Kedvező földrajzi helyzete miatt az újkőkor óta lakott hely.
- A Csongrád név első említése a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében maradt fent.
Árpád fejedelem – a monda szerint – 896-ban a vidéket Ond törzsének adta szálláshelyül. Ond fia, Ete földvárat építtetett, melyet „Csernigrádnak” (fekete várnak) neveztek el, amelyből eredhet a város neve.
- A 11. században Szent István a vármegye központjává tette. A tatárok valószínűleg feldúlták 1241-ben, mert ezután IV. Béla Szegedre tette át a megyeszékhelyt.
- A 15. század elején a település ismét városi rangot kapott.
- A földvár az évszázadok folyamán elpusztult, s ma semmi nyomát sem találni.
- A Csongrád nagy léptekben fejlődött, 1720-as években felépült a belsővárosi Szent Rókus Templom, majd 1769-ben a főtéren lévő Nagyboldogasszony-templom is.
- A Rákóczi-szabadságharc bukása után Csongrád gróf Károlyi Sándor birtoka lett.
- A várost szabadságharcbeli részvétele miatt 1849-ben az osztrákok felgyújtották.
- A 19. század második felében Csongrád népének a Tisza-szabályozás adott munkát, ekkor alakult ki a kubikus életforma.
- 1876-ban Csongrád feladta a többlet-adóterhekkel járó rendezett tanácsú városi rangot és nagyközséggé alakult, 1923-ban azonban a helyiek ismét a várossá alakulás mellett döntöttek.
Az 1930-as években volt a város polgármestere Piroska János; az ő nevéhez köthető az állami borközraktár, a református templom és a villanytelep megépítése, valamint az utcák és közterek teleültettetése platánfákkal, amik máig meghatározzák Csongrád arculatát. Ő volt a kezdeményezője és részben a tervezője is az új városházának.
Halászház a nagyrészt műemléki védettségű, élő múzeumként működő Belsővárosban
A Csongrádi Gyógyfürdő és Strand hét medencével rendelkezik, melyek közül kettő nyitott, három fedett és két időszakosan fedett. Vize mozgásszervi és idegrendszeri betegeknek is ajánlott. A város környékén a síkvidéki fekvése ellenére számos természeti érték vonzza a kirándulókat. Ezek közül talán a legnevezetesebb a Körös folyó torkolatával átellenben fekvő homokpad, a Körös-torok. A Tisza nyárközepi alacsony vízállása idején a homokpad szárazra kerül, a finom szemű folyami homokon évtizedek alatt a környék legnagyobb szabadstrandja alakult ki. A Körös-torokban évek óta nagy sikerrel rendezik meg a Körös-toroki Napok nevű strandfesztivált, amely a legnagyobb ilyen jellegű rendezvény a Dél-Alföldön. A strand környezetében összefüggő nyaraló- és szórakozónegyed jött létre.
Nevezetességei
- Körös-torok
- Holt-Tisza
- Ellés-monostor
- Fahíd
- Belváros
- Belsőváros
Templomok
- Nagyboldogasszony-templom
- Szent Rókus-templom
- Piroskavárosi Szent József-templom és Ferences kolostor
- Református templom
- Baptista Templom, Imaház - Új Bárka Keresztyén Közösségi Ház
- Temetői kápolna
- Csongrádi Tájház (Gyökér u.)
- Tari László Múzeum (Iskola u. 2.)
- Széchenyi István Általános Iskola helytörténeti gyűjteménye (Széchenyi u. 29.)
- Csongrád Galéria (Kossuth tér 7.)
- Művésztelep (Tanya 833.)
| Elhelyezkedése | |
 
Csongrád
Pozíció Magyarország térképén
| |
é. sz. 46° 42′ 41″, k. h. 20° 08′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 41″, k. h. 20° 08′ 25″ térkép ▼ | |
Csongrád
Pozíció Csongrád megye térképén
|
