A ma is működő Gyöngyösi betyár csárda
Rezi Keszthelytől 8 kilométerre északra, a Keszthelyi-fennsík belsejében helyezkedik el. Nyugatról, délről és északról erdőségek, keletről szőlős domboldalak övezik a községet. A faluba Cserszegtomaj – Keszthely felől lehet közúton eljutni, illetve egy kis forgalmú bekötőút vezet a Keszthely–Zalaszántó–Sümeg mellékútra. Sűrű autóbusz-összeköttetésben áll Keszthellyel, illetve a település központjától egy kilométerre fekvő zalaszántói mellékúton Sümeggel is.
A rezi vár
Rezi első említése 1236-ból való. Ekkor királyi szolgák lakták a települést. A helység legjelentősebb épülete, a vár később épült. A forrásokban legkorábban 1335-ben fordul elő mint királyi vár. Az 1370-es évek során a Laczfiak kezére szállt a vár, ám hűtlenségük miatt a király elkobozta a tulajdont.1427-ben Zsigmond király a gersei Pethőknek adományozta, ezúttal a településsel együtt.
A 16. században a települést sok csapás érte. 1538-ban a veszprémi érsek familiárisai fosztották ki. 1555-től a törökök birtokolták a települést, amelyet többször is leromboltak, ám pusztán nem maradt. A vár eközben védelmi funkciókat látott el, annak ellenére, hogy nem számított végvárnak. Így lényegében csak a katonák hatalmaskodásai ismertek a környék lakói felett. Végül 1586-ban a elrendelték a vár lebontását egyrészt a lakosok érdekében, másrészt félve, hogy a törökök kezére kerül.
A rezi vár
Nevezetességei
- Rezi vár
- Szőlőhegyi kápolna
- Szent Orbán szobor
- Római katolikus templom
- Gyöngyösi betyár csárda
- A településen áthalad az Országos Kéktúra.
| Elhelyezkedése | |
 
Rezi
Pozíció Magyarország térképén
| |
é. sz. 46° 50′ 28″, k. h. 17° 13′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 28″, k. h. 17° 13′ 16″ térkép ▼ | |
Rezi
Pozíció Zala megye térképén
|
