Baj (németül Woj, illetve Wallern) község Komárom-Esztergom megyében, aTatai járásban. 2009-ben 2838 lakosa volt.
Baj a Gerecse nyugati lábánál, Tata Tóvárosi városrészének közvetlen keleti szomszédságában található. A szomszédos várossal a Baji út köti össze, mely a Petőfi Sándor utcában folytatódik és hossza (a község központjáig) 2,7 km. Baj közúton csupán Tatán keresztül közelíthető meg, távolsága a megyeszékhelytől 12 km. Tata-Tóvároskert vasúti megállóhely távolsága a község központjától 1,3 km. A sárga turistajelzés Baj főterén kezdődik és a Gerecse túraútvonalai felé teremt kapcsolatot; a Tatabányához tartozó Koldusszállásig vezet.
A település és környéke ősidők óta lakott hely. Határában bronzkori telepet,kelta sírt is találtak.
Első írásos említése 1228-ből való Bay néven. A falu neve az ótörök gazdag (bey) szóból ered. A 13-14. században a Garai család birtoka volt. 1408-as oklevelében Baj Garai Miklós nádor birtoka, melyet 1461-ben Garai (László fia) Jób a nagyatyja Miklós nádor által a budai Nagy-Boldogasszony egyháza mellett temetkezési helyül épített, s Mindenszentek tiszteletére szentelt kápolnának hagyományozott.
A török hódoltság idején elnéptelenedett, ekkor pusztult el a vele szomszédos, de mára már Baj területére eső Haláp Árpád-kori település is. Az 1533-as összeírás Bajt is lakatlan településként említi. 1622-ban református vallású magyarokkal telepítették újra a települést, mely 1623-ban 4, 1689-ben pedig 3/4 porta után adózott. 1683-ban a török ismét felégette Bajt.
A 18. század elején az Esterházy család birtoka lett a falu, a Habsburg-párti Esterházy József 1715-1720 között elüldözte Baj református lakosságát és1730-ban Moson vármegyei birtokairól katolikus vallású német telepeseket költöztetett ide.
Baj községi szervezete 1742-ben alakult meg, első német nyelvű pecsétje1745-ből maradt fent. 1784-ben már volt temploma is, az 1784-87-es összeíráskor 738 lakosa volt. A 19. században a falu gazdasági fejlődésnek indult, nagy kiterjedésű szőlői és híres bortermelése volt. Az Esterházy-uradalom mintagazdaságot és nagy pincészetet működtetett itt, 1860-tól pedig gőztéglagyár is üzemelt Bajon. A pincészet nevezetessége volt az 1832-ben készült 2150 akós óriáshordó. 1910-ben megalakult a helyi Hangya-szövetkezet.
A két világháború közötti időszakban Baj továbbra is német többségű község volt, melynek kéttantermes iskolája és saját könyvtára is volt. 1926-tól Német Népművelési Egylet, 1929-től önkéntes tűzoltóegyesület, 1942-től gazdakör is működött Bajon. A község villamosítása már az 1920-as években megkezdődött.
A háborús események következményeként 1944 decemberében, illetve 1945január közepén sokan elmenekültek a községből.
A második világháború harcai 1945. március 20-án értek véget Bajon. 1946-tól a német lakosság egy részét kitelepítették, helyükre szülőföldjük elhagyására kényszerített szímői magyarok érkeztek. 1948-ban Bajon alakult meg az első termelőszövetkezet a mai Komárom-Esztergom megye területén. Az 1970-es évek végén egyesült a szomódi és tardosi termelőszövetkezetekkel Gerecse TSz néven (a téesz 1992-ben vált szét).
A második világháború után létesült Baj határában a szovjet déli hadseregcsoport laktanyája és lőtere, mely mellett kisebb lakótelepet is építettek.
Az 1956-os forradalom idején, október 27-én sortűz dördült el a laktanyánál, amely azonnal kioltotta nyolc bányász életét és megsebesített több, mint tízet.
Nevezetességei
- Szent Ferencnek szentelt műemlék római katolikus temploma régebbi templom helyén épült 1764-1795 között copf stílusban, építője Fellner Jakabés Anton Gott volt. Berendezése 1790 körül készült, szintén copf stílusban.
- Az első világháborúban elesett 44 katona tiszteletére 1928-ban állították fel a Hősök emlékművét.
- A második világháború 48 baji áldozatának emlékművét 1994-ben állították.
- Az 1848-as és az 1956-os forradalom együttes emlékkopjafáját 1993-ban állították.
- A Közösségi Ház falán 2008-ban helyezték el a kitelepítettek és kiűzöttek kétnyelvű emléktábláját.
- Az óvoda régi épületének falán (Jókai Mór utca) két emléktáblát is elhelyeztek (1958-ban illetve 1999-ben).
- A baji vadászház közelében találhatóak a középkorban itt állt Ágoston-rendi kolostor romjai (Pusztatemplom v. Kovácsi templom), melyet az 1993 óta folyó ásatások tártak fel. A feltételezések szerint ez volt az elpusztult Haláp falu temploma.
- A Szőlőhegyen található az 1745-ben Fellner Jakab által épített uradalmi szőlőpince épülete.
- A Közösségi Ház udvarán látható egy 1760-ban készült fa szőlőprés.
- A Honfoglalás 1100. és az újratelepítés 250. évfordulójának emlékművét 1996-ban állították.
- 1991-1999 között, valamint 2008-tól ismét itt halad át a Kinizsi Százas teljesítménytúra.
| Elhelyezkedése | |
 
Baj
Pozíció Magyarország térképén
| |
é. sz. 47° 38′ 56″, k. h. 18° 21′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 56″, k. h. 18° 21′ 51″ térkép ▼ | |
Baj
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
|
