Bóly (németül: Bohl, horvátul Boja) város Baranya megyében, a Bólyi járás székhelye.
Bóly Baranya megyében, Pécstől kb. 30 km-re kelet-délkeletre, Mohácstól kb. 15 km-re nyugatra, Nagynyárád és Borjád szomszédságában fekvő település. Az 57-es főúton közelíthető meg Szajknál, vagy a főváros felől az M6-os autópályán. Vasútállomása a Pécs–Mohács-vasútvonalon található, a településtől kb. 3,5 km-re
A város sík területen fekszik. Csupán kétszer három domb látható a település északi és déli határában. A várostól északra magasodik a Temető-domb, a Mária-hegy(Marienberg) és a Tukar. Az utóbbi két dombon vannak a szőlőterületek, az előbbin a Batthyány-Montenuovo mauzóleum és a temető tűnik szembe. A város déli területén emelkedik a Trischler-domb, a Szamárdomb és a Falu-dombja. Az utóbbi kettőn lakóházak vannak.
A város keleti határán egy kis patak, az úgynevezett Malom-patak folyik keresztül. Ha száraz az időjárás, víz alig-alig csörgedezik benne. Ma gazdasági szempontból teljesen jelentéktelen. A régi időktől kezdve a múlt század végéig viszont gazdasági szempontból is értékes lehetett. 1953-ban a pataktól nyugatra, régészeti leletmentés kapcsán egy Árpád-kori edényégető kemence került ki a földből. A kemence belsejét kitöltő földben rengeteg vízicsigaházat találtak. A kemence 38 méterre van a patak jelenlegi medrétől, tehát valamikor bővízűbb volt: hal, rák, egyaránt tanyázott benne és gyakran kiöntött, partján egykor malmok működhettek.
A település neve korábban Németbóly volt, 1950 óta Bóly.
Régészeti leletek bizonyítják, hogy ez a hely már a kőkorszakban is lakott volt. Az első írásos emlék 1093-ból, Szent László idejéből származik. Az adománylevél Bolok néven említi a települést, mely akkoriban egyházi birtok volt. A török uralom alatt a település szinte teljesen kihalt, majd a hódoltság után újraindult az élet. 1703-ban Bóly Batthyány (II.) Ádám gróf, országbíró(1662–1703) tulajdonába került. Mária Terézia uralkodása alatt német jobbágyok népesítették be. A mai lakosok nagyrészt a betelepülő németek leszármazottai. A 19. század végétől egészen 1945-ig a falu a Montenuovohercegi család birtokában volt. Erre az időre tehető a település mai arculatának kialakulása. A hercegi család 1770-ben svájci tehenészetet létesített. 1792-től a környező pusztákon „nagyüzemi” gazdálkodást vezettek be, és fejlesztették a szőlőművelést is. Fejlődésnek indult a kézműipar is.
A második világháború után a Németországba kitelepített lakosok pótlására aCsehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki és bihari magyarokkal népesítették be a falut. A magyar–sváb falu 1997. augusztus 31-én kapta meg a városi rangot. A városban élők megélhetését a föld biztosítja, Magyarország egyik leghíresebb történelmi borvidéke itt található. Ezen kívül jelentősek a mezőgazdasági üzemek, a gabona- és vetőmagtermelés. Az 1980-as években uránércetkutatva termálvízre bukkantak 1300-1400 méter mélységben. A 2000-es évek elején elhatározták, hogy geotermikus energiával fogják fűteni a közintézményeket, amelyet 2005-re fejeztek be.
Nevezetességei
- 1746-ban épült késő barokk katolikus templom
- Szent Vendel-kápolna 1771-ből
- 1771-ben épült Szent Bálint barokk stílusú kápolna, mely az egyetlen Szent Bálintnak szentelt kápolna Magyarországon
- 1805–1807 között épült klasszicista stílusú Mountenuovo-kastély
- 1840-ből származó lóistálló, tervezte Gyenes János mérnök. Ma helytörténeti kiállítás található benne
- 1843-ból a Kálvária-domb stációi
- a 19. század végén épült békáspusztai Szent József-kápolna
- 1879–1894, a Mountenuovo hercegek neoromán családi mauzóleuma
- 1880, Montenuovo-féle nagy istálló posztromantikus stílusban
Egyéb látnivalók
- Batthyány-Montenuovo Mauzóleum
- Csikós-rét, Karasica patak
- Uradalmi Magtár
- 42 000 kötetes Városi Könyvtár
- Helytörténeti Múzeum
- A városközpontban 11 hektáros kastélypark (természetvédelmi terület)
- Bólytól 1,5 km-re, Békás-pusztán Agrártörténeti Múzeum
- 34000 ha-os vadászterület és vadászpanzió
- Zsidó temető
Hagyományok
- Emmausz-járás (húsvéthétfő)
- Motoros találkozó (június)
- KántoRock (július)
- Szüreti Csirkepaprikás-főző Fesztivál (szeptember)
- Márton-napi újborünnep (november)
