Kéménd (Románia) / Folytatás a posztban

 A Maros jobb partján, Dévától 23 km-re északkeletre található.

 Külterületén a Coțofeni-kultúrához tartozó cseréptöredékeket és rómaimaradványokat találtak.

Hunyad vármegyei kisnemesi falu volt. 1786-ban 317 lakosának 41%-a volt zsellér, 40%-a nemes és 23%-a jobbágy jogállású. 1808-ban járási székhely.Református gyülekezete 1826-ig alkotott önálló egyházközséget. 1839-ben járási székhely volt.

Nevezetességek

• Kicsiny református teremtemploma, a hozzá tartozó haranglábbal. Miután1999-ben mennyezete beszakadt, a vakolat alól előbukkantak déli és északi falának az Utolsó ítéletet ábrázoló középkori falfestményei. A déli falat két festmény borítja. Az egyik Szent István, Szent Imre és Szent László korábban is ismert ábrázolása a 15. század elejéről, cirill betűs felirattal, ami talán arra utal, hogy a templomnak akkoriban román kegyura lehetett. A magyar királyok cirill betűs ábrázolására a kristyori és a ribicei ortodox templomban találhatunk szintén 15. század eleji párhuzamot. A másik festmény valószínűleg a 14. század második felében készült, a Pokol látható rajta és egy teljes Utolsó ítélet-freskóból maradt meg. Az elkárhozottak mosolyognak rajta és egy részük török fejfedőt visel. A kép a bögözi református templom Pokol-ábrázolásával rokon. Az északi falon egy valószínűleg 1482-ből való, gótikus Utolsó ítélet-freskó megmaradt vízszintes sávja látható. A műemlékké nyilvánított templomot kolozsvári magyar fiatalok munkájával állították helyre.
• Egy dombon áll a 19. században épült ortodox fatemplom.
• Savanyúvízforrás. A vizet egy dévai cég palackozza.

Elhelyezkedése

Kéménd Pozíció Románia térképén

é. sz. 45° 53′ 35″, k. h. 22° 59′ 02″