Sárvári Arborétum

 Megközelítőleg háromszáz fa- és cserjefaj megismerését teszi lehetővé a Sárvári Arborétum, mely tökéletes program egy kiránduláshoz.

A mai Sárvári Arborétum helyét az írásos feljegyzések szerint eredetileg zöldséges és gyümölcsös kertek foglalták el. A vártól keletre fekvő, ma 9,2 hektár területű arborétumot, eredetileg az Este-Modenai család alapította 1812-ben. Az egyik részébe visszatértek a gyümölcsösök, míg a másikban megmaradtak az öreg tölgyek.

Szerencsére a 2. világháború nem hagyott mély nyomokat, az 1950-es években történt helyreállítások után pedig védelem alá helyezték az Arborétumot. A növénygyűjteményét azóta fejlesztik, így ma már több mint 300 fa-, és cserjefaj található a területén. A több száz éves platánfák, tiszafák, fekete fenyők, vasfák mellett a liliomfafajták a legjelentősebbek.

Sárvári Arborétum / Folytatás a posztban

A Nádasdy - vár szomszédságában helyezkedik el a 9,2 hektár területű Arborétum, ami országos jelentőségű védett természeti terület. Természetvédelmi kezelője az Őrségi Nemzeti Park.

 Sárvári Arborétum Magyarország egyik legidősebb gyűjteménye

Vas megye arborétumai közül a legelső írásos emlékek Sárváron fedezhetők fel. A mai arborétum elődjét 1546-ban alapították, gyümölcsös és zöldségeskertként. A kertészkedés egészen 1671-ig virágzott, amikoris III. Nádasdy Ferencet, az akkori országbírót a Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért lefejezték és birtokait elkobozták. Ezzel a híres kertészet tönkrement, de néhány gyümölcsfa és közé keveredett tölgy megőrizte a kezdetek emlékét.
1803-ban került a várkert ismét értő kezekbe. Habsburg Ferdinánd estei-modenai főherceg vette meg a várat a hozzá tartozó területekkel együtt. Nehéz és szép feladat volt a semmivé vált régi kertet újra teremteni annak alapjain. Egy részébe újra gyümölcsöst telepítettek, a többi területen pedig lassan kialakult az angol stílusú park, megtartva az öreg tölgyeket és régi fákat. Az első ültetésből (1812) származnak azok a platánok, amelyek törzsátmérője ma meghaladja a három métert. A kor divatjának megfelelően tiszafát, japánakácot és hársat ültettek túlnyomóan. A park növényeinek kedvező klímát biztosíthatott a területet átszelő Gyöngyös-patak, a halastó az állandó talajvízszintet is tartotta. 

 Örökléssel 1868-ban Lajos bajor királyi herceg tulajdona lett a kert (és természetesen a vár), aki magával hozta a híres bajorországi erdőgazdálkodás gondolatait és tapasztalatait. A városkörnyéki rossz legelőerdőket hosszú, kitartó munkával alakíttatta át magával hozott erdész szakembereivel. Munkájuknak köszönhetően a Sárvár környéki erdők mára országos hírűek. Szakemberei nagy gondot fordítottak a várpark szépítésére is. Scherg Károly 1932-ben az Erdészeti Lapokban megjelenő írásában 123 fa- és cserjefajt sorolt fel. 
A II. világháborúban komolyabb károk nem keletkeztek az arborétumban. A helyi erdőgazdaság vette át a kezelését, elvégezte a legfontosabb helyreállítási munkákat, amelynek eredményeképpen 1952-ben az Országos Természetvédelmi Tanács védelem alá helyezte. 1953-tól az Erdészeti Tudományos Intézetet bízták meg az akkor már jelentékeny arborétum kezelési és fejlesztési munkáinak végzésére. Bánó István és Retkes József szaktanácsai alapján Dr. Kopecky Ferenc kezdte el a munkát, és ennek eredményeképpen már 1967-ben megkétszereződött a taxonok száma. Munkáját utódai hasonló színvonalon folytatták. Az arborétumban jelenleg 300 fa- és cserjefaj, -fajta található.

 Az arborétum növényanyagát és tájképét tekintve alapvetően két részre osztható. Az egyik, az egykori ártéri keményfás ligeterdő maradvány, amely ma a város közepén ad képet az urbanizáció előtti állapotokról. Itt 400 éves ősi kocsányos tölgyek, magas kőrisek és szálanként megmaradt, de jobbára csak fiatalabb mezei szil példányok uralják a területet, körülölelve a mintegy hektáros halastavat, a ligeterdők megszokott elegyfajaival és cserjefajaival. 
Az arborétum másik része a hagyományos értelemben vett arborétum, ahol a 200 évvel ezelőtt megkezdett angolpark alapjain alakult ki a mai összkép. Az arborétum talán legnagyobb értékét minden bizonnyal ezek az évszázados példányokban képezik A tájképet a legidősebb, mintegy 200 éves platánok, fekete fenyők, tiszafák, japán akácok, vasfák és egy hatalamas egylevelű magaskőris (Fraxinus excelsior Diversifolia) uralják. A későbbi telepítések közül a 100-130 éves liliomfák (Magnolia denudata, M. hypoleuca, M. kobus, M. liliiflora Nigra, M. tripetala) hívják leginkább magukra a figyelmet, de sokféle rododendron és azálea faj élvezi a savanyú öntéstalaj nyújtotta ideális termőhelyi feltételeket. 

 Elérhetőség:
ERTI Központ, Kutatóállomás és Arborétum
9600 Sárvár, Várkerület 30/A.
06-95/320-070 
E-mail: erti@erti.hu
Web: www.erti.hu/a-sarvari-arboretum-10-ha.html

Nyitva tartás:Április 1 - október 31.: 9:00-19:00
November 1 - március 31.: 9:00-17:00

Belépőjegy:4 éves kor alatt ingyenes
Gyermek (4 éves kortól): 150,- Ft
Diákigazolvánnyal: 150,- Ft
Nyugdíjas: 150,- Ft
Felnőtt: 250,- Ft

Bérlet:Családos: 1200,- Ft
Felnőtt: 1000,- Ft
Gyermek, diák és nyugdíjas: 600,- Ft