Mogyorósbányai Kőszikla (Mogyorósi-szikla)

 A Mogyorósbányával szomszédos domb oldalában meglepően éles, szabdalt sziklafal áll őrt a táj fölött. A Kőszikla tetejéről a Gerecse egyik legélvezetesebb panorámájában gyönyörködhetünk, a hegység apró bérceit a Börzsöny és a Pilis magaslatai határolják.

Az éppen 300 méter alatt maradó Kő-hegy peremén bástyaként állnak a 4-6 méter magas sziklatornyok, lapos tetejükről parádés kilátást élvezhetünk a kellemes gerecsei tájra. A távolban a Dunakanyar torka látszik, amely fölé a Börzsöny erdőtömbje hatalmasodik, közvetlenül a partján pedig a Helembai-hegység sziklasora ad hátteret az esztergomi Bazilika kupolájának. Feltűnik a Pilis és a Budai-hegység, szemben a Nagy-Gete előtt eltörpül a Hegyes-kő. Alattunk a tokodi pincék épületei pöttyözik a szellősen beépített hegyoldalt, bal felé a Duna sávja csillog.

A hely érdekessége, hogy a többi gerecsei röggel ellentétben itt nem a tengervízben keletkezett, szokványos mészkövet találjuk, hanem forrástóban lerakódott édesvízi változatot. Maga a Kőszikla a dombot borító forrásmészkő szálban álló kibukkanása, mely a Kő-hegyen helyenként 10-15 méter vastagságú. A mészkőfelszínre érő vízfolyások szénsavtartalmukkal oldják a kőzetben jelenlévő karbonátot, majd a mélybe jutva hosszabb-rövidebb utat tesznek meg a hegy gyomrában. Amikor a víz forrásként a felszínre lép, hirtelen megváltoznak a viszonyok, ezért a széndioxid elillan, az oldott mész pedig elkezd kiválni. Az így keletkező forrásmészkő (egyéb nevein mésztufa vagy travertínó) bekérgezi a mederben heverő akadályokat (ágakat, törzseket, köveket és növényeket). A moszatok, mohák a vízből széndioxidot elvonva gyorsítják a folyamatot. A növényi részek később elbomlanak, helyükön lyukak maradnak - ennek következtében a forrásmészkő sokszor likacsos szerkezetű.

A Kőszikla oldala ezért is jó mászóhely; behatóbb vizsgálódással felfedezhetünk néhány nádszállenyomatot rajta. Magyarországon egyedül itt tudunk édesvízi mészkövön, biztosított falon sziklát mászni. A mai, szárazabb éghajlaton már nem csörgedeznek patakok errefelé, és a Duna is jóval északabbra folyik, így aztán a kereszttel is ékesített szirt korábbi földtörténeti korok forrásainak látványos, kiemelkedett maradványa. Több sziklatetőre is kijuthatunk, ne hagyjunk ki egyet sem, ugyanakkor legyünk óvatosak a nagy mélységek fölött!

A szikla mögötti réten elhelyezett emléktábla a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Komárom-Esztergom megyei csillagász szakosztályát hirdeti. Évtizedek óta ezen a helyen rendezik meg a helyi csillagászok szakmai észlelő táborát.

Megérkezett az első vörösnyakú lúd Tatára

Megérkezett a régióba az első vörösnyakú lúd, mely fokozottan védett és globálisan veszélyeztetett. A Tatai Öreg-tavon október 25-én reggel szálltak fel az első éjszakázó nagy lilikek. Jelenleg 5500 vadlúd tartózkodik a régióban és folyamatosan emelkedik az Öreg-tavon éjszakázó madarak száma is .

A vörösnyakú lúd Szibéria északnyugati részén, az arktikus és szubarktikus tundrákon fészkel. Kis kolóniákban költ, fészekalja 3-7 tojásból áll, a fiókák 25 napi kotlás után kelnek ki. Sokszor ragadózómadarak fészke közelében költenek, hogy a szárazföldi ragadozóktól biztonságban legyenek. A legtöbb egyed a Kaszpi- és a Fekete-tenger mellékén telel. A csoporttól elszakadt példányok más lúdfajokkal nyugat-európai országokba is eljutnak, de egyre gyakoribb vendégek a Kárpát-medencében, így hazánkban is. A madár természetvédelmi értéke 1 millió forint.

Fotó: Wikimedia Commons

Székesfehérvári Skanzen - Palotavárosi Emlékek

 Pa­lo­ta­vá­ros két kö­zép­ko­ri kül­vá­ros­ból, a Szi­get­ből és a Rác­vá­ros­ból ala­kult ki. A Pa­lo­ta­vá­ros észa­ki ré­szét ké­pe­ző Rác­vá­ros fő­ut­cá­ja a Rác ut­ca volt, amely­ben a 16. szá­zad má­so­dik fe­le óta össz­pon­to­sult mind­az, ami a szerb (rác) nem­ze­ti­ség it­te­ni tör­té­ne­té­hez kap­csol­ha­tó: a ­temp­lom, a szerb is­ko­la, a föld­mű­ve­sek, ipa­ro­sok és ke­res­ke­dők há­zai. Az utcában található szerb ortodox temp­lom ér­té­kes mű­em­lék, amely­nek kül­se­je sze­rény­sé­gé­vel, egy­sze­rű­sé­gé­vel, kis mé­re­té­vel tű­nik ki a vá­ros töb­bi temp­lo­má­hoz ké­pest. Ba­rokk stí­lu­sú, egy­ha­jós, egy­tor­nyú épít­mény. Ke­resz­te­lő Szent Já­nos szü­le­té­se em­lé­ké­nek szen­tel­ték.

A Palotavárosban, tízemeletes panelházak tövében húzódik a 80-as évek óta skanzenként megőrzött Rác utca, központjában a szerb ortodox templommal és néhány, az egykori Rácváros hangulatát megőrző, a hagyományos népi építészet elemeit tükröző, ám új funkciót kapott épülettel.

 A Rác utca 11. számú házban 1988-ban nyílt meg Palotavárosi emlékek címmel a Palotaváros történetét és néprajzát bemutató kiállítás. Ez az egyik legtipikusabb szerb földműves ház, amely teljes mértékben őrzi eredeti berendezését. A hátsó szobában látható kiállítás a Palotaváros egykori társadalmát, életmódját idézi fel.

 Ez a városrész híres volt kézműveseiről, iparosairól. A patakokkal, csatornákkal szabdalt terület elsősorban a sok vizet igénylő mesterségek (csapók, vargák, tobakosok, tímárok) számára volt megfelelő. A XVII–XVIII. században betelepülő szerbek (rácok) közül sokan kereskedelemből éltek. A kiállításon a régi palotavárosi mesterségekhez kapcsolódó tárgyakat, munkaeszközöket, dokumentumokat is tanulmányozhatunk.

Egy következő helyiségben a Dietrich-kalaposműhely berendezése, szerszámai, gépei láthatók. Pa­lo­ta­vá­ros hí­res ka­la­pos di­nasz­ti­á­já­nak meg­ala­pí­tó­ja az 1891-ben fel­sza­ba­dult Diet­rich Ede volt, akit fia, Ist­ván kö­ve­tett a Szömörce majd a Csapó utcában működő mű­hely­ben. A múzeum 1986-ban tőle vásárolta meg a kalapos szerszámokat és a teljes felszerelést.

Tákos és Csaroda – református templomcsodák

 A tákosi templomnak festett fakazettás mennyezete, szószéke, karzata adja az igazi értékét. A csarodai templom beltere a középkori és reneszánsz falfestészet, a népi, valamint a protestáns díszítőművészet hihetetlenül csodálatos együttese.

A tákosi mezítlábas Notre-Dame…

Igazi tóháti település, a tó mentén két házsorral, hosszanti tengelyében, a legmagasabb ponton áll a templom – a 41. számú főút mentén. Az egymással szemben lévő két házsort néhány évtizede csak pallón át lehetett még megközelíteni. A tó azóta kiszáradt, a helyén füves park található.

A népi barokk stílusú, zsindellyel fedett református templomot 1766-ban építették. Alig nagyobb, mint egy régi parasztház. A templom földje döngölt agyag, páratlan szépségű faragott festett bútorzata és festett kazettás mennyezete a 18. században készült. A belső berendezést, bár nem egyszerre készítették, különálló fatornyát a templommal egy időben ácsolták. A 2001-es hatalmas tiszai árvíz elpusztította a falut, de a templomot megkímélte. Tákost – szinte a táj jellegéhez igazodva – azonban újjáépítették.

A templomot fából és sárból, vagyis paticsból építették,  mint a fecske a fészkét, az idő tájt, amikor Mária Terézia előírása megtagadta a követ és a téglát a reformáció híveitől. A templom – ahogy elhíresült: a mezítlábas Notre Dame – a középkori gótikus építészet stílus-jegyeit hordozza. A festett fakazettás mennyezete, szószéke, karzata adja az igazi értékét, s emelte hírnévre. A falu nemes Buday és Dancs családjai a templom legelső soraiban – ma is látható – saját széket készíttettek maguknak.

A festett mennyezeten a kései reneszánsz virágos-gránátalmás úrhímzésre emlékeztető motívumkincse fedezhető fel, a díszítések tengelyesen szimmetrikusak.

Az egész olyan, mint egy tavaszi virágos, sziporkázó rét. A színpompás mennyezet és a berendezés jól érvényesül az egyszerű, fehérre meszelt falak között.

A templom mellett tizenhat méter magas fatorony áll szoknyával, galériával és vízcsendesítővel.

Különös a templom megvilágítása: az ablakok napkelettől déli irányba találhatóak a falon, és így a fény körbejár. A Nap utolsó sugarai pedig az egészen keresztülvilágítanak. A templom újjászületése december 24., ekkor a fény pontosan az első sorban lévő turult, a magyarok jelképét világítja meg.

Tákos a növénymotívumokat őrző beregi hímzés egyik központja. A beregi keresztszemes hímzés jellemző motívumai a tulipán, szarvas, színekben a piros és a kék.

A templom ikertestvére Csetfalván található. A határon túl, Kárpátalján.

Csarodai mezítlábas templom

A falu közepén álló, román stílusú műemlék kőtemplomot két oldalt a Csaroda vize öleli át, a 13. század végén épült, hajdan a templom egész belsejét színes freskók díszítették. A templom beltere a középkori és reneszánsz falfestészet, a népi, valamint a protestáns díszítőművészet hihetetlenül csodálatos együttese.

A hajó északi falán és a diadalív freskóit a templom építésével egy időben, a szentély festményeit két évszázaddal később készítették. Akkor, amikor Csaroda egész lakossága a kálvini hitre tért, így a templom is a reformátusok szolgálatába állt. Ekkor a falakat lemeszelték, és a mennyezetet kazettás faragványokkal díszítették.

A szentek szigorú bizánci rendben sorakoznak a falon. Kozma és Damján, az orvos szentek, Péter, Pál és János apostol, Szent Anna, valamint Mária, ölében a kis Jézussal. Későbbi, korai gótikus stílus jellemzi a szentély bordás boltozatát, e freskók a feltámadott Krisztust és az apostolokat jelenítik meg. A reformátusok idején a falakat bevakolták, a templom díszítését népies festés uralja.

A templom belső falát 1642-ben hímzésre emlékeztető, virágos-leveles kék-vörös mintákkal pingálták tele.

A festett s a kazettás famennyezet, a szószék és a karzat 1777-ból való, az úgynevezett Rhédey-epitáfium – avagy halotti felirat – 1758-ban készült.

A templom szűk tornyában sohasem függött harang, a 18. században a templomtól keletre egyszerű, fából ácsolt harangtornyot építettek.

Ípolytarnóci őskori Pompei.

Egy vulkáni katasztrófa

által betemetett s konzervált világ emlékei: tengerparti homokkőben lapuló cápafogak, megkövesedett szubtrópusi fák, egzotikus növények lenyomatai, régen kihalt ősvilági szörnyek lábnyomai… – egy páratlanul izgalmas geológiai tanösvény mentén. Több mint húszmillió évvel forgatva vissza az idő kerekét.

Ez a világ harmadik leggazdagabb lábnyom-őrző lelőhelye. 

Az eredetében megőrzött élőhely felett egy háromdimenziós vetítés foglalja össze a látottakat, mozgásukban is megelevenítve az állatokat és környezetüket.

Az ösvény különleges látnivalója a ♦ világ legnagyobb ismert, megkövesedett óriás fenyője. A parkban láthatók azok az évmilliókon át mélyen a föld alatt lapuló ősfenyők is, amelyekre 2007-ben bukkantak Bükkábrányban. A 16 ritka, csillogóan megkövesedett fatörzs- ősmaradványok kora mintegy 7 millió év.

Újdonság a lombsétány.

A mintegy 150 méter hosszú és 8-10 méteres magas, a fák lombjai közt húzódó, keskeny függőhídjairól különleges rátekintés nyílik az erdei világra.

8 DOLOG, AMIT FERTŐ KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGRŐL TUDNI KELL

Az UNESCO Világörökség csodák között, mint például a Gízai Piramisok, a Kínai Nagy Fal, Róma történelmi központja, a Taj Mahal, a Kreml vagy a Grand Canyon (ezeket a helyszíneket szokták leggyakrabban emlegetni), ott áll a listán az Európában egyedülálló Fertő-Neusiedlersee kultúrtáj.

Hozzáértők szerint, a Világörökség Bizottságának szempontrendszere az utóbbi időszakban meglehetősen eltér az átlagemberétől, inkább a tudományos szempontból érdekes helyszíneket, sem mint a hagyományos értelemben lenyűgözően szép látványosságokat veszik fel a listára.

A Fertő táj tudományos szempontból épp úgy különleges, mint amennyire látványosan szép.

Vegyük sorra, mit érdemes tudni róla.

1. Magyarország és Ausztria közös világörökségi helyszíne

A világörökség magva a húszezer éves, titokzatos és sós Fertő tó, a maga nádas, mocsaras, lápos világával. Mivel a tó nagyjából háromnegyed része Ausztria, egynegyed része Magyarország oldalára esik, régóta él közös természetvédelmi együttműködés a két ország, illetve a tó két oldalán működő Fertő-Hanság és az osztrák Neusiedler See-Seewinkel nemzeti park között.

A világörökségi listára való felkerülés mindkét ország érdeke volt, együtt is pályáztak, így lett világörökségi helyszín 2001-ben a Fertő táj, hivatalos nevén: Fertő-Neusiedlersee kultúrtáj. 

A Fertő táj magyar oldalon a Hanság-csatornánál télen és a Fertő burgenlandi oldalán nyáron, Oggau (Oka) környékén.

2. A Fertő-táj két “fővárosa” nem világörökségi helyszín

Érdekes, hogy a két “főváros”, sem a műemlékekben kiemelkedően gazdag Sopron, sem pedig az egykori Esterházy-hercegség központja, a burgenlandi Eisenstadt (Kismarton) nem világörökségi helyszín. Elhelyezkedésük, az épített örökség, a kultúra szempontjából persze szerves részei a Fertő tájnak.

3. Ruszt (Rust) óvárosa viszont igen

Ellenben a történelmi Magyarország egykor legkisebb szabad királyi városa, a tó burgenlandi oldalán fekvő Ruszt (Rust) épített öröksége, műemlékvédelem alatt álló városmagja a világörökség része.

Ruszt belvárosa és a Halásztemplom.

4. Mit jelent a kultúrtáj?

A Fertő-Neusiedlersee kultúrtáj kategóriában kapott világörökségi minősítést. Számos cím, védjegy, minősítés létezik, amely jogi eszközökkel védi Európa és a világ kincseit, sokszor nehéz is eligazodni, melyiknek mi a jelentősége. A világörökség szó azért elég egyértelműen jelzi, hogy itt olyan kuriózum, egyetemes érték, valójában közvagyon van, amely az egész emberiségé, amit évezredek történelme vagy a természet évmilliárdos fejlődése halmozott fel.

A Fertő-Neusiedlersee kultúrtáj esetében mindkét érték jelen van. A tó 20 ezer éves, környékén pedig vagy 8 ezer évvel ezelőtt telepedhetett meg az ember.

Így született a Fertő körül – a földrajzi környezet és az emberi tevékenység együttesének  eredményeként – egy egyedi kulturális tájegység, melyet ráadásul az egymást követő civilizációknak és a változatos etnikai összetételű lakosságnak sikerült nem lerombolni, hanem megőrizve alakítani az idők során. 

A római korból ránk maradt Mithras-szentély Fertőrákos és Mörbisch am See (Fertőmeggyes) között, közvetlenül a határszélen, magyar oldalon. 

Mitől olyan különleges, hogy világörökségi címet kapott?

5. Természeti kincsei miatt 

A Fertő Európa nemzetközi jelentőségű vadvize, a kontinens legnagyobb sós tava, egyben a  legnyugatibb eurázsiai sztyeppe tó, 1979 óta bioszféra rezervátum és több természeti értéket védő besorolás alá esik. Számos ritka, csak itt élő növény és kétszáznál is több fészkelő, vonuló madárfaj állandó vagy ideiglenes otthona, ahol vonulási időszakban vízimadarak tízezrei láthatók.

Különlegessége abban áll, hogy ezen a viszonylag kis területen, a flóra és a fauna páratlan sokfélesége található meg, miközben egymástól éghajlatában és élővilágában jelentősen eltérő tájegységek kapcsolódnak egymásba.

Egyszerűbben: a puszta, egy 20 ezer éves sztyepptó és az Alpok nyúlványai találkoznak szép szelíden ezen a tulajdonképpen nem túl nagy kiterjedésű vidéken, amely ritka növény- és állatvilág élőhelye.

Ehhez a sokféleséghez a Fertő vidék talajának és vizének sótartalma is hozzájárul. A sósvízi élőhelyeket ugyanis egész Európában csak a tenger közelében lehet megtalálni, ugyanakkor kontinentális sósvizek csak Európa keleti részére és a Kárpát-medencére jellemzőek.

Sátorformájú nádkévék, nádtetejű pásztorkunyhók és gémeskutak a szikes tavak mellett Burgenlandban. Ezekből a sós vizű, fél méter mély tavacskákból 80 van a Fertő tó mellett.  

Fertő-táj a burgenlandi Szentmargitbányáról, 

… és Balf Csárdakapu irányából.

6. Egyedülálló épített öröksége miatt

A természeti kincsekhez gazdag kulturális örökség kapcsolódik, miután a tó párolgásának köszönhető enyhe klíma miatt az emberek szívesen telepedtek le itt.

Az első ember i.e. 6. évezredben bukkant fel, régészek legalábbis eddig tudták visszakövetni a térség történetét. Egymást követték a civilizációk: a későbbi lakók a kelták, majd a rómaiak voltak. A városok és falvak hálózatának alapja pedig a 12-13. században alakult ki és azóta is őrzi ezt a településképet.

Az emberek a Fertő tájon évszázadok óta mezőgazdasággal, szőlővel és borral, állattenyésztéssel foglalkoznak és ehhez igazították életmódjukat, lakóházaikat, falvaikat is. A táj népi építészete, 18-19. századi kastélyai pedig kiemelkedő kulturális érték.

Fertő-tájon és a Hanságban egykor virágzó gazdaságok, az Esterházy majorok mindennapjait és a hagyományos gazdálkodási formákat bemutató kiállítás a nemzeti park bemutatóközpontjában, Lászlómajorban.

7. Mik a világörökségi helyszínek a magyarországi oldalon?

A Fertő-Neusiedlersee Kultúrtáj világörökségi területe több mint 74 ezer hektár.

Ebben benne van a Fertő–Hanság Nemzeti Park Fertő-táji területe, Fertőrákos, a Páneurópai Piknik emlékhelyhez vezető útig. A nagycenki Széchenyi-kastély védett műemléki környezete – a kastélytól Széchenyi Béla és Erdődy Hanna síremlékéig vezető védett hársfasorral. A  fertődi Esterházy-kastély védett műemléki környezete, Fertőd tó felé eső területe, a Pamhagenbe (Pomogy) vezető útig, továbbá Sarród, Fertőboz, Fertőszéplak, Hegykő, Fertőhomok, Hidegség és Balf települések beépített és a tó felé eső területei.

Nézzünk képeket is:

Fertőd – Esterházy-kastély. A táj ékköve. Ez a rendkívüli építmény Joseph Haydn otthona is volt, aki évtizedeken át állt a hercegi család szolgálatban, élt és alkotott Eszterházán. A barokk kastély a maga korában (is) egyedülálló építészeti jelenségnek számított, egyben az ország kulturális központja is volt, a “magyar Versailles”, melyhez egyedülálló tájpark kapcsolódott.

Nagycenk, Széchenyi-kastély – A legnagyobb magyar, Széchenyi István modern kastélya, ennek előtte a család uradalmi központja. A kastélytól a fertőboz feletti domb gerincéig húzódó híres hársfasort 1754 és 1760 között telepíthették, kimagasló természeti, kultúrtörténeti és kertépítészeti érték, egyike az ország első védett területeinek.  Ez fut ki Széchenyi Béla és felesége síremlékéhez.

Fertőszéplak – Tájházak. Oromfalas, tornácos parasztbarokk tájházak, a nemzeti könyvtár és múzeum alapító Széchényi Ferenc szülőfalujában.  A 19. század század végén épített és megőrzött utcasor legszebb öt épülete egyben a Kisalföld népi építészetének remekművei. 

Balf – Szent Farkas őrtemplom. Az ősi település szőlőhegyen álló, egyhajós, dongaboltozatos temploma a 15. században épült, a török támadások miatt erődszerű kerítés vette körbe, melynek egy szakasza ma is látható.

8. Mik a világörökségi helyszínek a burgenlandi oldalon?

Az osztrák, burgenlandi oldalon is csupa apró települést találunk: Apetlon (Mosonbánfalva), Breitenbrunn am Neusiedler See (Fertőszéleskút), Donnerskirchen (Fertőfehéregyháza) , Frauenkirchen (Boldogasszony), Gols (Gálos), Illmitz (Illmic), Jois (Nyulas), Mörbisch am See (Fertőmeggyes), Neusiedl am See (Nezsider), Oggau am Neusiedler See (Oka), Oslip (Oszlop), Pamhagen (Pomogy), Podersdorf am See (Pátfalu), Purbach am Neusiedler See (Feketeváros), Rust (Ruszt), Schützen am Gebirge (Sérc), St. Andrä am Zicksee (Mosonszetandrás), St. Margarethen (Szentmargitbánya), Winden am See (Védeny) tartozik a világörökségi régióhoz.

Nézzünk néhány képet Burgenlandból is:

Apetlon (Mosonbánfalva) – Hufnaglhaus, jellegzetes parasztbarokk ház homlokzata.

Breitenbrunn (Fertőszéleskút) műemléki borospincéje.

Purbach (Feketeváros) – A nevet azért kapta a település, mert gyakorta csak az üszkös romok maradtak a török dúlás és rombolás után. Mivel a sík vidék a történelmi időkben semmiféle védelmet nem biztosított a betörések és támadások ellen, a házakat szorosan egymás mellé építették: így alakultak ki az utcás falvak, védelmet adó, sűrűn egymás mellett sorakozó lakó- és gazdasági épületekkel.

Mörbisch am See (Fertőmeggyes)  –  A jellegzetes Hofgasse –  azaz udvar-utca. Valójában két párhuzamos utcát összekötő hosszú, keskeny udvar, két oldalán sorban szép, fehérre meszelt, oromzatos, oszlopos tornácú házakkal.

Nagy vonalakban ezt a 6 dolgot érdemes tudni a Fertő táj világörökségről, de további részletek találhatók az  UNESCO weboldalán.