RON 100 Yen = 2,12 RON

A román nagykövetség konzulátusa hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken 8.30-12.00 közt van nyitva.

Címe: 1146 Budapest Thököly út 72

Tel: 384 7689

Fax: 384 5535

Magyar Nagykövetség Romániában:

Cím:   str. Jean-Louis Calderon nr. 63-65., 020034 Bucuresti

Előhívó: (00)-(40)-(21)    Telefon:  312-0073, 00-40-31-620-4300, 00-40-31-620-4301; -02
Ügyelet: (40-722) 386-560
Fax:   titkárság: 00-40-31-620-43-26    sajtóiroda: 00-40-21-312-04-67

Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: 
Zákonyi Botond

E-mail:
mission.buc@mfa.gov.hu

Honlap: 
www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/RO/hu

Főkonzulátus:  530210 Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 45.

Előhívó:  (00)-(40)-(366)  Telefon:  087-000
Ügyelet:  00-40-729-068-350    Fax:    207-338
Ügyfélfogadás: 
Hétfő-Csütörtök 8:00-16:30
Péntek 8:00-14:00

Főkonzulátus Kolozsvár:

Elérhetőségek  Honlap: http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/Kolozsvar/hu/
Cím: 400113 Kolozsvár, Főtér 23. (Cluj-Napoca, Piata Unirii nr. 23.)
Telefon: +40-264-596-300
Ügyeleti telefon: +40-744-703-290 (csak munkaidőn kívül hívható, magyar állampolgároknak, rendkívül sürgős esetben!)
Fax: +40-264-594-109 

Konzulátus, Bukarest:

011654 Bucuresti, Stefan Negulescu utca 30
Előhívó: (00)-(40)-(21)    Telefon:   230-0550  és vagy    230-0551
Állampolgársági ügyintézés:    037 401 69 98
Ügyelet:    (00) (40)-758-221-558 (sürgős esetekben)
Fax:    230-0552

Ügyfélfogadás: 
Hétfő-kedd-csütörtök-péntek: 8.30-11.30

Románia hívószáma: 00-40

Segélyhívó: Az országban egységesen a segélyhívószám: 112

Szállás: Erdély jelentős szálláskapacitással rendelkezik, ezért minden kategóriában és minőségben lehet szállást találni. A kommunizmus ideje alatt sok szállodát építettek, melyek egy része elhanyagolt állapotban található. Az utóbbi években viszont sok, jó szolgáltatást nyújtó szálláshely nyitotta meg kapuit. A szállodák árai széles skálán mozognak: 40-150 Euro/éjszaka/fő.

Vidéken gomba módra szaporodnak a panziók. Áraik 10-30 Euro/éjszaka/fő. Sok helyen szerveznek szekerezést, táncházat és egyéb szabadidős programokat is. A kempingek árai 4-10 Euro között vannak.

Vendégszeretet: 

Az erdélyiek vendégszerető emberek. A messzirol jötteket szívesen látják házukban, vagy asztaluknál is, megkínálják ételeikkel, italaikkal. Az utcán szívesen útbaigazítják az érdeklődőket.

Telefon,Internet

Majdnem mindenhol van mobiltelefon hálózat. Városokban utcai telefonokat is találni, ezek általában telefonkártyával működnek. Újságárusoknál vásárolhatnak telefonkártyákat.

Sok helyen van Internet Kávézó, ahol egy jó kávé mellett el lehet olvasni az e-maileket. Egyes szálláshelyeken és vendéglőkben van wireless Internet, ahol fogyasztás közben csatlakozni lehet a hálózathoz.

SZÁLLÁSOK ERDÉLYBEN: HOTELEK-PANZIÓK

Városok

Erdély adminisztrációja 16 megyét foglal magába, minden megye élén egy megyeszékhelyű várossal. Erdély városainak lakossága általában 25.000 – 350.000 között van. A legnagyobb városok: Kolozsvár (318.027), Temesvár (317.651), Brassó (283.901), Nagyvárad (206.527), Arad (172.824), Szeben (155.045), Marosvásárhely (149.577).

Határátkelő helyek Közutakon:

Bors, Bihar megye – Magyarországgal szomszédos határátkelő

Nadlac, Arad megye – Magyarországgal szomszédos határátkelő

Vasnad, Arad megye – Magyarországgal szomszédos határátkel

Turnu,Arad megye – Magyarországgal szomszédos határátkelő 

Cenad, Arad megye – Magyarországgal szomszédos határátkelő

Jimbolia, Temes megye – Szerbia-Montenegróval szomszédos határátkelő

Moravita, Temes megye – Szerbia-Montenegróval szomszédos határátkelő

Gura Vaii, Mehedinti megye – Szerbia-Montenegróval szomszédos határátkelő

Calafat, Dolj megye – Bulgáriával szomszédos határátkelő

Bechet, Dolj megye – Bulgáriával szomszédos határátkelő

Giurgiu,Giurgiu megye – Bulgáriával szomszédos határátkelő
Vama Veche, Constanta megye – Bulgáriával szomszédos határátkelő

Valea Viseului, Máramaros megye – Ukrajnával szomszédos határátkelő

Haleu, Szatmár megye – Ukrajnával szomszédos határátkelő

Vasúton: 

Bors, Bihar megye- Magyarországgal szomszédos határátkelőCurtici, Arad megye – Magyarországgal szomszédos határátkelő

Jimbolia, Temes megye- Szerbia-Montenegróval szomszédos határátkelő

Moravita, Temes megye – Szerbia-Montenegróval szomszédos határátkelő

Calafat, Dolj megye – Bulgáriával szomszédos határátkelő

Giurgiu, Giurgiu megye – Bulgáriával szomszédos határátkelő

Ungheni, Iasi megye – Moldovával szomszédos határátkelő

Repterek:

Erdélyben több reptér is van, de Romániában a legnagyobb nemzetközi forgalmat Bukarest bonyolítja le. Nemzetközi reptérként muködik a temesvári, kolozsvári, szebeni és a marosvásárhelyi reptér is. Ezek a repterek nemrég nyíltak meg a nemzetközi forgalom előtt és még csekély forgalmat bonyolítanak.

Temesvár - www.aerotim.ro

Kolozsvár - www.airportcluj.ro

Marosvásárhely - www.targumuresairport.ro

Nagyszeben - www.sibiuairport.ro

Nagyvárad - www.aeroportoradea.ro

Nemzeti utak:

A nemzeti utak általában jó minőségűek, a maximális megengedett sebesség 90 km/h. Lakott területeken a maximális megengedett sebesség 50 km/h.

A megyei utak és a falvakba vezető utak általában gyengébb minőségűek, mint a nemzeti utak. Nincsenek mindenhol a jelzések felfestve, néhol gödrösek. Egyes eldugott falvakba vezető utak nincsenek aszfaltozva.

A megyei és a falusi utakon estefelé áthaladnak juh- és tehéncsordák, ami errefelé természetesnek számít. Nyári időszakban sok szekérrel találkozhat az utakon, mert egyes mezőgazdasági munkáknak még mindig ez a munkaeszköze.

Rövidítések:

E – európai út

DN – nemzeti út

Nyitva tartás:

Általában az üzletek 09-18 óra között tartanak nyitva. Egyes üzletek 10 órakor nyitnak. Szombaton általában 14.00 óráig tartanak nyitva. A bevásárlóközpontok hétőtől-szombatig általában 08 – 22 között tartanak nyitva, vasárnap éjjel 1 óráig is nyitva vannak. A bankok nyitva tartása hétfőtől-csütörtökig 9 – 17 óra, pénteken pedig 9 – 15 óra. A szórakozóhelyek, kocsmák általában hétköznap éjfélkor, hétvégén pedig 02.00 órakor zárják ajtóikat. Az éttermekben általában az utolsó rendelést 22.30-kor veszik fel.

Címek:

Erdélyben a címek használata bonyodalmakat okozhat. Gyakran találkozhatunk egy lakcím rövidítésével például így: Str. Bradului Nr. 9, Sc. 3, Et. 9, Ap. 26. A „Str.” (Strada) rövidítés az utcát, utat jelenti; a „Nr.” (numărul) a számot jelenti; a „Sc.” (Scara) a lépcsőházat jelenti; az „Et.” (Etaj) az emeletet jelenti; az „Ap.” (Apartament) pedig a lakrészt. Ez a fenti címhasználat inkább a tömbházak (blokkok) számozására jellemző.

Egészség, Biztosítás:

Erdély biztonságos régió. Nincs szükség a szokásostól eltérő védooltásokra. A korházban a sürgösségi ellátás ingyenes, de bizonyos gyógyszerekért fizetni kell. Ajánlott balesetbiztosítást kötni, főleg ha extrém kalandokra készül.