Mohács / Folytatáshoz kattints a posztra

A mohácsi városháza

A Dél-Dunántúl délkeleti szegletében lévő település, Magyarország egyik legdélibb városa. Kedvező infrastrukturális ellátottsággal bíró, rendkívül jó minőségű mezőgazdasági földekkel övezett város.

A Duna útja Bajánál két ágra szakad. A szélesebb Duna-ág délnyugati irányt vesz, majd derékszögben délkeletre fordul. A keskenyebb dél felé folytatja útját. A két ág a horvát–szerb határon találkozik ismét. Ahol a szélesebb, az „öreg” Duna elfordul, ott fekszik Mohács. A város területének nagyobbik része a jobb parton terül el, itt él a lakosság 95%-a. A bal parti városrész (Újmohács) lakossága közel 700 fő. 2007-től Mohács az Európai Unió dunai határkikötője. A várost elkerüli az 56-os főút, amely Szekszárdtól a horvát határig tart. Mohácsot Baranya megye székhelyével, Péccsel az 57-es főút köti össze (40 km). A horvát határ 10 km, Budapest 190 km messze van. A Mohácsi járás keleti részén, az árvízmentes területeken 15–20 m vastagságú lösztakaró található, a Mohácsi-sziget felszíne iszapos hordalék rétegekből áll. Sajnos jelentős területen fordul elő nitrátosodás. A sziget ártéri síksága ár- és belvíz veszélyes terület.

A város belterületének része a Duna töltése mellett fekvő Kismohács is. A Rákóczi utcához csatlakozó terület egyetlen házsorból áll.

 II. Lajos szobra a Fogadalmi templom mellett, a főtéren

A kutatások szerint Mohács és környékén az ember már az őskortól letelepedett. A kutatók kő-, réz-, bronz- és vaskori cölöpökre épített házak maradványaira bukkantak.

Az i. e. 1. századtól a 4. századig a terület a Római birodalom Pannóniaprovinciájához tartozott. A környék a Duna mentén, a provincia határán helyezkedett el, így a fontos védelmi vonal, a limes is erre húzódott. Mohácstól délre, a mai Kölkeden volt Altinum, a limes egyik fontos állomáshelye. A római birodalom bukása után, egy 6-7. századi, avar kori település állt vidéken. A feltételezések szerint a 150-180 lélekszámú gepidák lakta környék Kárpát-medence legnagyobb eddig ismert avar kori települése.

A város nevét a források először 1093-ban említik, amikor Szent László király 1093-ban a pécsi püspöknek adományozta. A kis falu lakói a pécsi püspök jobbágyai voltak. A környéken állattartás, földművelés, halászat folyt. A 15. században már mezővárosként említették, a század közepén a kutatások szerint körülbelül 800 lelket számlált. Az erőteljes déli török terjeszkedés miatt palánkkal erősítették meg. A település határában lezajló 1526. augusztus 29-eitragikus kimenetelű vereség után a törökök a várost elpusztították.

A törökök csak másfél évtizeddel később tértek vissza Magyarországra. Ekkor a palánkot újjáépítették, és 1543-tól 1566-ig, majd 1570-től ismét szandzsákközpont lett. A török megszállás éveiben, illetve a 18. században érkeztek a városba a szerb, sokác és német betelepülők. A várostól mintegy 20 km-re nyugatra, Nagyharsánynál zajlott Magyarország török alóli felszabadulásának nevezetes eseménye, a II. mohácsi csata. Mohács 1724-ben mezővárosi városi rangot kapott (utóbb visszaminősítették). A reformkorban tovább erősödött Mohács kereskedelmi jellege. 1832-től a Duna Gőzhajózási Társaság hajói járták a folyót. 1857-ben megépült a Pécs és Mohács közötti 56 km hosszú vasútvonal, amelyen a Pécsett bányászott szenet szállították a Dunára, amit onnan hajókkal vittek tovább. 1868-ban mezővárosi rangját elvesztette, és nagyközséggé fokozták vissza.

 Fogadalmi templom

A 20. század elején a városban megjelent, majd fokozatosan egyre nagyobb tért hódított a gépipar. Új közintézményeket, polgárházakat, üzletházakat emeltek. 1910-ben a város népessége 17 000 fő volt.

1918 és 1921 között a város szerb megszállás alatt volt, 1921-ben a rövid életű Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaságrésze. A trianoni békeszerződés nem sokkal Mohács alatt húzta meg az új határt. Sok szerb elköltözött a városból, de az 1920-as évek közepén a város létszáma ismét elérte a korábbit. Mai városi és járásszékhelyi státuszát 1924-ben nyerte el. 1929-től megyei város. Ekkortájt kezdte meg működését a gimnázium.

Mohács 1944. november 26-án „szabadult fel”. 1949-ben a város környékére szándékozták felépíteni a Dunai Vasművet, melyet aztán Jugoszlávia közelsége miatt az akkori Dunapentelére, a későbbi Sztálinvárosba (ma Dunaújváros) költöztettek. 1956-ban a jeges árvíz miatt a szigeti tanyák 80%-a romba dőlt. Ezután alakultak ki a Mohács-szigeti falusias Újmohács és Sárhát települések. Ezután kezdődött a város intenzív iparosítása. Ekkor építették Közép-Európa legnagyobb

farostlemezgyárát is.

 Komp a Dunán Mohácsnál

A város nevének eredete ismeretlen. A helynévkutatók között különböző nyelvészeti találgatások születtek. Mohács nevét a történelem során többféle írásmódban használták. A városnév a honfoglalás előtt itt élő népek adománya lehet. Az indogermán eredetű ’’mu’’ és a ’’hats’’ szó együttesen ’’(muhats)’’ földvárat jelent.

 Képeslap a II. Lajos emlékműnél tartott megemlékezésről, 1902-ből

Templomok

• Fogadalmi templom (Római katolikus) 
• Belváros plébániatemplom (Római katolikus) 
• Ferences templom (Római katolikus) 
• Püspök templom (Római katolikus) 
• Református templom
• Evangélikus templom
• Szerb-ortodox templom
• Szent Rókus kápolna

 A Kisfaludy Károly Gimnázium belső udvara

Rendezvények

• A mohácsi busójárás
• Nepomuki Szent János ünnepség
• Szent Miklós-malomnap a mohácsi vízimalomnál
• Mohácsi Tamburafesztivál
• Hal- és sörfesztivál
• Dunai mosás
• Nemzetközi Néptáncfesztivál
• Mohácsi Sokácok Babfőző Fesztiválja
• Szüreti és Borfesztivál
• Mohácsi csata ünnepségsorozat
• Mohácsi disznótoros és pálinkafesztivál

 Mohács a Dunáról

Szepessy park és környéke

A Szepessy park a város legnagyobb parkja. A park közepén áll a szocreál stílusú víztorony, amit 1969-ben építettek. A park mentén található a Kisfaludy Károly Gimnázium és a Radnóti Miklós Szakközépiskola és Szakiskola, valamint a Püspök templom.

A Kisfaludy Károly nevét viselő intézmény régebben a pécsi püspökök nyaralója volt. A gimnázium mai formáját 18. században nyerte el. A főbejárat fölött Berényi Zsigmond püspök hatalmas kőcímer található. 1935 óta folyik oktatás az intézményben. Az udvarban baloldalt található Kisfaludy Károly mellszobra, 1985-ben helyeztek el a gimnáziumban.

Mohács egyik legszebb barokk épületét, a püspöktemplomot 1743-ban szentelte fel Berényi Zsigmond. A nyugati oldalon lévő torony ékessége a kapuportál. Az egyhajós templom félköríves szentéllyel záródik. A főoltár festményei mérsékelt érzelmeket tükröznek. A főoltárkép a Megváltót ábrázolja. Ismeretlen alkotója kevés barokk elemmel készítette művét. Emellett figyelmet érdemel még az aranyozott díszítésű szószék. A templom körül fallal bekerített temető volt régebben.

Mohácsi Történelmi Emlékpark

A hősök parkja

A Mohács központjában fekvő park a belváros szélén fekszik, melyben helyet kapott a két világháború halottainak emlékműve, egy szökőkúttal díszített vízmedence, valamint rengeteg virág és fa. A park mellett van a mohácsi buszpályaudvar és a nemrég felújított Bensheim-tér, amely Mohács német testvérvárosáról kapta nevét (Bensheim belvárosában is elneveztek egy teret Mohácsról). A világháborús emlékmű már messziről látható, a négy oszlopon nyugvó, kapufejszerűen lezárt építményt eredetileg az első világháború helyi áldozatainak emlékére állították, azonban 1990-óta felkerült a második világháború ismert mohácsi halottainak neve is.

Mohácsi Történelmi Emlékhely

A csata 1526. augusztus 29-én minden bizonnyal a Kölked, Udvar, Majs és Sátorhely közötti síkságon zajlott. Az elmúlt évtizedekben bizonyították be a csata valódi helyszínét. 1975-ben találtak az első tömegsírokat, majd 1976-ban, a 450. évfordulóra alakították ki az emlékhelyet. A héthektáros parkban Vadász György és Zalay Buda alkotásai láthatók. Az emlékhely bejáratát, a díszkaput Pölöskei József ötvösművész készítette. A kapubéllet zárókő nélküli, rácsszerkezetének elemei emberi csontok képzetét kívánja kelteni. A parkban a tömegsírokat amfiteátrum-szerűen emelkedő sétányok veszik körbe. 120 jelképes kopjafa vagy sírjel áll az emlékparkban.

A csata emlékezetére írta Kisfaludy Károly Mohács című versében:

Hősvértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek,

…virúlj, gyásztér! a béke malasztos ölében,

Nemzeti nagylétünk hajdani sírja Mohács!

(Mohács – részlet)

 A Zora néptáncegyüttes

Busó

Elhelyezkedése

Mohács Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 45° 59′ 45″, k. h. 18° 40′ 47″Koordináták: é. sz. 45° 59′ 45″, k. h. 18° 40′ 47″ térkép ▼

Mohács Pozíció Baranya megye térképén