Barót / Folytatáshoz kattints a posztra

 Bányász szobor

Sepsiszentgyörgytől 48 km-re északnyugatra a Baróti-medence közepén fekszik. Áthalad rajta a Barót-patak.

1873-tól üzemel lignit bányája.

A Baróthoz kapcsolt települések (Bibarcfalva, Bodos, Felsőrákos, Köpec, Miklósvár) határában 1832–2007 között kül- és mélyműveléssel lignitet fejtettek ki. Gazdag szénsavas ásványvíz tartalékai vannak.

A település nevét valószínűleg a honfoglaláskor itt letelepedett Barót nemzetségről kapta. A nemzetségnév a török boru aldi (= nyest) főnévre megy vissza.

 Barót bejárata Brassó irányából

A baróti várat, amely valószínűleg a település határában állott római castrum maradványa lehetett, a középkorban Venczel várának hívták. A települést 1224-ben Boralt néven említik. A vár lábánál feküdt egykor Alsó- vagy Kisbarót. Felső- vagy Nagybarót pedig a Nagyerdő alatt feküdt. A római katolikus templom a 16. században épült. A települést 1658-ban a tatárok dúlták fel, 1709-ben a labancok kirabolták. 1802-ben a földrengés pusztított, melyben a templom is súlyosan megrongálódott és 1817-ben újjá kellett építeni. 1848. december 13-án döntő fontosságú csata zajlott Köpec és Felsőrákos között. Horváth Ignác és Gál Sándor vezette székelyek óriási vereséget mértek Heydte őrnagy császári csapataira. 1876-tól járási székhely.1910-ben 2531 lakosa volt, 30 kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Mikósvári járásához tartozott.

 Barót látképe északról

 Barót látképe Ágostonfalváról

 Katolikus templom

Látnivalók

• Római katolikus templomát 1564-ben építették, majd 1690-ben barokk stílusban átépítették, szentélyét 1760 és 1767 között építették újjá. 1817-ben a földrengés következtében megrongálódott és ismét újjá kellett építeni. Erődített körfal övezi, tornya a déli oldalon nyíló bejárat felett áll.
• A várostól nyugatra levő Kisasszony kápolna 1755-ben épült.
• A református templom 1996-ban épült, elődje 1782 és 1833 között épült fel.
• Ortodox temploma 1950 és 1991 között épült.
• Unitárius temploma 1991 és 1995 között épült.
• Az Ágoston tagon is vannak romok. Orbán Balázs egy, a vár védelme alatt állt 1.–2. századi római települést tételezett fel itt.

• Erdővidék Múzeuma

Református templom

Híres emberek

• Itt született 1900-ban Zathureczkyné Zelch Manci háztartástani író, újságíró, verseket, novellákat is írt.
• Itt született 1911-ben Zárug Lukács magyar-örmény építész.
• Itt született 1914-ben Baróti Lajos (1914. augusztus 19. – 2005. december 23.) magyar labdarúgó, későbbi sikeredző.
• Itt született 1739-ben Baróti Szabó Dávid jezsuita paptanár, költő, műfordító.
• Itt született 1909-ban Bodosi Mihály atléta, sebész.
• Itt született 1913-ban Bodosi Dániel festőművész.
• Itt született 1916-ban Bodosi Antal ferencrendi szerzetes.
• Itt született 1863-ban Gaál Mózes író.
• Itt született 1937-ben Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikusművész.
• Itt született 1923-ban Kádár Zsombor erdőmérnök.
• Itt született 1928-ban Kászoni Zoltán halbilógus.
• Itt született 1928-ban Incze László történész és muzeológus.
• Itt született 1801-ben Keserű Mózes csillagász.
• Itt született 1834-ben Mircse János történész.
• Itt született 1817-ben Simonfy Sámuel Bem tábornok orvosa.
• Itt született 1940-ben Nagyné Bede Rozália pedagógus, pedagógiai szakíró, helytörténész.
• Itt született 1941-ben Sikó László magyar állatorvos, állattenyésztési szakíró.
• Itt született 1920-ban Szabó Hajnal magyar nyelv- és irodalom tankönyvek írója, szerkesztője.
• Itt született 1944-ben Tulit Ilona a magyar nyelv- és irodalom tanára, tanfelügyelő, tankönyvíró és szerkesztő.
• Itt született 1961-ben Demeter János Kovászna Megye Tanácsának volt elnöke, Barót város volt polgármestere.
• Itt született 1964-ben Nagy Zsuzsanna kutatóorvos.
• Itt született 1975-ben Incze Mózes Festőművész.

Elhelyezkedése

Barót Pozíció Románia térképén

é. sz. 46° 04′ 30″, k. h. 25° 36′ 00″