Vecsés földrajzi értelemben a Duna Pest megye teraszos völgymedencéjében helyezkedik el. Keleti oldalán a Gödöllői-dombsághoz tartozó vonulatok húzódnak, dél felé a Duna-Tisza közötti hátság területe kezdődik. Területén halad át a 400-as számú főút, a 100a vasútvonal, és a Liszt Ferenc repülőtér egy része is itt helyezkedik el. Akár közúton, akár vasúton de még repülővel is könnyen megközelíthető. Határos Budapest fővárossal, Ecser községgel, valamint Üllő és Gyál városokkal. A magyarok és a világ elsősorban a híres káposztájáról ismeri a várost.
Régészeti leletek tanúsága szerint Vecsés már a bronzkorban lakott volt. Ennek bizonyítéka az 1996-ban feltárt Árpád-kori templom és a templom körüli temető. Ekkor a régészek egy, a Kr. e. 2000-800 körüli időkből származó ház maradványaira bukkantak. 2001-ben az M0-ás és 4-es út Vecsést elkerülő szakaszának építésekor újabb leletek kerültek elő, melynek tanulsága szerint a környéken szarmata (római kori) település lehetett. A város első okleveles említése 1318-ból származik. A község nevének formái: (Vecsés), Vetsés, Vechés, Vetsis, Vethisis, Vetschés, sőt Vértsésnek is írták annak idején. A Magyar Nagylexikon Vecherch-nek emlegeti. Ezek mellett Vályi András Magyar Országnak Leírásában előfordul a helység neve úgy is, mint Vecsercs és Wecherch. Mai német formája: Wetschesch. Érdekesség, hogy bár szinte az összes fellelhető forrásban az első okleveles említést 1318-ra teszik, mégis van olyan, hogy ezt az időpontot 1323-ra datálják, például Magyarország Műemléki Topográfiájában.
1434-ben, mint helységnév szerepel, és megjelenik a Halomi vagy Halmi család neve is, mint vecsési birtokos. Egy 1434. évi oklevél szerint Halomi Zsigmond utód nélkül hal meg és az így gazdátlanul maradt Halom és Vechés nevű birtokrészeket Erzsébet királynő 1440. január 7-én kiadott rendeletével örökjogon Bothos Péternek és testvérének, István váci és váradi éneklő- kanonokoknak ajándékozta. 1489-ben a Borsfiaké lett Vecsés. A 150 évig tartó török megszállás alatti időről kevés adat maradt fenn, de az biztos, hogy 1591-ben még adót fizettek a vecsésiek a töröknek. Erről a török összeírás adatai tanúskodnak. 1633. és 1634-ben a török fejadó-összeírásokban már Vecsés nem szerepel, s a szomszédos Üllő is csak két fővel. Valószínűleg ekkor vált pusztává a terület. Pest vármegye törvényhatósága ebben az időben a Füleki várban székelt. Vecsés birtokosa Fáy László volt a 17. század végén. Erről az 1665. október 14-i ülés anyaga tanúskodik. Fáy Bora feleségül ment Kajali Pálhoz, Nógrád vármegye főjegyzőjéhez 1708-ban. Ráday Pál feleségül vette Kajali Klárát, Kajali Pál leányát 1715-ben, és hozományként megkapta (Ráday) Vecsés és Halom pusztát.
A 17. században az üllőiek bérelték, majd Maglód, később Ecser pusztájaként említik. A Magyar Nagylexikon a Halmi család mellett megemlíti a Sike és a Formosi családot, mint azokat a nemesi családokat, akik birtokolták Vecsést a14-15. században. A Lexikon szerint 1440-ben Erzsébet királyné a királyi részeket a Tahi Botos családnak adományozta. A török hódoltság idején, a 17. század második felében a Fáy család birtokába került, majd Radnay Pálé, akitől gr. Grassalkovich Antal vásárolta meg (1730), és a gödöllői uradalomhoz csatolta. A török kiűzése után Bécsben felállítják a neoacquistica commissio-t, magyarul: újszerzeményi bizottság-ot, amely a felszabadított területek birtokviszonyait rendezte. A bizottság előtt Ráday Pál nem tudta okmányokkal bizonyítani Vecsésre és Halom pusztára vonatkozó tulajdon jogát, mert iratai elvesztek. Ekkor állt mellé I. Grassalkovich Antal, aki kamarai igazgató volt, háromszori házasságkötéseivel óriási vagyont szerzett. Első felesége Láng Erzsébet, akinek első férje Bajhay István alispán volt. Házassága 1722-29-ig tartott, mert Láng Erzsébet meghalt. Ekkor alapozta meg a gödöllői birtokot. Második házassága alkalmával báró Klobusitzky Krisztinát vette feleségül. Ez is rövid ideig tartott. Ebből a házasságból született az egyetlen fiú örökös, II. Grassalkovich Antal. Rövid özvegysége után harmadszor is megnősült. Feleségül vette elhunyt második felesége húgát, özvegy Forgách Ferencné grófnőt, született Klobusitzky Teréziát. Csak Pest megyében 135.000 kat. Hold birtoka volt Grassalkovichnak. 1727-ben Ráday Páltól és feleségétől Kajali Klárától megvásárolta Vecsés és Halom pusztát, 9798 holdat 5.400 Ft-ért. Vecsés területe a 18. század első felében 4302 magyar hold, míg Halom puszta (később Halomegyháza) 5196 magyar hold.
Az újkori Vecsés születése
A török uralom alatt Vecsés elnéptelenedett. Még a török kiűzése utáni évszázadban is Vecsés-puszta és Halom puszta néven említik. A folytonosság megtört. Az előző korszakról csak az ásatások leletei tanúskodnak.
Vecsés történetében1786 meghatározó fordulatot hozott. Azt is mondhatjuk, megszületett az újkori Vecsés. II. Grassalkovich Antal Pozsonyban keltezett felhívására 50 család érkezett. A kimért 50 házhely (12*100 öl), a 24 magyar holdnyi jobbágytelek, a 8 hold legelő illetve kaszáló 30német, 10 magyar és 10 szlovák nevű családot vonzott Vecsésre. A sváb családok korábbi Grassalkovich telepítésű falvakból és a budai oldalról érkeztek. A magyar és szlovák nevűek minden bizonnyal a szomszédos falvakból. A kezdeti nehézségek sokakat visszariasztottak. Ezt támasztja alá a váci püspök által elrendelt teljes körű összeírás. Ez a dokumentum 1795-ben készült és a váci levéltárban található. A német nyelvű összeírásban 80 család már szerepel meglepő alapossággal: házszám (sorszám?), családfő neve, feleség neve, a gyermekek név és életkor szerint valamint a családdal együtt élő idősek.
A névsor arról tanúskodik, hogy Vecsés kilenc év alatt egységesen német nyelvű településsé lett. Ez olvasható az 1797-től vezetett Historia domusban, ezt bizonyítja az 1841-es püspöki látogatás (Canonica visitatio) jegyzőkönyve is. Ebből a dokumentumból értesülünk arról, hogy az 1240 fős lakosságból csak 100 fő tudott magyarul, és szinte egyöntetűen katolikusok voltak.
A 19. század közepén megépült a Pest-Szolnoki vasút. Pest, Buda és Óbuda egyesítése (1873) és azt ezt követő fellendülés sokakat vonzott a főváros közelébe. Vecsés etnikai összetétele is változásnak indult.
Közigazgatásilag Vecsés a 18. század végéig Pest-Pilis-Solt vármegye váci, majd pesti járásához tartozott, 1876-ban a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye monori járásához sorolták. Nagyközségi rangját Vecsés 1950-ben elveszítette, és csak 1969-ben nyerte vissza. Az újabb fellendülés 1990-től figyelhető meg a város életében. A községként működő Vecsés 2001. július 1-jén városi rangot kapott, és lakossága mára mintegy 21.000 főre tehető.
Területi bontása:
- Felső telep (itt található Vecsés legrégebbi társasházi lakóparkja - más néven OTP lakótelep, de a lakótelepi kritériumokon tulajdonságaival jócskán túlmutat)
- Falu
- Halmy telep
- Andrássy telep.
Vecsés közelében feküdt Halomegyháza puszta és Ferihegy puszta is, melyek ugyancsak a gödöllői uradalomhoz tartoztak.
Ferihegy puszta a 19. század elején Mayerffy Ferenc uradalmi bérlőtől vette a nevét. A gödöllői uradalom feloszlása után, kiszakítva Szent Lőrincz pusztából, külön birtokként adták el Szontagh Samunak, de később báró Podmaniczky János birtokába került.
Nevezetességei
- Római katolikus temploma - 1800-ban készült el, melyhez 1835-ben tornyot is építettek.
- A négy telepen található 1-1 templom
- Hősök ligete
- Erzsébet tér és a téren található műemlékek
- A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum vecsési kiállítóhelye (A kőolaj- és földgázszállítás műszaki emlékei)
- Bálint Ágnes Kulturális Központ
- Szent István Koronás kút - Szórádi Zsigmond és Seres János alkotása
Eseménynaptár
- Vecsési búcsú: minden év szeptemberében (Mária nap után). Az egyházi búcsú mellett az Epresben (Fő út melletti tér) megrendezik a 3 napig tartó búcsút, rengeteg körhintával, céllövöldével, vásárral. Megjegyzés: A templomi búcsú nem a Mária-naphoz kötődik. A templom titulusa "Szent Kereszt felmagasztalása". Ünnepe szeptember 14-én van, így a templombúcsú 14-én illetve az azt követő vasárnapon kerül megrendezésre.
- Káposztafeszt: minden év szeptemberében. A város hagyományainak megfelelő programokkal, versenyekkel tarkított kulturális eseménysorozat.
- Szüreti Bál: minden évben megrendezésre kerül október első szombatján.
- Tavaszi Fesztivál: minden év áprilisában kerül megrendezésre. A fesztivál egy hétig tart, különböző helyszíneken kiállításokat, színházi előadásokat,irodalmi esteket szerveznek az oda látogatóknak. A záró napon egész napos programmal várják az érdeklődőket a Fő út melletti Epresben.
térkép ▼
