A Loyolai Szent Ignác Bencés templom kéttornyos kora barokk templom,Győr belvárosának főterén, a Széchenyi téren áll. A mai Magyarország legkorábbi barokk stílusban emelt temploma, az olaszos kora barokk építészet egyik legszebb példája. Berendezésével együtt a magyar barokk történetének legidősebb tárgyi emlékeit őrzi, így a hazai művészettörténet szempontjából pótolhatatlan és felbecsülhetetlen jelentőségű.
A Széchenyi tér déli oldalán terül el a bencések (korábban a jezsuiták) épületegyüttese. A templom a mai formájában eklektikus bencés gimnáziumépület és a kora barokk rendház épületei közé ékelődve két homlokzati tornyával néz a térre. A rendház sarkán található a jezsuiták által alapított és ma is működő gyógyszertár (mai nevén Széchényi Patikamúzeum) pazar barokk berendezésével. Az alapító jezsuiták oktató, nevelő, tudományos tevékenységük és kultúrapártoló mivoltuk miatt számos jómódú polgárt vonzottak nem csupán iskolájukba, de az akkor kialakuló városmagba is. Jelentős szerepük volt a betelepülésük idején meginduló, török idők utáni megújulásban melynek során kiépült a ma is látható történelmi belváros a templommal együtt.
A jezsuiták a Mária Terézia által kihirdetett pápai bulla értelmében feloszlatásra kerültek 1773-ban, a bencés rend vette át és tartotta meg a kialakult funkciókat és hagyományokat.
A bencés gimnnázium és rendház mindennapjainak középpontját jelentő templom jelentőségét a páratlan örökségkincs mellett gazdag történelme jelenti, szimbolikus jelentőségét pedig a templom előtti Széchenyi térfelújításával nyerte hosszú idők óta vissza. A győri történelmi városmagot elsőként benépesítő rehabilitáció 2010 nyarára ért véget, azóta számos buszmegállóban, városi híradásban és kiadványban jelenik meg a tér és a templom összképe arculati elemként.
A templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634-41 között a Dallos Miklós győri püspök által 1626-ban adományozott telken. A templomépítés kezdeményezője Szelepcsényi György érsek volt. Elsőként készültek el a templom mellékoltárai, a kápolnafülkéket borító stukkódíszek, valamint a freskók. A templombelső ezen részlete a kora barokk építészet ritka példája. A templom tornyai 1650-es évekre készültek el, 1654-ben már nagyharang adományozását említi a templomtörténet, az épület későbbi átépítésére sem nyomok, sem írásos feljegyzés nem utalnak. Az 1740-es években alakították ki a templom főhajójának mai alakját. Új főoltárt készítettek, melyet Acsády Ádám veszprémi püspök adományozott és ekkor készültek a nagyszerű freskók is. 1773-ban Mária Terézia kihirdette a jezsuita rendet feloszlató bullát, 1802-től kezdve a bencések tulajdonában van a templom.
A templom harangjai
Keleti torony
A gimnázium felőli toronyban található hazánk 13. legnagyobb harangja, mely Szent Benedek tiszteletére van felszentelve. 3300 kg-os tömegével meghatározó része a város akusztikai képének.
Nyugati torony
A templom óratornyában található Magyarország egyik legrégebbi toronyórája. Az eredeti szerkezet javarészt megmaradt, restaurálható. Jelenleg elektromos működtetésű. A toronyból négy harang hiányzik, melyek hozzávetőleges tömegei 1500, 1200, 700 és 400 kg voltak.
