Fő tér - polgári házak
Kőszeg Magyarországon, a Nyugat-Dunántúlon, a Nyugat-Dunántúl turisztikai régióban, Vas megye nyugati szélén, az osztrák határ mentén fekszik, Bécstől 110 km-re délre, Budapesttől 260 km-re nyugatra, Graztól 130 km-re északkeletre,Szombathelytől 18 km-re északra, Felsőpulyától 15 km-re délre. A Kőszegi kistérség és a Kőszegi Tájvédelmi Körzet központja, városrésze: Kőszegfalva. Hazánk schengeni egyezményhez való 2007-es csatlakozásával megszűnt határvárosi szerepe, kapcsolatai könnyebbé váltak a vonzáskörzetének számító egykori Kőszegi járás területével.
A környék már a magyar történelem korai évszázadaiban is jelentős hely volt hadászatilag a fekvése miatt. A Kőszeg nevet a város egy Árpád-kori várról kapta, melynek romjai még ma is láthatóak az Óház kilátónál. 1248-ban említik először ezen a néven egy oklevélben, mely arról tanúskodik, hogy a tatárjárás után IV. Béla király az osztrák hercegtől visszafoglalta a felsővárat. Magát a várost Kőszegi Henrik és fia, Ivánépíttette. 1289-ben összetűzésbe kerültek I. Albert osztrák herceggel, aki elfoglalta a várost, 1291-ben azonban III. András király visszaszerezte és visszaadta a Kőszegi családnak. 1327-ben Károly Róbert elvette a várost tőlük, és 1328-ban királyi városi címet, önkormányzati és vásártartási jogot adott neki, majd 1336-ban erődépítési munkálatokra kötelezte a polgárokat. Ekkor épült fel a 13. századtól álló földesúri vár és a város szoros összefüggő kettős védelmi rendszere. A 160–180 cm széles városfal kiépítése a 14. századtól indult és a 15. században is folytatódott.
Kőszeg ugyan ígéretet kapott arra, hogy örökre királyi fennhatóság alatt marad, ennek ellenére Luxemburgi Zsigmond 1392-ben Garai Miklós nádornak adományozta. 1445-benIII. Frigyes német-római császár elfoglalta a várost. A császár adta Kőszegnek a ma is használatos címerét 1446-ban. Innentől egészen 1647-ig Habsburg fennhatóság alatt, Alsó-Ausztria részeként állt a város, leszámítva egy pár éves időszakot, amikor Mátyás király visszafoglalta, de halála után újra a Habsburgokhoz került. 1526-ban, a mohácsi vész után a soproniakhoz hasonlóan a kőszegi zsidókat is törökbarátsággal vádolták meg, és kiűzték a városból. A zsidó lakosság a Batthyány-birtokon levő Rohoncra (ma Rechnitz, Ausztria) menekült, és onnan csak 1840-ben térhettek vissza.
Kőszeg történelmének legnevesebb eseménye az 1532-ben lezajlott ostrom.Jurisics Miklós várkapitány vezetésével a viszonylag kis számú várvédő visszaverte a Bécs ellen vonuló, többszörös túlerőben lévő török sereget. Az ostrom előzménye, hogy 1529-ben a Bécs felé vonuló I. Szulejmán szultánseregei feldúlták a város környékét, elpusztítva a szomszédos Borsmonostorcisztercita apátságát is. I. Ferdinánd elrendelte, hogy a város úrbéri tartozását a falak erősítésére fordítsák, továbbá 1530-ban Jurisics Miklóst és Joseph Lamberg krajnai főkapitányt Isztambulba küldte. 1532. augusztus elején érte el a várost Ibrahim nagyvezír előhada, és ötnapi felvonulást követően augusztus 10-én kezdetét vette az ostrom. A Szulejmán szultán által vezetett, az akkori világ legerősebb 150 000 főnyi török seregéből 60–70 000 – ebből 15 000 janicsár – fordult a vár és a város ellen. Jurisics néhány száz katonája és 700 idemenekült jobbággyal húsz napig védte a várat, aminek falai között még 1800 asszony és 2300 gyermek is volt. A török 19-szer intézett támadást, miközben a falakat is aláaknázta, és egyszer 10 öl hosszban fel is robbantotta. Az oszmán sereg a várárkokat várfal magasságig három irányban feltöltve támadta, ami ellen gyújtogatással védekeztek. A sikertelen ostromot követően augusztus 30-án, a vár elfoglalása nélkül, de annak jelképes átadásával, megkésve vonultak Bécs felé, így ott már az egyesült keresztény zsoldoshadsereg várta az ütközetet. A kőszegi védőket segítette a védmű erőssége, a hősies helytállás és a hetekig tartó esőzések is.
A szultán a Király-völgy és a Kálvária-hegy közötti dombról követte az eseményeket. Ez azóta a Szultán-domb elnevezést viseli. Az ostrom emlékére Kőszegen nem csak délben, hanem délelőtt 11 órakor is meghúzzák a harangokat. A hagyomány szerint Ibrahim pasa sátrának helyét a Petőfi téren, a mai sporttelepen álló Szent Lénárd-kápolna jelöli. A következő évben a császár a harcban megsebesült Jurisicsot báróvá emelte, majd a várat 1537-ben örökbirtokul adományozta neki, 1538-ban pedig az öt alsó-ausztriai terület kapitánya lett. A csata emlékére 2007-től a Félhold-Telihold rendezvények elevenítik fel a hőstetteket.
Az ostrom után a város adómentességet és kiváltságokat kapott I. Ferdinánd császártól. A várat újjáépítették, ekkor nyerte el mai formáját. Az elkövetkezendő két évszázadban a város virágzásnak indult, köszönhetően annak is, hogy a Bécs és az Adriai-tengerközti útvonal egyik kereskedelmi állomása lett. A korszak egyik érdeme a város reneszánszépületei, mint például a Sgraffitós-ház. 1648-ban a város visszakerült Magyarországhoz. III. Ferdinánd kegyelméből 1648. november 6-ától immár véglegesen szabad királyi város lett, mely címet 1871-ig megtartotta, de jelentősége egyre csökkent, nehéz anyagi helyzetbe is került. Minden évben november 6-án a Király Nap ünnepsége emlékeztet az évfordulóra. 1680-ban az ellenreformáció hatásaként jezsuita kollégium és gimnázium épült a városban. 1695-ben a vár és az uradalom Esterházy Pál nádor birtokába került, majd a család 1931-ig birtokolta a kőszegi várat. A Rákóczi-szabadságharcban sokat szenvedett a város a hadi helyzet változásától, majd 1711 után a hadi utak végleg elkerülték és megszűnt az erődítményváros jelleg, valamint a 18. század derekán megkezdődött a várárok feltöltése, a városfalak bontása. A város életében döntő jelentőségű volt, hogy 1724-ben nemesi bíróságot, úgynevezett kerületi táblát helyeztek ide, ezen kívül Debrecenben, Eperjesen, Nagyszombaton és Zágrábban működött hasonló.
A 18. században alapították a Kelcz Adelffy-féle árvaházat, amely később általános iskola volt (1989-ig), ma üresen áll a Várkör és az alapító nevét viselő utca sarkán. Az első telepesek megérkezésével, 1713. május 9-én megalapították Kőszegfalvát. 1743-ban átadták a jezsuita patikát a mai Jurisics téren álló, 1980. október 1-jén megnyitott Arany Egyszarvú Patikamúzeum elődjét. 1746-ban elkészült Francz Bálint városábrázolása a városfalak áttörése és a tornyok lebontása előtt, amely ma is hiteles forrásmunka a város felújításához és kutatásához. 1774-ben adakozásból épült a Sziget utcában álló egykori szegényház, copf stílusú tornyával. 1795-ben megnyílt a híres Bálház vendéglő, mely a város arisztokrata, köznemesi és polgári családjainak találkozóhelye volt, és többek között 1846-ban itt adott koncertet Liszt Ferenc is, ezt a ház falán emléktábla is megörökítette. 1809. május 30-án, Bécs elfoglalását követően Napóleon seregének egy Beauharnais tábornok vezette egysége bevonult a városba.
1848–49-es szabadságharcban a város inkább Habsburg-hű volt, mégis szabad királyi autonómiáját elveszítve 1860-ig a soproni katonai, majd polgári kerület fennhatósága alá került.
Az osztrák főparancsnokság 1856-ban katonai nevelőintézetet nyitott itt, amiből 1874-re kinőtte magát a nyolc magyarországi altisztképző intézet egyike. 1922-ben felvette a Hunyadi Mátyás nevet, a Mátyás tiszteletére emelt szobor ma a Várkörön lévő parkban áll. Növendéke volt Ottlik Géza író és Boross Péter volt miniszterelnök. 1945-ben megszűnt az iskola, helyén 1957 óta a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézet működik, amit 1992-ben felújítottak. 1869-ben megalakult az Önkéntes Tűzoltóegylet, a mai városi tűzoltóság elődje.
A kiegyezést követően a protekcionista várospolitika részeként kedvezményes telkekkel, adó- és építőanyag kedvezménnyel segítették új intézmények idetelepítését. Számos új, jelentős intézményt alapítottak ebben az időszakban.1868-ban elkészült a Domonkos-rendi tanítónővérek kőszegi iskolája, ma a Domonkos-rendi nővérek Árpád-házi Szent Margit Általános Iskolája a Várkör 34. alatt. Ugyanebben az évben megnyílt az Elisabethinum, a megye egyik első óvodája (Várkör 18.), melyet azóta lebontottak és a helyén üzletet, lakóházat emeltek. A Honvédlaktanyát 1872-ben adják át, ezt 1960-tól lakóházként találjuk a Rákóczi utca 78.sz alatt. 1894. a Dreiszker-féle szanatórium megnyitásának éve, ma idősek otthona működik benne a Kálvária utcában. Az Evangélikus Leánylíceum és Internátust 1899-ben avatják fel, jelenleg itt található az Evangélikus Szakközépiskola az Árpád tér 1. alatt.1908-ban indult a tanítás a Bencés Főgimnáziumban, ma Jurisics Miklós Gimnázium néven folytatva a hagyományokat (Hunyadi utca 10.).
1880-ban lebontották a Városháza utcában lévő Alsó kaput, amelynek a helyén a kőszegi ostrom 400. évfordulójára – 1932-re – felépült a Jurisics teret máig uraló Hősök tornya. Kőszeg és Vidéke néven 1881-től indult útjára magyar nyelvű helyiújság, melyet ma már havi lapként terjesztenek. A német nyelvű Günser Anzeiger már 1874-től kiadásra került, melyet 1882-ben a Günser Zeitung is követett.
A város az első világháború után, amikor a kőszegi járás nagy részét Ausztriához csatolták, elvesztette vonzáskörzetének nagy részét, és az ország peremére szorult. 1926-ban megalakították az Állami Tanítóképzőt, amely a Berzsenyi Dániel Főiskola, a mai Nyugat-magyarországi Egyetem szombathelyi karának előzménye.
A második világháború idején rövid időre a Kőszegi-hegységben létesített, Bakay Kornél által2002-ben feltárt bunkerban rendezkedett be Szálasi Ferenc. A Kálvária utcában lévő jégpincében helyezték el a Szent Koronát 1945. március 18–27. között. A III. Ukrán Front 1945. március 29-én vonult be a városba, pusztítást nem okozva. A második világháború alatt több ezer munkaszolgálatost (nem csak zsidókat) zártak itt átmeneti táborba a volt téglagyárban. Sokukat továbbhajtották ausztriai koncentrációs táborokba, másokat helyben, az akkori téglagyár barakkjában öltek meg. Ezzel a kőszegi zsidókat gyakorlatilag kiirtották. 1989-re elkészült a téglagyár mellett létrehozott parkban az emlékmű.
Látnivalók
A város műemlékei szerencsére átvészelték a háborúkat. A város idegenforgalma a rendszerváltás után élénkült meg igazán, ma Vas megye egyik legkedveltebb turisztikai célpontja. A szűkebb értelemben vett Kőszeg-hegyalja az Írottkő Natúrpark része. A műemléki jegyzék alapján a városban 326 épület, építmény van országos egyedi védelem alatt. Mindemellett a belváros és az azt övező zóna műemléki területként védi az örökségük fennmaradását. A legfőbb látnivalók az óvárosban helyezkednek el, melyet a Várkör vonala zár körül, ez egyben a régi városfal külső vonala is. Több egykori erődítés ma már csak a helyüket jelölő utcák nevében maradt fenn: Tüskevár utca, Sánc utca, SánA város egykori központja és vásártere volt, ma közigazgatási központ. Egykor itt volt a város plébániatemploma, pellengére, fontosabb üzletei, sőt a kezdetekben még a temető is, de ma is itt van a város kútja. A téren áll a Levéltár, az Arany Egyszarvú Patikamúzeum, a plébánia, a városháza, a Szent Imre-templom és a Szent Jakab-templom. Nyugati oldalának házai már a 14. században álltak. A keleti házsor mai alakját a 17. században, a földszintes házak átépítésével felépült díszes épületekkel nyerte el. A helyreállítások során rekonstruálták az ún. „dalmát kapukat”, azaz az egykori elárusítóhelyek bejáratát és kínálóját. A tér mai arculatát a Hősök kapuja uralja. 1880-ig itt álló városkaput rossz állapota és keskeny átjárója miatt lebontották, helyette 1932-ben felépült a ma látható épület. Alatta található az 1532-es ostrom emlékműve is. Mellette áll a Tábornokház, ma Városi Múzeum. A tér egykor egyenes volt, a sorozatos feltöltések és a Mária szobor körül kialakított virágágyások, azután az elmúlt évtizedekben végrehajtott burkolások azonban mára lépcsőssé tették. A tér a 2011-ben megkezdett és 2012. január 12-én befejezett felújítását követően visszanyerte eredeti jellegét, eltüntetve a középen ékeskedő szigetszerű dombot.
Városháza
Az ország legrégebbi, ma is városházaként működő épülete, a Jurisics tér egyik éke. Eredetileg is városi hivatalnak épült, és már a 14. században állt, ennek tanúbizonysága a boltíves egykori földszinti tanácsterem és a feltárt lőrések. Egyenes záródású magas attikafalak építésére a sorozatos tűzvészek – ezek közül is az egyik legpusztítóbb, az 1720-as – késztették a várost. 1712-ben az épület megújításával kerültek a homlokzatára a ma is látható címerek: Magyarország, a város és a Jurisics család címere.
Szent Imre-templom
Szent Jakab-templom
A Jurisics teret északról lezáró templom, amit 1615–1618 között építettek a magyar evangélikusok. 1673-ban a katolikusok vették birtokba, majd a város plébániatemploma lett, ameddig az új plébániatemplom – a Jézus szíve templom – el nem készült. Ma a helyi horvát közösség használja, újította fel.
Jézus Szíve templom
A város egyik legrégebbi épülete, 1246-ban már említik. 1403–1407 között ifj. Garai Miklós nádor bővítette ki. A vallási konfliktusok nem kímélték az épületet, a 17. században elpusztult több berendezési tárgy és festmény. A jezsuiták 1693-ban megkapták és barokk stílusban kiegészítették. Az 1937-es restaurálás során 15. századi freskókat tártak fel. A templom őrzi Jurisics Miklós gyermekei, Anna és Ádám sírját.
Jurisics vár
Az egykoron vizesárokkal körülvett épület két részből áll: a belső és külső várból. A vár a 13. században keletkezhetett földesúri vár kiépítésével. A történelem során biztosította Kőszeg és környékének védelmét, a változó hatalmi viszonyok megtartását és védte a kereskedelmi utakat. Legjelentősebb szerepét az 1532-es, törökök elleni harcban nyújtotta, amikor is bevehetetlen erődként feltartóztatta a Bécs ellen vonuló seregeket. 1931-ig az Eszterházyak kezében volt, majd állami tulajdonba került. 1963-ban felújították és megkapta a mai múzeumi és művelődési funkciót, 1982-től otthona a nyári Várszínház programjainak. A várszínháznak fellépője volt többek között Bánffy György, Molnár Piroska A Nemzet Színésze,Hollósi Frigyes, Epres Attila, Oszter Sándor, Pogány Judit, Ujlaki Dénes. Rendezett itt Szigeti Miklós, Romhányi László, 1988-tól Mérő Béla, majd az utóbbi években Jordán Tamás. 2011-től kezdődően felújították és 2013. július 2-ától ismételten látogatható.cárok utca. A város szépségében azonban a Kőszegi-hegység magaslatairól, valamint Horvátzsidányfelől megérkezve, a Guba-hegyről is gyönyörködhetünk.
A város plébániatemploma, ma a Fő tér meghatározó épülete. 1892 és 1894 között épült neogótikus stílusban, Ludwig Schöne bécsi építész tervei alapján. Helyén korábban a főtéri Korona szálló állt
Jurisics tér
.
Chernel kert, Arborétum
1980-ban megalakult a Kőszegi Tájvédelmi Körzet, melynek központja a Chernel-kert Arborétum és Bechtold István természetvédelmi látogatóközpont. A Chernel István Madárvédelmi Mintatelep és Emlékmúzeum a Hunyadi utca végén fogadja a természet iránt érdeklődőket.
Múzeumok
A város számos gyűjteménye várja a történelem iránt érdeklődőket. A Jurisics tér 11. számú házban látható az Arany Egyszarvú Patikamúzeum. Az épület eredetileg is patikának épült a 18. században, éke a jezsuita bútorzat és díszes helyisége. Van még egy gyógyszerészeti kiállítás a városban, amely a Rákóczi út 3. szám alatt található. Ebben az épületben működött egykor a Küttel család Fekete Szerecseny patikája, ma az ódon berendezések között üzlethelyiség, az emeleten pedig orvostörténeti könyvtár van. A Kőszegi vár ad otthont a Jurisics Miklós Vármúzeumnak. A kiállítás darabjai közül kiemelendőek a helytörténettel kapcsolatos emlékek, de ott találjuk a Szőlő Jövésnek Könyvét és Francz Bálint 1746-os, a várost ábrázoló festményét is. A külső vár területén van a Főnix-ház benne működik a Szamos Marcipán Mesegaléria. A Városi Múzeum a Tábornokházban látogatható. Itt kapott helyet a város céhes múltját és szakmáit – többek között mézeskalácskészítő, könyvkötő, szíjgyártó – felvonultató tárlat. Innen lehet felmenni a Hősök Tornya kilátó loggiájára és gyönyörködni a belváros panorámájában. A Rajnis utca 3. szám alatt működik a Postamúzeum, bemutatva a kőszegi postatörténelem emlékeit. Időszakos kiállításokat az Öregtoronyban – ismertebb nevén a Zwingerben – tartanak. Az egykori saroktorony a 14. században épült, majd funkcióját elvesztve ismét a helyi közösséget szolgálja. A borászattal kapcsolatos kiállítás a Várkör 54. alatt, a helyi tradicionális poncichter borozó felett látogatható.
A Kőszegi-hegység
A Kőszegi-hegység természetes szépségei mellett jelentős építészeti emlékekkel is büszkélkedhet. Itt halad el az Országos Kéktúra útvonala az Írott-kő felé. A Jurisics térről jól látható a Kálvária templom, amely barokk stílusban épült 1734-ben, majd a Remetelak egy évvel később. A stációk 1763-ban épültek, 1890-ben Ludwig Schöne tervei szerint átalakították őket. A templombelső 1947-ben kiégett. A templom mögötti erdőben magasodik Ausztria felé nézve a trianoni kereszt. Az egyik hegycsúcson van az Árpád-kori vár romjaira épült Óház-kilátó, ami a Fő térről is látható. Először 1896-ban emeltek itt kilátót, ez 1917-ben egy szélviharban összeomlott, majd 1996-ban épült az új, ma is látogatható épület. Messze a várostól, az erdőben áll a Stájerházak épületegyüttese. A 18. században épült lakóház és harangláb a városi erdészetet szolgálta, ma erdei iskola van itt. A Királyvölgyből nyíló Gesztenyefa utcában van az 500 éves gesztenyefa törzskorongja, mely mutatja egykori méretét. A királyvölgyi tanösvény sokat veszített egykori szépségéből, azonban az Óház kilátó felé menő út új tanösvénye vonzó kialakítású. Alpannonia néven egységes jelzésű túraútvonal található Semmering és Kőszegi-hegység között, kiegészítve a hazai túraútvonal jelzéseket.
A Kálvária aljában van a város Csónakázótava, a pihenésre vágyók kirándulóhelye, mellette áll a Kerékpáros centrum épülete. A 2010. október 12-én átadott Kőszeg-Lukácsháza víztározó új színfoltja lehet a város turizmusának. Kőszeg számos forrással is büszkélkedhet, legismertebb a Hétforrás és a szénsavas kút a Temető utca – Hermina utca sarkán.
Évente megrendezett ünnepségek
A város gazdag múltjából merítve számos programot kínál vendégeinek és lakóinak egyaránt, arra törekedve, hogy minden korosztály megtalálja a kedvére valót. A város rendezvényei az évszaktól függetlenül széles választékot biztosítanak, ezek közül csak a legjelentősebbeket említve:
Concordia bál
Kőszegen a bálok bálja az 1859-ben alakult Kőszegi Énekkórus rendezvénye volt egykoron, amelyet minden évben farsangutolsó szombatján rendeztek meg. Ma a város legnagyobb pompával megrendezett városi bálja. Hagyományos helyszíne a középkori vár egésze, ahol két szinten két zenekar szórakoztatja vendégeket, és a vendégfogadásról jelmezes udvaroncok gondoskodnak.
Farsang farka
Húshagyó kedden tartják a városban a széles tömegeket megmozgató egész napos vigasságot. Ez a nap a bolondozásé, az üzletekben, vendéglátóhelyeken – s bárhol, ahol erre lehetőség van – jelmezben dolgoznak az alkalmazottak, ezzel is hozzájárulva a jó hangulathoz. Rendeznek farsangtemetést koporsóval a Fő téren, s van bolond esküvő is, akiket a farsangi pap ad össze. A nap folyamán megválasztják a legmókásabb munkahelyet, jelmezversenyt szerveznek, valamint az utcabálon folyik a mulatság, ezt este tűzijáték színesíti.
Szent György nap
A tájegység múltjában és jelenében is kiemelkedő szerepe van a szőlő- és bortermelésnek. A „Szőlő Jövésnek Könyve” emlékünnepség keretében minden évben Szent György napján hajtást vágnak a várost övező szőlőkből és bemutatják a polgármesternek. A vesszőket aztán ünnepséggel egybekötött borkóstolás mellett bejegyzik a Szőlő Jövésnek Könyvébe. Amióta az eredeti könyv betelt, és a Vaihingen an der Enz testvérvárostól kapott új könyvbe rajzolás a hajtásokat, a testvértelepülés szőlőinek hajtását is feljegyzik. Mindemellett kézműves vásár és zenés műsor ad módot szórakozásra.
Madarak és fák napja
Az ifjúság számára kínál tartalmas programot, amelynek célja a természet szeretetének és megismerésének biztosítása. 1902 óta, minden évben április 22-én tartják, az elsőt Chernel Istvánszervezte. A program keretében kerül sor a középiskolások erdei ballagására.
Várszínház
A Kőszegi Várszínház 1982-ben alakult. A kezdeti években magyar szerzők magyar történelmi drámáinak bemutatását tűzte ki célul a szakmai vezetés. 1988-tól – a közönség igényeihez igazodva – a könnyedebb, szórakoztatóbb vígjátékokat részesítik előnyben, melyek nagyobb sikerre számíthatnak a szabadtéri előadások alkalmával. A szórakoztatás mellett természetesen megőrzik az előadások jó szakmai színvonalát is. 1996-tól nem csupán prózai előadásokat lehet találni a színház programjában, hanem opera, operett, komolyzenei hangversenyek, utcaszínházi produkciók, táncbemutatók és folklórprogramok is színesítik a palettát. A saját produkciók szereplői között olyan neves színészeket találunk, mint Parti Nóra, Benedek Miklós, Molnár Piroska, Epres Attila, Hollósi Frigyes, Pogány Judit.
Félhold és telihold ostromnapok
A város legifjabb programja az 1532-es törökök elleni csata évfordulóján, augusztusban kínál többnapos látnivalót. Az események fénypontja a várostrom felidézése és újrajátszása jelentős számú önkéntes segítségével, korhű kosztümben. A Kőszegi vár árkában a tábori életbe kaphat bárki bepillantást, míg a Fő téren a zenés kísérő programok zajlanak, vásári forgatag mellett. A sportok közül a túrázás mellett a paintball szerelmesei mérhetik össze tudásokat a Várárok Kupa keretében.
História futás
A város legnagyobb tömegsport rendezvénye az 1983 óta évente megrendezésre kerülő História futás, amivel az 1532-es hősökre emlékeznek. A futóversenyt különböző távokkal tartják meg: az 1532 m-es tömegversenyen bárki indulhat, a fiatalabb korosztály (óvodástól a középiskolásig) korcsoportos versenyeken mérheti össze erejét, míg a 10 km-es versenyen a profi versenyzők mellett az amatőr sportolók versenyezhetnek.
Kőszegi Szüret és Nemzetközi Fúvószenekari Találkozó
Kőszeg legnagyobb ünnepe a Kőszegi Szüret, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó Nemzetközi Fúvószenekari Találkozó. A háromnapos programsorozat fő eseménye a minden év szeptember utolsó szombatján megtartott szüreti karnevál. Ekkor jelmezekben felvonul a város apraja-nagyja, az iskolák, a civil szervezetek, a testvérvárosok delegációi, fúvószenekarok és a vállalkozó kedvűek. A felvonulás köré épül a további két nap programja, mely pénteken este fúvósszerenáddal indul és vasárnap könnyű zenei programmal és tűzijátékkal zárul. Szombaton délelőtt zenés felvonulással fogadják a városba érkező zenekarokat. Délben minden jelentősebb vendéglőben fúvószene szól. A felvonulást követően a város több pontján van mód népzenét és néptáncot, modern táncot és fúvószenét nézni és hallgatni. Az események központja a Jurisics téren lévő vásárban és a Károly Róbert téren felállított rendezvénysátorban van. Vasárnap az itt lévő vendégzenekarok és népszerű hazai sztárok koncertjeivel zárul a háromnapos fesztivál.
Natúrpark ízei, Orsolya-napi vásár
A Kőszegi vár ad otthont a Kőszegi-hegység területén működő Írottkő Natúrpark ízeit és terméseit felvonultató kétnapos őszi rendezvénynek. Az idelátogatók megkóstolhatják a forralt bort, a gesztenyéből készülő ételeket, a mézeskalácsot és a kütrőskalácsot, a helyi borokat, a különféle mézeket, miközben a Kőszegi kistérség együttesei és művészeti csoportjai lépnek fel a belső várudvarban.
A Jurisics tér
A Kálvária templom és remetelak a város felett
| Elhelyezkedése | |
 
Kőszeg
Pozíció Magyarország térképén
| |
é. sz. 47° 22′ 55″, k. h. 16° 33′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 55″, k. h. 16° 33′ 08″ térkép ▼ | |
Kőszeg
Pozíció Vas megye térképén
|
