Szegedtől északnyugatra, Forráskút, Szatymaz és Bordány közt fekvő település.
Zsombó környéke már a bronzkorban is lakott volt. Területéről késő bronzkori és honfoglalás kori leletek kerültek napvilágra.
A település környéke egykor a Dorozsma nemzetség birtokai közé tartozott.
A török hódoltság után a környék királyi birtok lett, melyet a Német Lovagrend kapott meg.
1719-ben az egykor Kiskundorozsma határához tartozó területre a Jászságból telepítettek családokat, akik a környék fekete földjein gabonát termeltek, míg a nyugatra, a mai Zsombó helyén fekvő területeken rideg állattartást folytattak.
A település nevét 1742-ben említették először a Forrosomboi csárdanevében. E csárdában a hagyomány szerint Rózsa Sándor is mulatott egykor.
1950-ben szervezték községgé az egykor Kiskundorozsma határához tartozó területet Zsombó néven.
Nevezetességei
- A Nagyerdő természetvédelmi területén elterülő Zsombói Láp, mely többek között a zsombékról nevezetes.
Zsombó erről a vizenyős, zsombékos területről kapta a nevét. - A Nagyerdőhőz kötődik egy másik nevezetesség, a zsombói Rózsa Sándor Csárda, mely már 1747-ből származó írásokban is fellelhető volt. Az egykori csárda vendége volt a híres alföldi betyár, Rózsa Sándor is.
- 130 éves platánok a Palorai tanító féle fatornácos nyaralónál.
- A Lápastói dűlőben található a Király Nyárfája néven ismert hatalmas fehér nyárfa.
- A Lápastói dűlőben 1896-ban felállított viharharang, melynél Szentháromság ünnepén, minden évben fogadalmi misét tartanak.
- Áthalad területen az Alföldi Kéktúra útvonala.
Híres emberek
- Tombácz János mesemondó, a népművészet mestere (Szeged-Őszeszék, 1901. – Zsombó, 1974.)
| Elhelyezkedése | |
 
Zsombó
Pozíció Magyarország térképén
| |
é. sz. 46° 20′, k. h. 19° 59′Koordináták: é. sz. 46° 20′, k. h. 19° 59′ térkép ▼ | |
Zsombó
Pozíció Csongrád megye térképén
|
