Törcsvár avagy a Dracula Kastély?

Ha tetszik amit látsz , Kérlek támogasd az oldalunkat egy reklám megnyitásával.
Neked csak egy pillanat, nekünk segítség .
KÖSZÖNJÜK ...

Drakula nevét hallva manapság valószínűleg rögtön az Alkonyat-széria vagy más modern vámpírfilmek egy-egy emlékezetes jelenete jut eszünkbe. Mi most azonban nem Forksba, az esős amerikai kisvárosba, hanem az erdélyi Törcsvárra kalauzolunk Titeket.

Itt, mindössze 30 km-re Brassótól magasodnak egy olyan kastély falai, amelyben román és magyar királynők egyaránt szívesen időztek, és amelyről feminin, lágy külseje ellenére igen sötét történetek láttak napvilágot. A 100 méteres hegyen álló ép, restaurált kastély ma rengeteg látogatót vonz: fehér falak, sötét gerendák és piros cserepek megnyugtató összhangja rombolja szét az ideérkezők minden bizonnyal véres illúzióit. Az impozáns épületet nem csak a Drakula néven emlegetett Vlad Tepes legendája emelte be a köztudatba - történelemben játszott szerepe éppolyan fontos, mint a bizonytalan lábakon álló rémtörténet.

A védelem népszerű központja
A kastély 636 éve, 1377-ben épült I. Lajos magyar király engedélyével. Funkciója a mellette elhaladó, fontos kereskedelmi út ellenőrzése volt, valamint jó alternatívának tartották a havasalföldi román vajdák betöréseinek megakadályozására is.

A vár hovatartozásának története elképesztően szövevényes. 1498-ban II. Ulászló zálogba adta Brassónak. A zálogot II. Lajos király 1528 januárjában 25 évvel meghosszabbította, és kikötötte, hogy a vár várnagya mindenkor magyar ember kell, hogy legyen. 1512-ben Brassó felújíttatta a várat, majd 68-ban a vár végleg a fennhatósága alá került. Bár 1612-ben a várat Báthory Gábor sikeresen bevette, később visszakerült a brassóiakhoz. Rákóczi Györgynek 1660-ban sikerült a székelyekkel elfoglalnia a várat, Thököly Imre 30 évvel később azonban nem járt sikerrel.

Az 1900-as évek elején IV. Károly, majd felesége, Zita királynő birtokolta a kastélyt. 1918-ban került a vár Mária romániai királynő lánya, Ilona hercegnő kezébe, aki Habsburg Antallal kötött házassága által hozzájárult ahhoz, hogy a vár végül 2009-ben a Habsburgok - Ilona és Antal egyik gyermekének, Habsburg Lotharingiai Domokos főherceg – tulajdona legyen.

Félelmetes vámpírlakhely?
Az évente mintegy 450 ezer idelátogató turistát azonban feltehetően nem a kusza tulajdonosi szálak vonzzák. Létezik ugyanis a köztudatban egy legenda, mely szerint a várat a 15. században Drakula, vagyis Vlad Tepes, a hírhedten kegyetlen havasalföldi vajda lakta. Bár a karóba húzatást szinte hobbiként űző fiú valóban nem az enyhe büntetési szokásairól volt híres, arra semmilyen bizonyíték nincsen, hogy kegyetlenkedéseinek színhelyéül a kastélyt választotta volna. A sötétség hercegeként is emlegetett Vlad a Dracula nevet is egyszerűen apjától örökölte, aki a Sárkány Lovagrendben való tagsága miatt vette fel annak idején a „Dracul” (magyarul sárkány, démon vagy ördög) nevet. Halála után fia megtoldotta ezt egy 'a' betűvel, az így kapott Dracula jelentése pedig mindössze annyi: Dracul fia.

Miután 1897-ben Bram Stoker kiadta Erdélyben játszódó Dracula című regényét, a rettenetes alakot mindenki Tepessel azonosította, annak ellenére, hogy a havasalföldi származású vajda sosem élt Erdélyben, valamint az író róla feltehetően igen kevés ismerettel rendelkezett. A Dracula nevet is csupán egy Moldváról és Havasalföldről szóló angliai tanulmányból merítette.

Helyi nevezetesség
Mivel Vlad Dracula az általa véghezvitt legtöbb borzalmat az ellenséggel - a déli törökökkel és az erős északi magyarokkal - szemben követte el, a mai romániai köztudatba hősként vonult be. Történészek szerint Dracula nemcsak fanatikus igazságosztó, hanem művelt uralkodó is volt, aki az akkori, kifejezetten enyhe havasalföldi büntetőítéletekkel szemben igen kemény kézzel lépett fel a törvényszegők és a hazáját fenyegető támadók ellen - azaz olyan mértékű büntetést rótt ki rájuk, mint amilyeneket azok saját hazájukban érdemeltek volna. A nevéről elhíresült vár ma múzeumként üzemel, és téli nyitva tartás szerint keddtől vasárnapig minden nap reggel 9 és délután 16 óra között várja a látogatókat.

Törcsvári (Dracula) kastély / Folytatás a posztban

A törcsvári kastély (románul Castelul din Bran), Erdélyben, Brassótól 30 kilométerre, a törcsvári szoros előtt álló, Törcsvár falu mellett helyezkedik el Brassó megyében.

 Története: A kastély I. Lajos magyar király engedélyével, 1377-ben épült a mellette elhaladó, fontos kereskedelmi út ellenőrzésére és a havasalföldi román vajdák betörései ellen. Fekvéséből adódóan a nehezen bevehető várak közé tartozott. A kastély ma múzeumként működik, mellette pedig egy kis falumúzeum található. 1448-ban, Hunyadi János által kiadott oklevélben (melyben parancsot ad ki az ottani várnagyoknak) szerepel Törcsvár neve. 1498-ban II. Ulászló zálogba adta a várat Brassónak, majd 1528. január 25-én II. Lajos király, meghosszabbította a zálogot 25 évvel, azzal a kikötéssel, hogy a vár várnagya mindenkor magyar legyen. 1512-ben a várat, Brassó város 100 forint értékben felújíttatta, Zeller Mátyás építőmester vezetésével. 1568-ban a kastély végleg Brassó fennhatósága alá került, aminek következményeként János Zsigmond fejedelem évi 200 forintra adó fizetésére kötelezte őket. 1612. április 5-én Báthory Gábor legyőzvén a brassóiakat és rozsnyói várt, a törcsvári kastély ellen indult, amikor Henklischer János várnagy harc nélkül átadta a kastély kulcsait a fejedelemnek. Később azonban a kastély visszakerült az időközben a fejedelemnek behódolt brassóiakhoz.

 1660-ban II. Rákóczi György, a Mikes Mihály vezette székely katonákkal elfoglalta a várat. 1690-ben Thököly Imre seregeivel sikertelenül ostromolta a várat. A brassói szászok 1916-ban visszaajándékozták IV. Károly királynak, aki feleségének, Zita királynénak adta a várat. 1918-ban román fennhatóság alá került, majd 1920-ban Karl Schnell brassói polgármester Mária román királynénak ajándékozta az 1918. december 1. Nagy-Románia egyesülése alkalmából. A királynő átépítette és romantikus kiegészítésekkel restauráltatta, majd lényának, Ilona hercegnőnek hagyta örökségül, aki 1931. július 26-án ment férjhez Habsburg Antalhoz. A házaspár később Ausztriába költözött, s 1948-ban – a királyi család száműzetése után – a törcsvári kastély a román állam tulajdonává vált. Az államosítás után kifosztották és sorsára hagyták a kastélyt, restaurálása csak 1987-ben kezdődött, a munka legnagyobb része 1993-ra készült el.
A román visszaszolgáltatási törvény alapján, a már 50 éve múzeumként működő romantikus várkastélyt Ilona hercegnő gyermekei – a Bécsben élő Mária Magdolna és az amerikai építészként is ismert Domonkos – vették át a román kulturális minisztériumtól 2009-ben.

 A kastély 100 m magas hegyen épült, trapéz alaprajzú, É–D-i irányú belsőtornyos vár. A várnak egyetlen bejárata van, egy vastag falú, szűk bejáratú kaputorony, melyhez eredetileg elmozdítható falépcső, ma kőlépcső vezet. Az északi oldalon, egy kétemeletes torony, mellette egy hétemeletes, befelé keskenyedő, négyszögű bástya található, amelynek tetejére egy figyelőtornyot építettek. A nyugati oldalon egy kerek torony található, melynek az alagsorában nagyon alacsony bejáratú, ablaktalan börtön volt. Földszintjén a darabontok szobája volt, az udvar közepén pedig a kb. 70 m mélységű kút található.
A kastélyt a közelmúltban teljes mértékben restaurálták, jelenleg nagyon jó állapotban vannak a falai. A belső helyiségekben a román királyi család emléktárgyaiból állandó kiállítás tekinthető meg.
A kastély igen látogatott belföldi és külföldi turisták által egyaránt, ugyanis a legendákból és horror filmből ismert Dracula gróf (Vlad Țepeș) egyik kastélyának tartják.

Ajánlott kirándulóhelyek Tröcsvár közelében: Brassó,  Barcarozsnyó vára, Királykő-hegység, Bucsecs-hegység, Predál, Fogaras vára és városa és a Fogarasi-havasok.