A megye délnyugati részén, a Nyugati-Mátraalján, az M3-as autópálya közelében, Gyöngyöstől 9, Hatvantól 21, a megyeszékhely Egertől 50 km-re található.
Területe az őskor óta lakott, mint azt az ásatások nyomán feltárt számoskőkori, rézkori és honfoglalás korából származó lelet bizonyítja. Első okleveles említése 1325-ből való, Athkar néven. Ekkor az Aba nemzetség birtoka volt, melyet alkalmasint Kompolt fia, Péter szerzett. Fiai 1325-ben megosztozva az atyai örökségen, az atkári részbirtokok III. Kompoltnak, a Nánai Kompolthi család ősének jutottak. 1468-ban is Kompolthi Miklós kezén találjuk, de néhai Kompolthi János leányának, Margit asszonynak fiai, Szén György és Szén Péter anyai jogon fele részére igényt tartva, Kompolthi Miklóst perbe idézték.1522-ben Országh Mihálynak négy fia és Kompolthi János fiai között kötött örökösödési szerződés értelmében Atkár Országh Mihály fiaira szállt.
Az 1552. évi adóösszeírásban azok között a falvak között sorolták fel, amelyeket a török elpusztított, ígyy az adó nem volt behajtható. Atkár 1554-re épült fel újra. Az 1564. évi adóösszeírásban már ismét 11 portát írtak itt össze.
1567-ben, Országh Kristóf halála után nővére, Országh Borbála, Török Ferenc neje nyerte adományul I. Miksa királytól.
1741-ben Atkár az esztergomi káptalan birtoka volt.
A 19. század első felében a Beneczky, Goszthony, Brezovay, Orczy, Fehér, Kürthy, Kovács, Malatinszky, Pethő, Borhy, Várkonyi, Hamar, Györky, Makay, Gál, Bakó, Márton, Petes, Harmos, Thassy, Huszka és a Markovics családok bírták.
1857-ben az egész település a lángok martaléka lett. Ebben az évben építették fel a római katolikus templomot is, a melynek a hitközség a kegyura.
1910-ben 1755 római katolikus magyar lakosa volt. A 20. század elején Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozott.
A főleg mezőgazdaságból élő Atkáron 1486 óta termelnek szőlőt.
A település közelében fekszik Tass is, mely egykor önálló település volt, ma azonban csak puszta.
Tass
Tass (ma puszta), egykor az Aba nemzetség Rédei ágának birtoka volt.
Rédei Péter fiát, Demetert 1340-ben említették, Tassi előnévvel, az előnévből következtetve, Tasson lehetett birtokos.
Az 1554 évi adóösszeírás még önálló helységként tüntette fel, ekkor három portája volt, 1564-ben szintén ennyit írtak össze, és az 1576. évi tizedjegyzék még hat termelőt sorol fel itt. 1635-ben és 1647-ben 3, 1675-ben 1 3/4, 1686-ban 1 1/4 portát vettek fel az adóösszeírásba.
Tass puszta a herczeg Esterházyaké volt, akinek nagy juhtenyésztésük volt itt.
Nevezetességei
- Őrangyalok temploma, 17. században épült római katolikus templom, a Fájdalmas Anya kőszobrával
- Jégkorszaki /periglaciális/ talajszelvény
- A tasspusztai Dőry kastély és a körülötte található őspark
Atkár az 1900-as években
A gyöngyösi járásban, a Mátra-hegység alatt elterülő síkságon, a Nyárfa-part nevű domb mellett fekszik. 1325-ben az Aba nemzetség birtoka, melyet alkalmasint Kompolt fia, Péter szerzett. Fiai 1325-ben megosztozván 22az atyai örökségen, az atkári részbirtokok III. Kompoltnak, a Nánai Kompolthi család ősének jutottak. 1468-ban Kompolthi Miklós kezén találjuk, de néhai Kompolthi János leányának, Margit asszonynak fiai, Szén György és Szén Péter anyai jogon fele részére igényt tartván, Kompolthi Miklóst perbe idéztetik. 1522-ben Országh Mihálynak négy fia és Kompolthi János fiai között kötött örökösödési szerződés értelmében Atkár Országh Mihály fiaira szállott. Az 1552-ik évi adóösszeírásban azok között a falvak között szerepel, a melyeket a török elpusztítván, az adó nem volt behajtható. 1554-ben újra felépült. Az 1564-ik évi adóösszeírásban már ismét 11 portával szerepel. Országh Kristófnak 1567-ben bekövetkezett halála után nővére, Országh Borbála, Török Ferencz neje nyerte adományul Miksa királytól. Tass (ma puszta), hajdan önálló község s az Aba nemzetség Rédeiágának birtoka volt. Rédei Péter, a kinek fiát, Demetert 1340-ben említik, Tassi előnévvel szerepel, az előnévből következtetve, Tasson lehetett birtokos. Az 1554-ik évi adóösszeírás szerint még önálló helység, ekkor három portája volt, 1564-ben szintén ennyit írtak össze. Az 1576-ik évi tizedjegyzék még hat termelőt sorol fel itten. 1635-ben és 1647-ben 3, 1675-ben 1 3/4, 1686-ban 1 1/4 portát vettek fel az adóösszeírásba. 1741-ben Atkár az esztergomi káptalan birtoka. A XIX: század első felében a Beneczky, Goszthony, Brezovay, Orczy, Fehér, Kürthy, Kovács, Malatinszky, Pethő, Borhy, Várkonyi, Hamar, Györky, Makay, Gál, Bakó, Márton, Petes, Harmos, Thassy, Huszka és a Markovics családok bírták. Tass puszta a herczeg Esterházyaké volt, a kinek nagy juhtenyésztésük volt itten. Jelenleg Döry Bélánénak, született Boronkay Ilonának, Goszthonyi Bélának, Kanitz Ödönnek, Somogyi Albertnek és Győrffy Kálmánnak van itt nagyobb birtoka. A helységben több kastély van. A Goszthonyi család ősi kastélya jelenleg Goszthony Béla tulajdona, Győrffy Kálmáné 1871-ben épült. A helységben levő többi úrilakok közül Kürthy Sándorét a múlt század elején építették. Fölsinger Ferencz úrilakát Fölsinger Rezső építette. Koller János dr.-é eredetileg a Malatinszky családé volt s a múlt század elején épült, de újabban átalakították. A Brezovay család úrilaka jelenleg Boross Lajos tulajdona. ÖzvegyKállay Józsefné úrilaka, mely azelőtt a Hamar családé volt, a múlt század elején épült. Kanitz Ödön és Somogyi Albert az egykori Malatinszky-féle kúriát bírják, mely szintén a múlt század elején épült. 1857-ben az egész helység a lángok martaléka lett. Ebben az évben építették fel a róm. kath. templomot, a melynek a hitközség a kegyura. A helység területe 5851 k. hold, lakóházak száma 265 és a lakosság 1584 lélek. Ebből két német kivételével mind magyar és 10 izr. kivételével mind róm. kath. vallású. A lakosság fogyasztási és értékesítő szövetkezetet tart fenn. A község postája helyben, távíró- és vasútállomása Vámosgyörkön van, a hatvan-vámosgyörki vonal mentén. E helységhez tartozik Tass puszta (azelőtt Pusztatass), mely a középkorban önálló község volt, még az 1549-ik évi adóösszeírásban 8 portával szerepel, de az 1635-ik évi összeírásban már nem fordul elő. Az 1907-ik évben egy régi templom alapjára bukkantak itt. Továbbá ide tartoznak még a következő telepek: Goszthonyi major, Fodortanya, Surányitanya, Malatinszky középtanya, Vinterberg tanya, Várkonyi tanya, Fodor tanya, Surányi tanya, Oláhtanya, Faragótanya, Győrffytanya, Tassi tanya, Kollertanya, Zaleski tanya. A község most építtetett díszes községházat és két ártézi kutat is furatott.
Atkár. - Györffy Kálmán úrilaka.
| Elhelyezkedése | |
 
Atkár
Pozíció Magyarország térképén
| |
é. sz. 47° 43′ 16″, k. h. 19° 53′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 16″, k. h. 19° 53′ 28″ térkép ▼ | |
Atkár
Pozíció Heves megye térképén
|
