kod

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Velem. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Velem. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. január 28., hétfő

10 MESEBELI FALU MAGYARORSZÁGON: ILYEN KINCSEKET ŐRZÜNK!

Nem muszáj külföldre utazni ahhoz, hogy szép tájakat lássunk: akad Magyarországon is jó néhány eldugott gyöngyszem. Hangulatosak, bájosak, különlegesek. Most ezek közül gyűjtöttünk össze párat.

1. Vérteskozma

A Vértes dombjai közt megbúvó, skanzenszerű település ma már szinte kizárólag üdülési-pihenési célokat „szolgál”. Hatalmas kertek, gondozott területek, dombon álló kis templom és végtelen nyugalom jellemzi.
Vérteskozma, templom

2. Bakonybél

A Bakony szívében található település állítólag különleges energiákkal rendelkezik: az biztos, hogy akár a kirándulás, akár a faluszéli kis tavacskánál ücsörgés, akár a monostor meglátogatása felüdülést jelent.

Fotó: flickr.com/photos/enzomester

3. Vágáshuta

A Zemplénben megbúvó zsákfalu különlegessége, hogy 3 részből áll (Dolina, Nagypart, Kispart). Lenn egy kis patak csörgedez, fenn pedig olyan a kilátás, hogy a szánk is tátva marad. És akkor még nem is szóltunk az erdő közelségéről, és a legendás vadételekről a vendégházban.

4. Velem

Az Írottkő lábánál elterülő zsákfalu szelídgesztenyéséről híres. Megkapó látvány a Szent Vid hegy tetején álló kis templom, nem beszélve a mindent körül ölelő erdőségekről.

Fotó: utazasakciok.hu

5. Jósvafő

Bár az aggteleki cseppkőbarlang miatt bizonyára sokan jártak már erre, kevesen tudják, hogy Jósvafő nemcsak a természeti értékei miatt védett, de tornácos házai, kazettás mennyezetű temploma és vízimalma önmagában is megér egy látogatást!

Jósvafő

6. Kétvölgy

A nyugati határszélen található kis település 2 falu egyesüléséből jött lére. Az osztrák-magyar-szlovén hármashatár tövében húzódó falu lakosainak 90 %-a szlovén anyanyelvű. Hatalmas zöld dombok és szórvány jellegű beépítettség jellemzi.
Kétvölgy határában

7. Magyarpolány

Főutcája olyan takaros, hogy nem lehet vele betelni. Nem véletlen, hogy Európa Nostra Díjjal jutalmazták, a szép bakonyi házak hűen őrzik a régi faluszerkezetet. A lenyűgöző Kálvária domb pedig úgy magasodik a község fölé, mint egy korona.
01 Magyarpolány 019

8. Szalafő

Szívünk szerint az egész Őrséget ide vennénk, de mivel falvakról van most szó, a 7 szerből álló Szalafőt választottuk. Többek között a bűbájos Pityerszer, a gólyákkal teli kaszálók és az egyedülálló építészeti kincsek miatt.
Szalafő - Pityerszer - 10

Fotó: tunderviola.hu

9. Mátraszentimre

A felső-mátrai falvakban kicsit úgy érezhetjük magunkat, mintha a világ tetején lennénk. Kristálytiszta a levegő, körbe az erdő vár, csak elmenni nehéz, miután itt töltöttünk pár napot.
001Mátraszentimre, Római katolikus templom

10. Óbánya

A Kelet-Mecsekben, egy elzárt kis völgyben fekvő települést nem véletlenül emlegetik „magyar Svájcként”. A zsákutcás falu kedvelt üdülő és kirándulóhely.

2015. december 18., péntek

Velem / Folytatáshoz kattints a posztra


 Velem község Magyarország nyugati határán a Kőszegi-hegység lábánál fekszik, Kőszeg városától 8 km-re. Északkeletre Cák, délkeletre Kőszegszerdahely, délre Bozsok, nyugatra pedig az osztrák határ szegélyezi. A település az Írottkő Natúrpark része.



 A község és környéke lakott volt már az újkőkorban is. A tárgyi emlékek legjelentősebb lelőhelye a község feletti 582 méter magas Szent Vid-hegy.
Itt egy, az i. e. 13-11. század idején kialakult, őskori erődített telep maradványait tárták fel, amely a hegyek alján futó kereskedelmi utat felügyelte. A közelben talált réznek és antimonnak köszönhetően kiemelkedő jelentőségű fémfeldolgozó és fémműves telep alakult ki az erődítmény aljában.
A kemencéket és műhelyeket 1896-ban Miske Kálmán kezdte feltárni. Az 1929-ig tartó ásatások egyik leglátványosabb eredménye egy arany diadém volt, amelynek kora i. e. 11-9. századira tehető. Az ásatásokat 1973-tól folytatták a Savaria Múzeum munkatársai. Ekkor a fellegvár mellett a hegy keleti és déli oldalában található teraszokon elhelyezkedő lakóépületek feltárására is sor került.
1979-ben az egyik teraszon újjáépítettek több épületet, amely néhány évig őskori szabadtéri múzeumként működött, de a felújításuk elmaradt, tönkrementek. A római korból domborműves kőemlék, érmék, ruhatűző tűk (fibulák) és agyagedények kerültek elő. Ezen kívül a népvándorlás korból avar temető nyomaira is bukkantak a hegy oldalában.
Az Árpád-korban is erődített helyként szolgált, de egyes vélemények szerint vára Karoling eredetű. Első magyar említése a 13. századból való, már Szent Vid néven. Ez a vár a hozzá tartozó faluval együtt a Németújváriak birtoka volt. A 13. században a várat többször megostromolták. 1289-ben Albrecht herceg elfoglalta. A Hainburgban 1291-ben megkötött békeszerződés szerint több nyugati várat leromboltak, amelynek áldozatul esett az itteni vár is. A várról azonban fennmaradt, hogy még a 15. században is javították, és Jurisics Miklós védi a kőszegivel együtt.
A hegyen található Szent Vid-templomot, amelynek tornyában 13. századi kerített lőréses alapokat találtak, már a 17. század végén jelzik a források. Egyhajós barokk épületét 1859-ben építették át. Korábban a környék jelentős búcsújáró helye volt. A község nevét először a rohonci vár részeként, egy birtokfelosztás kapcsán írták le, Welyen (1279) alakban. Az 1400-as évektől története a rohonci uradalomhoz kapcsolódik.
A 16. századtól Batthyány birtokok vannak a községben. Az 1630-ból származó megállapodás tartalmazza a szőlő művelésének kötelezettségét is.
A két világháború közötti időszakban felfedezték természeti értékeit, idegenforgalma fellendült. A 30-as években strandot adtak át. 1938-ban Szombathely városa emeletes gyermeküdülőt építtetett és dr. Ujváry Ede polgármester ösztönzésére több szombathelyi család épített hétvégi házat a községben. Ugyanezen évben Pavetits Ede kőszegi polgári iskolai tanár ajándék telkén adták át a Garaboncia Üdülőtelepet, a Szent Vid-templom alatti platón. 1944-45-ben, a világháború utolsó hónapjaiban, a menekülő Szálasi-kormány rendezkedett be a községben. A Stirling-villában helyezték el a miniszterelnökséget, őrizték a Szent Koronát 1944.december 29. és 1945. március 19. között. Emlékhelye ma is megtekinthető. 1944. december 24-én pedig itt tartották az utolsó országgyűlést. A Stirling-villa és környéke ma népművészeti alkotótelep.
A hetvenes években hosszabbították meg az Országos Kéktúra útvonalát Sümegtől Velemig. Ettől fogva hosszú ideig a község volt a kéktúra egyik végpontja. Ma már az Írott-kő vette át ezt a szerepet, Velemen csak áthalad a túraútvonal.
Másfél napos özönvízszerű esőzést követően 2009. június 24-én a település utcáit elöntötte a Kőszegi-hegységből lezúduló árvíz, elsodorva számos hidat és utat.

 A műemlék malomépület Kőszegszerdahely házaival határos. A kétkerekes malmot az 1568-as összeírás említi először.Egykoron 4 malom működött a Szerdahelyi-patak mentén, közülük csak ez az egy maradt fenn. Az utolsó molnárfamília, a Schulterek – akikről a nevét is kapta – Felsőőrről költöztek ide és 1769-től ők voltak a tulajdonosok. 1870 és 1900 között nem működött. A hagyomány szerint Savanyú Jóska (1845–1907), a híres bakonyi betyár is menedékre talált itt egy alkalommal. A régi malom boronafalú, zsúptetős volt két vízikerékkel, amelyet 1913-ban lebontottak. A ma látható épület Velem, Szerdahely összefogásával épült, 1919-ben egy emelettel bővítették. 1951-ben államosították, de csak néhány évig működött. Bezárása után először teljesen fel akarták számolni, de 1965-ben műemléki védettség alá helyezték, majd 1980-ban helyreállították és múzeummá alakították. A malom ma is teljesen üzemképes.
  • Szent Vid Kápolna
  • Stirling-villa, ma alkotóház a Vas megyei Önkormányzat fenntartásában
  • Gesztenyeünnep: minden évben megrendezett több ezres tömeget megmozgató kétnapos gasztronómiai fesztivált kulturális programokkal és kézművesek vásárával.



Híres emberek

  • Báró Miske Kálmán, a Szent Vid-hegyet feltáró kőszegi régész. Érdeme, hogy saját költségén végzett feltárásokban a vagyonát elvesztette, de világhírt nyert érte cserébe. Munkáját későbbiekben állami források bevonásával folytatta.1973-tól a Savaria Múzeum végzett újabb feltárást. A korábbi régészeti terület mára lepusztult, kevéssé kivehető az emlékek nyoma.
  • A településen több évig élt Pilinszky János költő is.
  • A településen él Törőcsik Mari színművésznő, a Nemzet Színésze, és itt élt férje, Maár Gyula Kossuth-díjas filmrendező.
  • 1991-ben díszpolgári címet kapott dr. Habsburg Ottó főherceg.





Elhelyezkedése
Velem (Magyarország)
Velem
Velem
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 20′ 40″k. h. 16° 29′ 38″Koordinátáké. sz. 47° 20′ 40″, k. h. 16° 29′ 38″osm térkép ▼
Velem (Vas megye)
Velem
Velem
Pozíció Vas megye térképén