A Pál utcai fiúk

 

A Pál utcai grundon délutánonként kisdiákok játszanak. Hírét veszik, hogy a Füvészkertben tanyázó rivális társaság, amelynek Áts Feri a vezére, rohamra készül, hogy elfoglalja a Pál utcaiak grundját. A fiúk felkészülnek az ellenséges támadásra. Bokát választják vezérül, a többiek is kapnak rangot, egyedül a vézna, szőke Nemecsek Ernő marad közlegény. Geréb, aki szintén a vezéri rangra pályázott, bosszúból a füvészkertiekkel szövetkezik. Az árulás gyanúja Nemecsekre terelődik. A vézna kisfiú, hogy bebizonyítsa hűségét, visszaszerzi az ellenség által elrabolt grundzászlót. Akciója során kényszerű fürdőt vesz a füvészkerti tó hideg vizében. Elérkezik a csata napja…

Csontvázépület Dobogókőn: Már csak az enyészet jár üdülni a Hotel Nimródba

A maga korában igazi luxushotel volt bámulatos panorámával, hangulatos étteremmel, szaunával és uszodával, kábelteleví-zióval, telefonnal és minibárral felszerelt szobákkal, ma a Pilis-hegység egyik szégyenfoltja düledező és életveszélyes falaival. A legendás Hotel Nimródban jártunk.

Forrás: Vaskó Tamás

A Hotel Nimród a Pilis-hegység legmagasabb pontján, Dobogókőn fekszik. Az 1971-ben épült hotel impozáns megjelenésével, panorámás összkomfortos szobáival, hangulatos éttermével, uszodával, szaunával egészen 2009-ig várta a pihenni, kikapcsolódni váró vendégeket. Azóta csak az enyészet jár ide üdülni.

Az elit üdülője

Építésének évében rendezték meg Budapesten minden idők legnagyobb és első vadászati világkiállítását: 33 hektáron, több mint kétmillió vendéggel. Az eseményhez több infrastruktúrát is érintő beruházás készült el, hogy a hatalmas számú vendéget ki tudja szolgálni – ezeknek volt része a Hotel Nimród is.

– A Hotel Nimród egyaránt kedvező lehetőségeket nyújt a pihenni vágyó utazók és a társasági vagy üzleti rendezvények résztvevői és szervezői számára, de a szálloda a sportbarátok, természetjárók, az egészséges életmód hívei számára is számtalan remek programot kínál. A Hotel Nimród változatos erdei túrák kiinduló és célpontja. A szálloda parkjából festői turistaútvonalak indulnak a Pilis-hegység természeti csodái és a környék híres kirándulóhelyei felé. A téli sportok kedvelői a dobogókői lesiklópálya, szánkópálya, a sífutás szerelmeseit kiépített sífutópályák várják – hirdeti a szálloda ma is működő honlapja, ahonnan az is kiolvasható, hogy ha valaki az étterem hagyományos vadétel specialitásai mellett a nemzetközi konyhaművészet ínyencségeit is meg akarta kóstolni, annak is itt volt a helye.

De az étkezésen túl is volt itt mit csinálni: minden szoba komfortos volt, fürdőszobával, színes műholdas programokat is szolgáltató televízióval és telefonnal, sőt egyes szobák felszereltsége a minibárt is tartalmazta.

Betörések, tűzvész

Sajnos mára ebből már semmi sem maradt. A hotel privatizációja nem sikerült túl jól, és a 2008-as nagy gazdasági válság a Hotel Nimródot is elérte, és az előtte mindig telt házzal működő nagy múltú szálló 2009-ben bezárt. Aztán – ahogyan az sajnos lenni szokott az elhagyatott épületekkel – néhány évvel a bezárást követően az épületet feltörték, és innentől kezdődött a hotel fokozatos hanyatlása és kifosztása.

Az akkor nyolc éve üresen álló hotel 2017 nyarán rejtélyes körülmények között ki is gyulladt és szinte teljesen kiégett. Annak ellenére, hogy a szent-endrei tűzoltók gyorsan a helyszínre értek, az épület visszafordíthatatlan károkat szenvedett. A tető beszakadt, és a felső két emelet teljesen megsemmisült. Az alsó szinteket az oltáshoz felhasznált víz tette használhatatlanná. A helyiek szerint szándékos gyújtogatás történt, mivel az épületben már évek óta nem volt áram. A tettest, vagy tetteseket azóta sem találták meg.

Végzetes menthetetlenség

Nem kell építészmérnöknek lenni, hogy ha a helyszínen járunk, magunk is rájöjjünk, hogy az épület valóban menthetetlen. A tető teljes egészében megsemmisült, a felső két emelet kiégett. Az összes ablak betörve, az ajtók, nyílászárók mind felfeszítve és feltörve adnak utat a szél és az eső pusztító erejének. A még megmaradt bútorok és egyéb berendezési tárgyak az üszkös gerendákkal együtt az ablakokon kihajigálva, nagy kupacokban hevernek a földön, az épület mellett. A hotelben bent is mindent szétvertek, összetörtek és kifosztottak, csak a málladozó falak emlékeztetnek az egykori luxuszállodára, amiből mára már csak egy lecsupaszított csontvázépület maradt.

Egyedül az alsó két emeleten lévő szobákban maradt még néhány bútor: berendezési tárgyak, hulló csempés fürdőszobák emlékeztetnek csupán arra, hogy ez a hotel valaha is működött. A folyosókon mindenhol kidobált fürdőkádak, és egyéb kiszaggatott és összetört berendezési tárgyak hevernek, a falakat vastagon borítja a korom. A lépcsőház beszakadva, az összeomlás határán van, a szobákban és a folyosókon a födém életveszélyes, nem beszélve a tátongó, nyitott liftaknákról.

Az épület tényleg nagyon veszélyes állapotban van, ennek ellenére folyamatosan érkeznek a „katasztrófaturisták”. A legmegdöbbentőbb az volt számomra, hogy ottjártamkor a látogatók között volt egy apuka a kislányával, és egy két kisgyerekes család is úgy mászkált a romos épületben, mintha csak vasárnap a Vidámparkban lennének. Elképesztő és megdöbbentő látványt volt.

Az egykori hotel ebben az állapotában sokkal inkább az elmúlásra, egy szellemtanyára emlékeztet, mint egy egykoron jól működő és boldogságot árasztó nagyszerű szállodára. Teljesen felfoghatatlan, hogy egy ennyire frekventált és gyönyörű helyen, hogyan lehetett veszni hagyni egy ilyen nagyszerű múltra visszatekintő épületet, mint a Hotel Nimród Dobogókő. Talán még fel lehetne újítani...

 

A mi kis falunk Pajkaszeg - Pilisszentlélek

 

Pilisszentlélek határában, páratlan környezetben található az egykori pálos kolostor romja. Eredetileg egy XIII. század közepén épült királyi vadászkastély volt ezen egykori épület, melyet IV. Béla király 1263-ban a pálosoknak adott. A szerzetesek 1287-ben kápolnát és kolostort építettek a mai Pilisszentlélek közelében. 1323-ban Károly Róbert ittjártakor írták alá a kolostor alapításáról szóló okiratot. 1512-ből származik az utolsó írásos emlék az egyházi épületről. 1526 után már valószínűleg elpusztult a kolostor. 

Végleges letűnése a faluval együtt Buda és Esztergom török kézre kerülése után, 1541-1543 körülre tehető. Az egyszerű alaprajzú kolostorépületet sosem fejezték be véglegesen. Feltehetőleg emeletes lehetett, de mára csak az épület alapjai láthatóak.

Az Ural másodszülötte az Izs-49

 

MÁRKATÖRTÉNET A Szovjetunióban a fejlett ipari világhoz képest jó harminc évvel lemaradva kezdődött meg a motorkerékpárgyártás. Néhány hamvába holt kísérlettől eltekintve Izsevszkben hozták létre az első tervezőirodát és gyárat, ahol elkészítettek két darab, hosszanti főtengelyes, tehát keresztben elhelyezett V-kéthengeres, 1200 köbcentiméteres, 24 lóerős, négyütemű blokkal hajtott, lemezvázas és kardánhajtásos prototípust Izs-1 és Izs-2 néven. A Vlagyimir Mozsarov főkonstruktőr nevével fémjelzett motorok különlegessége volt, hogy a vázszerkezet alsó része egyben hangtompítóként is szolgált. Később elkészült az Izs-3-as, a korabeli Neander-hez hasonló motorkerékpár prototípusa, valamint az Izs-4 és Izs-5 jelzésű, könnyű kismotorok próbapéldánya is, de a fentiek közül egyik sem nem érte meg a szériagyártást. Mozsarov és tervezőcsapata Leningrádba költözött, ahol létrehozták az orosz társadalom igényeit telibe találó, közepes méretű L-300-as típust. Ez a kétütemű, 293 köbcentiméteres, 6,5 lőerős, kovácsoltacél- és csővázas, trapéz első villás, merev vázas motorkerékpár hasonlított a kor DKW-ihoz. Az első 25 példány 1930 szeptemberében elkészült, majd egy hónappal később megkezdődött a szériagyártás. A különleges, tarajos dugattyús, a henger mellett kialakított tágulóteres erőforrással hajtott motorkerékpárt 1933-tól az izsevszki acélgyárban is készíteni kezdték Izs-7 márkajelzéssel. Később Izs-8 és Izs-9 megjelölésekkel is gyártottak az üzemben motorkerékpárokat, amelyeket az Izs-7 alváltozatainak tekinthetünk. Az Izs-8 a 4,5-ről 5,8-ra emelt kompresszióviszonya révén már 8 lóerős volt, míg az Izs-9-nél 350 köbcentiméterre növelték a lökettérfogatot, s ezzel a teljesítményt sikerült kerek 10 lóerőre fokozni. Az Izs-7 gyártásának első évében, 1933-ban egy nehéz motorkerékpár fejlesztése is megkezdődött Izsevszkben. Az amerikai típusokhoz hasonlóan, hosszában elhelyezett V kéthengeres motor hajtotta ezt a 750 köbcentiméteres, lemezvázas gépet. A próbapéldányokat NATI-A750 jelzéssel látták el, de amikor a sorozatgyártás 1935-ben, a podolszki gyárban megkezdődött, már PMZ-A750 kóddal kerültek forgalomba. Izsevszkben a háború első éveiben tovább folyt a fejlesztés, például 1941-ben még megkezdték az Izs-12 jelű, 348 köbcentiméteres, 13,5 lóerős, egyhengeres, négyütemű típus gyártását, amit azonban a haditermelésre való átállás miatt hetekkel később beszüntettek. Öt évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a háborús jóvátételként a DKW-gyárból elhozott gépekkel 1946 februárjában újrainduljon Izsevszkben a motorkerékpár-gyártás. Az első modell a merev vázas, elöl trapézvillás Izs-350 volt, amely az utolsó csavarig megegyezett a Wehrmacht DKW NZ 350/1-essel, tehát különleges légszűrővel, kézi- és lábkapcsolású váltóval és lapos profilú sárvédőkkel szerelték fel. A krónikus nyersanyaghiány miatt a németek a háború alatt átálltak a sérülékenyebb és nehezebb öntöttvas blokkra az NZ 350-nél, de az Izs-350-et már szerencsére ismét alumínium blokkal készítették - a katonai szerelvények és a jó nyersanyag rendkívül tartóssá tette e motorkerékpárokat. Az Izs-49 nem új motorkerékpár, csak az Izs-350 korszerűsített változata volt. A mechanikai részleteket érintetlenül hagyták, csupán a vázat módosították az új első és hátsó futómű befogadásához. Ekkor került az Izsre hidraulikus csillapítású, 140 mm hosszan rugózó, első teleszkópvilla, valamint a bakteleszkópos és lengővillás rugózás közötti átmenetet tükröző, rövid teleszkópos/vezetővillás kombinációjú hátsó futómű. A 49-es típust 1957 végéig gyártották, ekkor vette át a helyét az Izs-56. Veterán Autó és Motor - 2002. február

Az IKARUS babakocsi / Folytatás a posztban

 

Az Ikarus szó hallatán a legtöbbünknek vélhetően autóbuszok jutnak eszünkbe, azt viszont kevesen tudják, hogy a legendás magyar gépjárműgyár az elmúlt évtizedekben milyen sok egyéb terméket is készített. Így például többek közt babakocsit is:

Az 50-es évek eleje és a 60 éves eleje között több tízezer ilyen, motor nélküli négykerekű hagyta el az Ikarus gyártósorait. A 2018-ban menő retró terméknek tűnő babakocsi egyediségét az oldalsó ablakok, illetve a felső részen elhúzható fedél adta, melyek közül az utóbbi teljes védelmet biztosított az időjárási viszontagságok ellen.

DT 54 lánctalpas hideg indítás / Folytatás aposztban

Szarvasi veteránjármű barátikör évzáró gépindítás. DT 54 lánctalpas traktor hideg indítása kétütemű indító motorral, ezután T 74 lánctalpas indítása DT 54 -es aktív közreműködésével.