Bátor / Folytatáshoz kattints a posztra

Bátor az Ózd-Egercsehi-medencében, Egertől északnyugati irányban, a megyeszékhelytől légvonalban mindössze 15 km-re fekvő település.

Megközelíthető közúton: Egerből a 24-es úton, Egerbaktánál jobbra kanyarodva érjük el a falut.
Vagy északról a 25-ös útról Szúcsnál Bátor felé letérve.

A legközelebbi vasútállomás Egerben található, ahonnan Volán-buszjáratok szállítják ide az utasokat.

A településtől délre az Egerbakta-Bátor útvonal jobb oldalán emelkedik a Bátori Nagyoldal, amely égerligetekből és tölgyesekből áll. A környéken több védett növény, illetve kis- és nagyvad található. Az erdővel borított hegyoldalak, az érintetlen természet csodálatos látványt, és nagyon kellemes levegőt biztosítanak.

Első okleveles említése 1283-ból Batur néven ismeretes. 1295-ben már önálló helység volt, mely az egri püspökség tulajdonában levő Szarvaskő várának a területével volt határos. Bátort Endre püspök 1295-ben szerezte csere útján Marzsó fia Pós comestől, akinek Bátonyt adta cserébe.

Neve az 1332–1337 évi pápai tizedjegyzékben Batúr néven fordult elő. 1326-tól a Báthori családé, 1372-ben pedig az egri káptalan és a püspökség birtoka lett.1486 körül az egri püspöki szarvaskői váruradalomhoz tartozott.

A 16. században Alsó-és Felsőbátor nemesek birtoka volt, majd ez utóbbi1552-ben elnéptelenedett. A 17. században Kisbátor köznemesi birtok, Nagybátor nagyobbrészt az egri káptalané volt. 1688 és 1701 között Nagybátor ismét néptelenné vált. A [18. század|18]]-20. században a község szintén részben egyházi, részben világi tulajdonba tartozott.

1693-ben Fáy Ferencz birtoka. 1741-ben az egri káptalan jobbágyközsége volt.

A 19. század első felében az egri káptalanon kívül még gróf Keglevich Miklószálogbirtoka, továbbá Okolicsányi János és a Fora család bírt itt földesúri joggal.

1910-ben 767 magyar lakosa volt, ebből 754 római katolikus, 10 izraelita volt. A 20. század elején Heves vármegye Pétervásárai járásához tartozott.

Bátor mai gazdasági helyzetére, és erejére jellemző, hogy kedvező földrajzi adottságainak és a teljes körűen kiépített infrastruktúrának köszönhetően látványosan beindult a település fejlődése:

• egy-egy régi házat igényesen felújítottak,
• a helyiek illetve a visszatelepülők több új házat építettek,
• a közszolgáltatások, intézmények kulturált körülmények között működnek,
• a magán- és az önkormányzati fejlesztések összehangolt munkájának eredményeként javul a falukép, egyre igényesebb a község arculata,

ennek hatásaként folyamatosan növekszik az érdeklődés a még szabad ingatlanok, telkek iránt.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

Műemlék jellegű épületek:

• 1775–82 között épült későbarokk római katolikus templom (védőszentje Szent Imre herceg)
• 1823-ban épült, és az 1845-ben mai helyére áthelyezett népies barokk Nepomuki Szent János kápolna
• A templom oldalában helyezték el az első világháborús emlékművet, a bátori elesett hősök nevével.

Bátor az 1900-as években

 A pétervásári járásban, hegyes vidéken, a Laskó-patak mellett fekszik, 1295-ben már önálló helység volt, mely az egri püspökség tulajdonában levő Szarvaskő várának a területével volt határos. E helységet Endre püspök 1295-ben szerezte csere útján Marzsó fia Pós comestől, kinek Bátonyt adta cserébe. Az 1332-1337-ik évi pápai tizedjegyzékben Batúr néven fordul elő. 1372-ben az egri káptalan és a püspökség birtoka. Az 1546-ik évi adóösszeírásban Alsó- és Felső-Bátor néven szerepel, mindkét helységben 3-3 portát írtak össze. Az 1551-1567-ik évi úrbéri összeírásokban is, az egri püspökség földesúri birtokai között találjuk. Rákóczy Zsigmond egri várkapitány 1589-1590-ik évi számadásai szerint Egerbe szolgáltatta be a tizedet. 1635-ben 2 1/4 portája volt. Az 1647-ik évi összeírásban Nagy-Báthor néven van felvéve; ekkor csak pusztaként szerepel, melynek 1 1/2 portája volt. 1675-ben szintén Nagy-Báthor néven van felvéve az összeírásba. 1675-ben és 1686-ban csak fél portát vettek fel. 1693-ben Fáy Ferencz birtokában találjuk. 1741-ben az egri káptalan jobbágyközsége volt. A XIX. század első felében az egri káptalanon kívül még gróf Keglevich Miklós, ki zálogban bírta, továbbá Okolicsányi János és a Fora család bírt itt földesúri joggal. Jelenleg az egri főkáptalannak és Wagner Jánosnak van 940 k. holdon felüli birtoka a helység határában. A helység temploma 1801-ben épült, kegyura az egri káptalan. A község területe 4756 k. hold, lakóházak száma 107 és a lakosság 669 lélek, a kik mind magyarok; vallásra nézve van 655 róm. kath., 4 ref. és 15 izr. A nők háziipara a vászonszövés. Postája helyben, távíró- és vasútállomása Egerben van. E helységhez tartoznak Bányaház, Kisbátor és Nagyasszó telepek.

Elhelyezkedése

Bátor Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 59′ 27″, k. h. 20° 15′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 27″, k. h. 20° 15′ 57″ térkép ▼

Bátor Pozíció Heves megye térképén