Budapesttől 74 kilométerre délkeletre található. Földrajzi helyzete Kecskemétéhez és Nagykőröséhez hasonló. A város a Duna-Tisza közi síkvidéken, két természeti kistáj: a Gerje-Perje-sík és a Pilis-Alpári-homokhát találkozásánál fekszik. A fekete részen alakult ki a gabonatermelés, a homokrészen az állattartás, később a szőlő-és gyümölcskultúra. Területére jellemzőek voltak a mocsaras, vizenyős, belvizes részek, valamint a Gerje–patak az ártereivel.
A Pozsonyból áthozott erkély
A termelő életmód megjelenésével megkezdődött a letelepedés is. A mai ceglédi határban több korai (például rézkori) település maradványai is megtalálhatók. Kiemelkedő a késő bronzkori vatyai kultúra lelőhelye az Öregszőlőkben. A Cegléd területén is élt első, név szerint ismert nép az iráni eredetű nomád szkíták voltak. Temetőjüket Tápiószelén, aranyszarvasukat Tápiószentmártonban találták meg. A rómaiak uralma nem terjedt ki erre a területre, de a római korban éltek itt az iráni eredetű nomád szarmaták (jazigok). A népvándorlás viharait követően, a honfoglalás során valószínűleg afejedelmi törzs szállta meg Pest megye területét. A leletek szerint Cegléd környéke a honfoglalás korában lakott volt.
Cegléd kialakulása az Árpád-korban kezdődött, de kevés az okleveles említés és a történeti forrás, így nem tudunk sokat erről az időszakról. A napjainkban végzett feltárások bizonyítják, hogy a ceglédi határban több Árpád-kori falu létezett (Cegléden kívül Cseke, Félegyháza, Székegyház, Külsőhegyes, Töröttegyház és még legalább 3 a Bécsi-hát, Máté-völgy és a Madarászhalom területén), s a kutatások során több falumaradvány elő is került, templommal és temetővel. E néhány száz fős kis falvak elnéptelenedésének oka valószínűleg a tatárjárás volt.
Cegléd első okleveles említése IV. (Kun) László korából, 1290-ből származik. Ez a királyi oklevél azonban nem bizonyítja egyértelműen, hogy e területre vonatkozik a ”Chegled” helységnév, hiszen még ekkor több ilyen nevű magyarországi helység létezett. Az igazi, alföldi Ceglédre vonatkozó első hiteles oklevelet 1358-ra tehetjük. Valószínűleg a tatárjárás után Magyarországra befogadott pogány kunok is letelepedtek a környéken.
Az eladdig királyi birtok Ceglédet I. (Nagy) Lajos királyunk 1358-ban anyjának, a lengyel Łokietek Erzsébetnekadományozza, aki aztán 1368-ban az óbudai klarissza apácák birtokába juttatta, akik a török korig, majd 1782-ig voltak földesurai a városnak.
A mezővárosi kiváltságoknak fokozatosan került birtokába a város: 1364. május 8-án (a városalapítók napja) I. (Nagy) Lajostól vámmentességet, 1420-ban Luxemburgi Zsigmondtól szabad bíróválasztási jogot kapott a város, 1448-ban pedigHunyadi János kormányzó gyümölcsoltó Boldogasszony, Barnabás apostol és Máté evangélista ünnepeire országos vásártartási jogot adományozott a településnek. (MOL DL 14 166.)
Emellett 1521-ből ismerjük András-napi országos vásárát is. (MOL DL 23 567.) A mezővárosnak 12 tagú saját tanácsa volt. A kiváltságok és a kedvező fekvés Ceglédre vonzották a környező falvak lakosságát.
A város lakosságának nagyságára az 1470-es és az 1510-es évekből van adat. Az előbbi években kb. 750, míg az utóbbi években kb. 1100 ember lakta Ceglédet. Az első városi tanács által kiadott oklevelet 1521-ből ismerjük. (MOL DL 23 567.) A középkor folyamán a településről 13 egyetemre járó személy volt ismert.
A 14. században a Berceltől Tószegig húzódó teljes terület Ceglédhez tartozott, majd Luxemburgi Zsigmond király saját híveinek adományozta Abonyt, Tetétlent, Hunyadi Mátyás pedig Törtelt.
Ugyancsak Zsigmond adományozta el azt a 4 pusztát, amelynek birtoklása több évszázados háborúskodást és pereskedést eredményezett Cegléd és Nyársapát között. A vitának az vetett véget, hogy az 1666-ban elpusztított Nyársapát lakói betelepültek Ceglédre.
1509-ben a város fellázadt az apácák tiszttartója ellen, annak különböző, az adók beszedésekor elkövetett önkényeskedései miatt, és egy parázs vita után a városiak megölték Sebestyén deákot. Az apácák Mészáros Lőrinc papot küldték a városba az emberek megnyugtatására. Az új tiszttartó segítségével aztán két évvel később sikerült a deák családjával egyezséget kötnie az apácáknak és a lakosoknak. Ennek értelmében a város 200 forintnyi kárpótlást fizetett a tiszttartó rokonainak.
A városháza épülete
1514-ben a keresztes sereg toborzásában, és a parasztháború ideológiájának megfogalmazásában nagy szerepet játszottak a ferences szerzetesek és a vidéki papok. Ezek közé tartozott Dózsa állítólagos barátja, a már említett Mészáros Lőrinc pap is (akinek nevét régebben a Katolikus Iskola viselte). A török ellen induló 40 ezres keresztes sereg Cegléden is átvonult, gyakorlatozott, és Dózsa innen küldte ki a jobbágyokat csatlakozásra felhívó kiáltványát. Körülbelül 2000 ceglédi is csatlakozott a sereghez, hiszen itt is létezett egy jómódú, felemelkedni vágyó marhatartó vagy szőlőbirtokos paraszti réteg. Dózsa híres ceglédi beszéde viszont sohasem hangzott el. Ettől függetlenül nem jogosulatlanul áll a Kossuth téri katolikus templom mögött a Somogyi József által készített Dózsa-szobor.
A tatárdúlás után újabb veszély fenyegette Magyarországot: a török. Ceglédet már a mohácsi csata után felgyújtották, és Buda 1541-es, majd Szolnok 1552-es elfoglalása után 150 évre török uralom alá kerül. A török korban a város szultáni kincstári (hász) birtok lett, így viszonylagos békességet élvezett. A környékbeli lakosság a pusztítások elöl a városba menekült, a puszta határ pedig a rideg marhatartásnak biztosított lehetőségeket. Az 1550-es években tagja volt a 3 város – Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd – szövetségének, nagyfokú bíráskodási önállósággal rendelkezett. A reformáció hatására a város lakossága kálvinista lett (prédikált itt Szegedi Kis István is), ilyen középiskola is működött a városban, és a reformátusok vették birtokba a katolikus templomot is.
Miközben az egész ország számára a török kor nagy pusztulást hozott, addig Cegléd jelentősen gyarapodott a békés időszakokban. Ennek a tizenöt éves háború (1593–1606) vetett véget. Nógrád várának 1594-es visszafoglalásával, Pest megye területén is nagyobb hadjáratok kezdődtek, melyek Ceglédet is érintették. Ekkor a Ceglédet ért nagy veszteségek hatására, a nép teljes szétfutására került sor 1596–1602 között. A lakosság nagy része Kőrösre menekült. Az újranépesülés után a 17. században is nagyfokú önállósággal rendelkező, virágzó város volt. A ceglédi török világnak Buda felszabadulása után vége szakadt, de a török kiűzését eredményező háborúk miatt a lakosság 1683-ban ismét Kőrösre és Kecskemétremenekült.
Cegléd támogatta a Rákóczi-szabadságharcot, maga a fejedelem kétszer is járt a városban. A szabadságharc során ugyan a lakosság háromszor is menekülésre kényszerült, de 1711 után ismét emelkedett a város lakossága, majd a 18. századközepétől folyamatos a növekedés eredményeként, 1848-ra már több mint 16 000 lakója van.
A török kiűzése után a klarisszák visszakapták a várost, amit a nagyobb önállósághoz szokott lakosság igencsak sérelmezett. Az ellenreformáció jegyében katolikusokat telepítettek be a városba, akik a tanács felét alkották, és a 2 főbírójelölt egyike is katolikus volt. Elvették a reformátusok templomát, megszüntették középiskolájukat. Hiába volt az egész országban Cegléden a legnagyobb a jobbágytelek, Mária Terézia 1767-es úrbéri rendelete után mégis csökkent a jobbágyok kezén lévő földek nagysága. A tőlük elvett „feleslegföldeken” hozta létre az uradalom 1785-ben Ceglédbercelt. A klarissza rend II. József általi felszámolása után a földesúri jogokat a Ceglédi Vallásalapítványi Uradalom gyakorolta. A királytürelmi rendelete megszüntette a reformátusok hátrányos megkülönböztetését is.
A 18. században kezdődött a lakosság egy részének tanyákra való kiköltözése, aminek eredményeként a város még jelenleg is egy nagy kiterjedésű tanyavilág központja. Még mindig jelentős szerepet játszott a rideg marhatartás, de egyre jelentősebbé vált a szőlőtermelés is. A mezőgazdaság fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájárult a Széchenyi István barátja: Török János (a Mezőgazdasági Szakközépiskola névadója) által 1847-ben alapított szőkehalmi gazdaképző iskola.
Az 1834-es nagy tűzvész után kezdődött a mai város tervszerű kiépülése. A gótikus katolikus templom helyén ekkor épült a mai templom és megkezdték a református templom építését is Hild József tervei alapján. Az 1847-ben megnyitott Pest-Szolnok vasút, majd az 1854-ben Szeged felé elágazó vonal pedig jól mutatja a város közlekedés-földrajzi szerepének erősödését is.
Kossuth-emléktáblamúz
A református iskola falánál állították fel 1949-ben a pozsonyi egykori Zöldfa fogadó erkélyét, amelyen állva mutatta be Kossuth az ünneplő pozsonyiaknak1848. március 17-én Batthyány Lajost mint az ország felelős miniszterelnökét. Erről az erkélyről hirdették ki azt is, hogy az országgyűlés elfogadta a jobbágyfelszabadítást. Ez igencsak kedvező lehetett a ceglédieknek, hiszen ezzel a jobbágytelkek mind használóik tulajdonába kerültek.
A forradalom szele elérte e kis mezővárost is, és megalakult a nemzetőrség, melynek tagjai a szerb támadás hírére Bácskába vonultak, és részt vettekSzenttamás ostromában. Jelačić szeptemberi támadásának hatására Kossuth Lajos 1848. szeptember 10-én hadba hívó cikket jelentetett meg. Ugyanezen a napon a ceglédi főbíró, Csizmadia Mihály összehívta Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét tanácsát, és egy határozatban arra szólították fel a kormányt és az országgyűlést, hogy kezdje meg az ország felfegyverzését ("ceglédi levél"). Kossuth erre a határozatra is hivatkozhatott, mikor az országgyűlésben bejelentette, hogy toborzókörútra indul. 1848. szeptember 24-én délután vonattal érkezett első állomására, Ceglédre.
Megjelenése és gyújtó hangú szónoklata – a ceglédi katolikus templom előtt – élénkítően hatott a népfelkelőkre, és a nemzetőrökre egyaránt; 2-3 ezren csatlakoztak a szabadságharchoz. Állítólag a Pestre vonuló ceglédi önkéntesek énekelték először a Kossuth-nótát. A beszéd helyszínén ma emléktábla áll, és ennek az eseménynek állít emléket Horvay János 1902-ben felállított Szabadság téri Kossuth-szobra is. Ennek mintájára állították fel az 1920-as években a New York-i szobrot is.
1848 őszétől a város újra a „hadak útjára” került. Egyetlen csata zajlott itt 1849. január 25-én, a bedei csata, mikor aSzolnok felől előrenyomuló Perczel Mór tábornok megfutamította Ottinger Ferenc osztrák csapatait, és Irsáig üldözte őket. A csata helyén ma emlékmű áll, Perczel Mór szobra pedig a Malom téren található meg. Az 1849-es évben hol osztrák, hol magyar csapatok állomásoztak Cegléden.
A harctéren bekövetkező változások miatt, 1849 júliusában egy hétig Cegléd volt a magyar kormány székhelye. A Pesti út 6. szám alatt, Ferenchich József uradalmi tiszttartó házában volt elszállásolva Kossuth Lajos és családja. A július 8-ihaditanácson Kossuth mellett részt vett Horváth Mihály miniszter, Perczel Mór, Józef Wysocki, Aulich Lajos, Dessewffy Arisztid hadtestparancsnokok. De tartózkodott itt Degré Alajos, Bem József (akiről az Ipari Szakmunkásképzőt nevezték el) és Henryk Dembiński is. Amikor Cegléd császári kézre került, itt szállt meg Jelačić, Schlik és Ottinger is.
A megtorlás is elérte a várost: Bobory Károly katolikus papot és Nánási Szabó Károly református lelkészt 1853-ban 15 évi fogságra ítélték. A szabadságharc hősei közül Cegléden temették el a váci csata hősét, Földváry Károlyt, vagy a Bemmel Erdélyben harcoló Csutak Kálmánt.
Cegléd a szabadságharc leverése után is ragaszkodott a függetlenségi hagyományokhoz, a kiegyezés után általában függetlenségi párti képviselőket választott. 1876-77-ben Cegléden élt Táncsics Mihály, saját könyveit árusította, kevés sikerrel (ma általános iskola viseli a nevét). 1877-ben 100 ceglédi találkozott Turinban (Torinó) az emigráns Kossuthtal, hogy hazahívja a város országgyűlési képviselőjének. Kossuth nem jött haza, de a „turini százak”, majd leszármazottaik minden évben megünnepelték az utazás évfordulóját. Ma is működik Cegléden az ország egyik legrégibb egyesülete, a Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör, amely jelentős szerepet játszik a Kossuth-kultusz ápolásában és a Kossuth Múzeum támogatásában. Ha már Kossuth nem is lehetett a város képviselője, a fia azért igen: Kossuth Ferenc a századfordulón nemcsak Ceglédet képviselte, hanem ő volt a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt vezetője is. Ennek a pártnak a színeiben volt a város országgyűlési képviselője az első világháború idején Károlyi Mihály is (róla kapta nevét az egykori Károly Mihály Kereskedelmi Szakközépiskola, az iskola új neve: Unghváry László Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola).
1881. november 26-án Jakab Lajos igazgatása alatt, a Népkör telkén megnyílt a színház a Bánk bánt előadván. A ceglédi születésű nemes Persay Ferenc (1854-1936), a későbbi Bars vármegye alispánja, és Bába Molnár Sámuel polgármester szereztek érdemeket a színház felépítése körül, amennyiben a 10 forintos részjegyzéseket ők gyűjtötték.
A Kossuth Múzeum
Helyi jelentőségű épületek
- Református Nagytemplom
- Újvárosi Református Templom
- Felszegi Református Templom
- Szent Kereszt Felmagasztalása Templom (klasszicista)
- Katolikus Óplébánia (18. század)
- Evangélikus Templom(neogótikus)
- Magyarok Nagyasszonya Kápolna
- Szent Klára Kápolna
- Szent Margit Kápolna
- Városháza (eklektikus)
- Városi Bíróság
- Városi Piaccsarnok
- Veér-ház
- Patkós Irma-ház
- IPOSZ Székház
- Szabadság tér 8.
- Kishartyányi kúria
- Kossuth Ferenc u. 1.
- Szabadság tér 2.
- Kossuth tér 10.
- Tiszti klub
- Vasútállomás
- Kultúrpalota (Kossuth Művelődési Központ)
- Városi Könyvtár
- Ceglédi Galéria
- Antik Vitalis Galéria
- Duó Galéria
Múzeumok
- Kossuth Múzeum
- Jazzdobtörténeti Múzeum
- Városi Sportgyűjtemény
- Egyház-és Iskolatörténeti Múzeum
- Informatikai és Számítástechnikai Történeti Gyűjtemény
- Vadász, Természetrajzi Múzeum és Oktatási Stúdió
- Öntöttvaskályha Múzeum
- Czeglédi Közösségi Múzeum
Fesztiválok
- Nemzetközi Dobos-és ütős gála
- Szabadtéri zenés esték
- Pünkösdi nyitott pince nap
- Laska-és borfesztivál
- Furfangos járművek és veterán járművek randevúja
- Koktél-és salsa fesztivál
- Bori jazz fesztivál
- Kossuth napok
- Tetz művészeti fesztivál
- Virga fesztivál
Franz Kollarz: Kossuth Lajos Cegléden
| Elhelyezkedése | |
 
Cegléd
Pozíció Magyarország térképén
| |
é. sz. 47° 10′ 38″, k. h. 19° 47′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 38″, k. h. 19° 47′ 53″ térkép ▼ | |
Cegléd
Pozíció Pest megye térképén
|
