Magyarszék község Baranya megyében, a Komlói járásban, 19,9 km-re északra Pécstől.
Közúton a 66-os főúton, vasúton a 47-es számú (Dombóvár–Komló) vonalon.
Nevének eredete
A település nevének szék eleme vizes, ingoványos területet jelent.
Az 1930 körül Magyarszék, Németszék és Kishertelend egyesítésével kialakított község a Baranyai-Hegyhát kapujának tekinthető település. A középkor óta folyamatosan lakott. A 18. században érkeztek német lakosai, akik külön települést kezdtek kialakítani (Németszék). Ugyanekkor épült be Kishertelendpuszta. A település gondozott portái, jellegzetes pajtái jelzik német eredetű lakosságát.
A települést nem mindig nevezték Magyarszéknek. Neve először 1332-ben bukkant fel Zeek alakban. A népi etimológia azt tartja, hogy „Szent Istvánt követő időkben itt Szék, az az bíráskodás tartatott”.
Magyarszék területén, a Baranya-csatorna völgyében haladt át az a fontos, belső római útvonal, ami Sopianaet Arrabonával és/vagy Brigetióval,Gorsiummal, Triccianával, esetleg Aquincummal kötötte össze. Magyarszéken útépítés során római út maradványai kerültek napvilágra, ami Mánfán és Magyarszéken keresztül vezetett Oroszló irányába. A szántóföldeken egy római katona sírkövére is rábukkantak. A sírkő a római katolikus templom falán található.
Nagyon kis falvakból álló, de sűrű Árpád-kori településhálózatot sejthetünk Magyarszék határában. Az Árpád-kori - középkori Szék egykori temploma a falu közelében, talán a mai templom alatt vagy annak közvetlen környékén állhatott.
Magyarszék első írott említését a 14. század első harmadából, tehát jóval a falu keletkezése, legalább két évszázaddal az első Árpád-kori településnyomok után ismerjük, amikor a település már korántsem tekinthető aprófalunak. Szék a pápai tizedjegyzékekben: 1333. Item Petrus de Zeek solvit II. pensas. (RCPH 266.) Magyarszék már 1332 előtt létezett, ebben az időszakban nagy falunak számított. Egy 1397-es adat szerint Szék már a pécsi káptalan birtoka volt. Egy 1620-ból származó levél bizonyítja, hogy Széken és környékén fennmaradt a katolikus egyházi élet a tizenöt éves háború után is, valószínűleg az egész hódoltság korában. Ebben Széknek központi, irányító szerepe volt, hiszen négy fiókplébániával rendelkezett (Hertelend, Barátúr, Pölöske, Mánfa).
Egy 1698-ben készült összeírás már Szék pontos népességadatait, lakóinak nevét, gazdasági mutatóit és egyéb fontos adatait is közli:
- 1. A hely egy mérföldre van észak felé Pécstől.
- 2. Van 80 iugerum ugaron hagyott dimbes-dombos szántóföldje, 7,5 fossor megművelt szőleje és 20 műveletlenje. Van 13 kaszáló rétje. Összesen 6 kaszáló cserjés. A környéken 3 órai távolságban vannak makkoltató erdei.
- 3. 6 lakatlan telek, 4 elhagyott.
…
- 5. Egy malom.
…
- 8. E falu minden lakója katolikus.
A falu tehát már rendelkezett malommal, ami minden bizonnyal a Baranya-csatornán üzemelhetett.
Az 1714. évi pécsi zsinat szerint már volt plébánosa Széknek. A régi templom elpusztult, ezt az 1721. évi visita canonica során írták: „… A templomot harmadrészben romban állót írja le, mely azonban hajdan igen szép lehetett s ajtai csiszolt kövekből s régi idők módjára ékes czifraságokkal van ellátva, melyek úgy mint hasonló ablakok régi fényét igazolják….” „E régi templom Szt. István tiszteletére épült, s ekkor ugyan kijavíttatott, mégis később újat kelle építeni, mely 1758-ban lett a Szt. Angyalok tiszteletére felszentelve…”
A török időkben és a visszafoglaló háborúk után, a 18. század középső harmadában németek települtek be. Így jött létre Németszék falu. A 18. században a Magyarhertelendhez tartozó puszta területre 1780 körül német anyanyelvű kisházasokat telepítettek. Ebből alakult ki később Kishertelend néven külön község. A mai község 1930-ban jött létre a fenti három falu egyesítésével, neve ekkor Baranyaszék volt.
Nevezetességei
- Római Katolikus templom
- Patakvölgye Pihenő Park
| Elhelyezkedése | |
 
Magyarszék
Pozíció Magyarország térképén
| |
é. sz. 46° 11′ 48″, k. h. 18° 11′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 48″, k. h. 18° 11′ 48″ térkép ▼ | |
Magyarszék
Pozíció Baranya megye térképén
|
