Újfehértó / Folytatáshoz kattints a posztra

 Nyíregyházától körülbelül 16 kilométerrel délre, Debrecentől 35 kilométerrel északra, a Nyírség Hajdúság felé eső peremén fekszik. A 19. század nyolcvanas évtizedéig a települést szikes tavak övezték, majd ezeket a tavakat – a termőföld reményében – lecsapolták.

Megközelítése

Közúton a 4-es főúton; vonattal a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon.

 A határában talált leletek közel ötezer éves múltról tanúskodnak. A városról nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. Uj Fejerthonéven írásos forrás 1608-ban említi először a települést. A korábbi oklevelekben a falu még Fejértó, Rácz-Fejértó neveken szerepelt. A Báthori-család – mint a falu földesurai – 1349-ben hetivásárjogot nyertek a község számára. A 19. század elején több mint hétezren éltek a településen, a legnépesebb felekezet (4 ezer fő) a református volt. 1836. április 26 án mezővárosi rangot kapott, 1839-ben a lakosság több, mint 7000 fő volt. A mezővárosi ranggal járó évi négy vásártartási jog még inkább fellendítette a nagy átmenő forgalom miatt egyébként is élénk gazdasági életet. Gazdasági fellendülés vette kezdetét. Megépült a „sorbót” nevű városias épület és üzletsor, ekkor épültek a helyi nemesek kúriái, kastélyai is. A település 1886-ban a többi mezővároshoz hasonlóan (XXII. törvénycikk)- elveszítette mezővárosi rangját, de a városiasodás, és a kulturális fejlődés folytatódott. A XX. század elején megépült a községháza, megnyílt az első közkönyvtár, kávézó. 1941-ben majd 15 ezer fő volt Újfehértó népessége.

A második világháborúban 750 újfehértói halt meg, és közel ugyanennyien hadifogságba estek.

Nevezetességei

• Szent István Gimnázium és Szakközépiskola (régen Bajcsy-Zsilinszky Endre Gimnázium és Szakképző Iskola)
• Városi Múzeum
• A református templom az 1754-as években épült, késő barokk stílusú, műemlék jellegű. A "rác" telepesek munkájának eredményeként a görög katolikus egyház temploma 1832-ben épült. Az utcasorban szabadon álló, késő barokk római katolikus teremtemplomot 1812- ben szentelték fel. 1911-ben épült fel a Fő téren álló Kaszinó, mely 2000 óta újra régi pompájában tündököl. Figyelemre méltó az 1905-ben elkészült arányos, klasszicizáló stílusú Városháza. 1995-ben megnyitotta kapuit a Helytörténeti Gyűjtemény, melynek három állandó és egy időszaki kiállítása látogatható. Udvarán jeles újfehértóiaknak emléket állító szoborpark tekinthető meg.

Itt született híres emberek

• Nyúzó Mihály 1666-ban: kuruc ezredes
• Szoboszlai Pap István 1786-ban: református püspök, az 1825-27-es országgyűlés küldötte.
• Kubinyi Lajos 1821-ben: író és lapszerkesztő.
• Margitay Dezső 1840-ben: Szabolcs vármegye táblabírája, Kossuth Lajos, Kazinczy Gábor barátja.
• Lengyel Miklós (Újfehértó, 1878. május 28. – Budapest, 1952. július 22.): irodalomtörténész, író, Benedek Elek dédunokája.
• Zajti Ferenc (Újfehértó, 1886. március 5. – Budapest, 1961. június 29.) író, festőművész
• Péter Gábor 1906-ban: hírhedt kommunista politikus.
• Teitelbaum Mózes (Újfehértó, 1914. november 1. - Manhattan, New York, USA, 2006. április 24.) - világhírű haszid rabbi, talmud-tudós, a világ második legnagyobb haszid felekezetének, a Szatmár haszid mozgalomnak a vezetője (szatmári rebbe), szigeti rebbe, a híres Teitelbaum rabbidinasztia leszármazottja.
• Toma András 1925. december 5. – magyar katona, volt hadifogoly.
• Marozsán János 1965. május 3. – magyar válogatott labdarúgó
• Marozsán Erika 1972. augusztus 3. - magyar színésznő

Elhelyezkedése

Újfehértó Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 21° 40′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 21° 40′ 60″ térkép ▼

Újfehértó Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén