A főtér a szökőkúttal
Sepsiszentgyörgytől 30 km-re északkeletre, a Feketeügy lapályán, a Torja-patak mellett fekszik.
Neve arra utal, hogy már a középkorban vásáros hely volt. A szó előtagja(kézdi) arra emlékeztet, hogy az itteni székelyek Szászkézd vidékéről valók.
Története
Már a rómaiak idején a Praetoria Augusta nevű település volt itt. A város keleti teraszain bronzkori, 3. századi telep, valamint 7. századi település nyomai kerültek elő. A római kortól folyamatosan vásáros hely volt, melyet az Ojtozi-szoros felőli betörések időnként pusztítottak. A középkorban újra vásáros hely lett, majd 1427-ben Zsigmond király Torjavására néven királyi várossá tette.1567-ben már jelentős város Kézdivásárhely néven. Az 1834. évi nagy tűzvészben 558 házából 421 leégett. Az 1848-49-es szabadságharcban a székelyek védelmi központja, itt öntötte ágyúit Gábor Áron, szobra 1971 óta a főtéren áll. 1910-ben 5892 lakosa volt, túlnyomórészt magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 2002-ben 20 488 lakosából 18 633 magyar, 1601 román, 199 cigány és 19 német volt.
Látnivalók
- Református temploma 1783-ban épült a középkori templom helyére. Az 1834. évi nagy tűzvészben leégett, újjáépítése 1838-ra fejeződött be.
- A városban ortodox és új római katolikus templom is van.
- A város trapéz alakú főterét – az egykori piacteret – 18. és 19. századi épületek övezik, köztük az egykori városi tanácsháza épülete ma Céhtörténeti Múzeum. Gazdag történeti és néprajzi kiállításai vannak.
- Kézdivásárhely nevezetes arról, hogy fennmaradt ún. udvarteres városszerkezete. A főtér körül több mint 70 udvartér található.
- A mai Városháza épülete 1907-ben Takarékpénztárnak épült.
- A székely határőrség tisztiiskolája 1817 és 1823 között épült késő klasszicista stílusban.
- A határában van Fortyogófürdő nevű gyógyüdülőhely.
- Minorita templom és kolostor
A Vígadó Művelődési Ház
| Elhelyezkedése | |
 
Kézdivásárhely
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 45° 59′ 49″, k. h. 26° 08′ 26″ |
