Zámoly / Folytatás a posztban

Zámoly Fejér megyében, a Zámolyi-medence déli részén fekszik. 48,5 km²-es (46,48 km² külterület, 2,02 km² belterület) területe északnyugaton Csákberénnyel, északon Gánttal, északkeleten Csákvárral, délkeleten Pátkávalés Székesfehérvárral, délnyugaton pedig Sárkeresztessel határos.

Zámolyon keresztülhalad a Gántot (9 km) Székesfehérvárral összekötő út. Közúton Székesfehérvár 13,5 km, Csákvár 11 km, Csákberény 10 km, Söréd15 km, Mór 23 km, Bodajk 19,5 km távolságra található.

 A település és környéke már ősidők óta lakott hely volt, amit a területén feltárt őskorból származó régészeti leletek is bizonyítanak. A középkorban a község mai területén három település alakult ki: Kerekszenttamás, Kér és Zámoly. Kerekszenttamást 1231-ben, Kért pedig 1009 említik először az oklevelek.

Zámoly (Zámor) nevét először egy 14. század-i, 1046-ból származó gesztában említik először.

A hagyomány szerint Orseolo Péter király három napi harc után csatát vesztve Fehérvár felé menekült. A város azonban nem nyitotta ki kapuit előtte, a Vata-féle pogánylázadás -ban résztvevők üldözőbe vették.

Péter király Zámoly urának udvarházába (curia) menekülve védekezett vitézeivel, de itt a felkelők utolérték, s megvakították, majd fogolyként bevitték Fehérvárra, ahol néhány nap múlva meghalt.

 1231-ben Zámoly a Csák nemzetség birtoka volt.

1302-ben Csák nemzetségbeli Mihály fia István magtalan halála után, a települést rokonai – köztük a Dudariak – felosztják.

1543 után a török hódoltság idején a település néptelenné vált.

1570 táján azonban már mint újból lakott helyet tartják számon.

1583 után azonban református lakói újból elhagyják, s csak 1690 tájára népesül újra.

A Rákóczi-szabadságharc és a pestisjárvány is sok áldozatot követelt.

 A 18. század közepén a Hochburg-családé, majd a Lamberg-családbeliek birtoka, akik a megtizedelt lakosság számát újabb betelepítésekkel növelték.

1848 szeptemberében Zámoly lakói követelték a jobbágyfelszabadítás következetes végrehajtását, az év szeptemberében szabadcsapatokat is szerveztek. Az osztrákok visszatérésük után a forradalmi érzelmű község megszégyenítéséül a falu bíróját és több elöljáróját deresre húzatták.

1871-től Zámoly nagyközség.

1928-ban 314 katasztrális hold területet csatoltak a szomszédos Gánt községhez, ezen a területen kezdődött meg a bauxitkitermelés 1926-ban. Az átcsatolás oka az volt, hogy a zámolyiak elutasították a bányanyitást.

1945 elején határában zajlott le a zámolyi páncéloscsata. 1945 január 2-án szovjet katonai parancsra a községet kiürítették a lakosok csak április 1-jén térhettek haza. A harcok alatt súlyos károk érték az épületállományt, a falut kifosztották és nagyrészt lerombolták. A front elvonulása után a kommunisták vezették a földosztást: felszámolták a Merán-uradalmat, több mint kétszáz jogosult család között 1960 katasztrális holdat osztottak fel, kétszázötven házhelyet mértek ki.

Nevezetességek

• Szent Lőrinc római katolikus templom - klasszicista stílusban épült, 1836-1837-ben.
• Református templom - barokk stílusú, 1785-ben épült.
• Magtár-épület - helytörténeti és hadtörténeti tárlat
• Középkoritemplom-rom - a katolikus temetőben áll a 12. századi Szent Lőrinc-templom (mely 1683-ban pusztult el.
• Kerekszenttamási templomrom - a szőlőhegyen található, 12. századi kerektemplom (rotunda) maradványa.

Híres szülöttei

• Itt született 1788-ban Farkas Imre székesfehérvári püspök
• Cserna János, Udvardy Cherna (Zámoly, 1795. január 7. – Heves, 1890. okt. 25.) mezőgazdasági mérnök, az MTA tagja
• Itt született 1920-ban Csanádi Imre költő
• Itt született 1930-ban Csoóri Sándor költő

A kerekszenttamási templomrom

Kerekszenttamás Zámoly település közelében fekvő középkori település volt. Napjainkban létére csak írásos források és a 12. századból fennmaradt körtemploma emlékeztetnek.

Elhelyezkedése

Kerekszenttamás Zámolytól északi irányban fekszik Gánt felé a műút nyugati oldalán.

Története

A falut 1321-ben említik először, amikor is a Csák nemzetség tulajdonában állt. A 15. század elején Csókakő, 1453 és 1461 között pedig a Vitányvár tulajdonában állt. Az 1500-as évek közepe óta elhagyatott település. 1962-ben régészeti feltárásokat végzett itt Molnár Vera művészettörténész (1940–1979), aki feltárta, hogy a rotunda belül több, mint 6,5 méter átmérőjű és déli oldalról nyitott épület volt. Északkeleti részén a falba mélyedő bevágás feltehetően szentségtartó funkcióval bírt.

A körtemplom falait dolomitból építették, melyet a környéken bányásztak. A köveket mészhabarccsal rögzítették, amely rendkívül erős, időjárásálló kötést biztosított az épületnek. Falai napjainkban is mintegy négy-öt méter magasra meredeznek az ég felé.

Elhelyezkedése

Zámoly Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 19′ 04″, k. h. 18° 24′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 04″, k. h. 18° 24′ 27″térkép ▼

Zámoly Pozíció Fejér megye térképén