Abádszalók / Folytatáshoz kattints a posztra

Városháza és II. világháborús emlékmű

A várost a 34-es főút és a 102-es számú (Kisújszállás-Kál-Kápolna közötti) vasútvonal (a vasútállomás a településtől kb. 5 km-re található) kapcsolja be az országos forgalomba.

A közúti tömegközlekedést főleg a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Buszállomás

1895-ben jött létre Tiszaabádból és Tiszaszalókból.

A Kárpát-medencébe érkező magyar honfoglalók már a kezdeti időszakban tartósan megtelepedtek a mai Abádszalók területén is. A megtelepülők törzsi hovatartozásának kérdése azonban még napjainkban sem egyértelmű. Az ugyanakkor bizonyosnak mondható, hogy Abádszalók földje a 10. század utolsó harmadára Árpád-házi, azaz fejedelmi birtok lett, a rajta lévő fontos átkelőhellyel (rév).

Az Aba nemzetség ősi birtokának részét képező Abád már Szent István alatt bizonyosan a létező települések sorába tartozott. Már Anonymus is említi nevét a Gesta Hungarorum-ban. „Taksony fejedelem pedig fiút nemzett, Géza néven Magyarország ötödik fejedelmét. Ugyanekkor érkezett a besenyők földjéről egy fejedelmi származású vitéz. Név szerint Örkénd apja Tonuzoba, akitől a Tomaj nemzetség származik. Taksony vezértől szálláshelyéül a kemeji vidéktől a Tiszáig terjedő földet nyerte, arrafelé, ahol most az abádi rév található. Az említett Tonuzoba egészen Taksony fejedelem unokája, Szent István király idejéig élt.” Tiszaabádot 1138-ban Obad néven említik először. 1251-ben Abád jelentős tiszai révhely volt és1332-ben már temploma is volt. A reformáció 1571-ben érte el, de a 15 éves háborúban teljesen elnéptelenedett. 1697-ben a tatárok pusztították el, a templom romja 1,5 km-rel távolabb állt a mai falutól. 1712–1713-ban népesedett be újra, ekkor fatemploma épült, majd 1715-ben tornyot is kapott. A birtokos Papp György telepít ide református családokat.

Szalók is létezett már 1248-ban, 1332-ben volt temploma is, mely a mai falutól délre levő kőkereszt helyén állott. A templom a 17. században a faluval együtt elpusztult, romjai 1772-ben még láthatók voltak. A falu csak 1717-ben népesült be újra,1733-ban fatemploma is épült. Szintén református telepesek szállták meg. Katolikus népességet nagy számban az 1770-es években telepítettek a községbe, akik csakhamar többségbe kerültek.

1746-ban Szalókon új iskola épül. 1753-ban megkezdődik a református anyakönyvek vezetése Abádon, és 1761-ben Szalókon is. A római katolikus egyháznál ez 1763-ban veszi kezdetét.

Mindkét község 1876-ban nagyközségi státust kap. Tiszaabád és Tiszaszalók 1850-től több alkalommal egyesült és vált szét. A két településrész végleges egyesülésére, közakaratra 1896-ban került sor ABÁD-SZALÓK néven.

Abádszalóknak 1910-ben 7103 lakosa közül 7095 magyar volt, ma 4912-en lakják. Korábban Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszai felső járásához tartozott.

1919. április 11-én megalakult (az ország többi településéhez hasonlóan) a helyi Munkástanács, Direktórium és Vörös Őrség.

A II. világháború vége felé a Tiszafüred-Abádszalók-Tiszabő frontvonal húzódik keresztül a településen. Abádszalók 1944. október 11-én szabadult fel a német megszállás alól.

A Tisza-tó létrehozása, a kiskörei vízlépcső megépítése (1973) jelentősen megváltoztatta a település életét, lehetőségeit. A tó szigetekkel tarkított, duzzasztással létrehozott 127 km2 nagyságú árterületéből a 14] km²-es egybefüggő szabadvíz felülete Abádszalóknál található, ezért itt épült ki a tó idegenforgalmi központja. Mára a vízisportokat, horgászatot, vadászatot kedvelő turisták paradicsomává vált.

2005-ben városi címet kapott.

 A Mikszáth utcai református templom

Nevezetességei

• Tiszaabád református temploma 1787 és 1789 között épült.
• Tiszaszalók mai református temploma 1811 és 1822 között épült. 1842-ben tetőzete leégett, majd 1924-ben újjal cserélték ki.
• Tiszaszalók római katolikus temploma 1744-ben barokk stílusban épült. A berendezés: a szószék, a keresztelőkút copf stílusú, és 1790 körül készült. Oltárképeit az abádszalóki születésű Kovács Mihály festette 1870-1873-ban.
• Babamúzeum: A kiállításon a Kárpát-medence 156-féle viselete 360 db babán (56 cm-es hiteles kicsinyített másolatok) látható. Illetve a világ 65 országának 226 db babája is megtekinthető, és a kiállítás folyamatosan bővül.
• Malom-fogadó: A Mikszáth út tiszai strand felé eső részén áll a Malom-fogadó, amely az Eppinger-féle malom volt. Itt működött 1912-1913-tól az abádszalóki gőzfűrész és gőzmalom.
• Lakóház (Mikszáth u. 23.): A 19. század második felében épült, klasszicistastílusban.
• Lakóház (Mikszáth u. 26.): A 19. század második felében épült, klasszicista stílusban.
• I. világháborús emlékmű.
• "Kettecskén" című szobor: 2001-ben készítette Morvay László.
• Laki Kálmán mellszobra: Györfi Sándor készítette.
• 1848-as emlékmű.
• "Attila"-kút.
• Kossuth Lajos mellszobra: Györfi Sándor készítette.
• 
  
• 
  

 A Mikszáth utcai református templom

 A Kisfaludy utcai református templom

Természeti értékek

• Abádi partifecske-telep: Több mint százötven madárfajt azonosítottak ezen a természetvédelmi területen.
• Védelem alatt áll az Erzsébet-ligetben található, a hajdani alföldi erdőségek világát idéző, százéves kocsányos tölgyes is.

Abádszalóki nyár

Abádszalók legfőbb turisztikai vonzerejét a Tisza-tóban tudhatja magáénak. A város erre alapozva hozott létre egy olyan nyári programsorozatot, amellyel nem csak helyiek és a környékbeliek figyelmét hívja fel, hanem az ország egész területéről és külföldről is odavonzza a látogatókat. Elsőként 1982-ben került megrendezésre. A program részét képzik az egész nyáron látogatható kiállítások, sportrendezvények, versenyek, koncertek és disco-k, amelyekben kicsik és nagyok egyaránt kedvüket lelik.

A Mikszáth utcai református templom belső tere

Elhelyezkedése

Abádszalók Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 28′ 30″, k. h. 20° 35′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 30″, k. h. 20° 35′ 56″ térkép ▼

Abádszalók Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén