Hollókő / Folytatás a posztban

Hollókő egy község Nógrád megyében, a Szécsényi járásban. Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökség listájára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17–18. században kialakított falu a tradicionális építészet és a 20. századot megelőző falusi élet olyan, páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település. Hagyományőrző lakói a legtöbb épületet most is rendeltetésszerűen használják.

A falu Nógrád megye középső részén Szécsénytől délkeletre, Pásztótól északnyugatra, a Cserhát hegységben épült. A mindössze pár száz fős település ófaluja a világörökség része. A falu közúton Szécsény felől a 22-es főútról vagy a 21. számú főútról Pásztó előtt lehajtva a 2122-es számú mellékúton közelíthető meg – erről ágazik ki a bekötő 21146-os közút. Hollókő központjában működik 1964 óta az a falumúzeum, amely egy jellegzetes palóc parasztcsalád életmódját, lakását, bútorait viseletét és gazdasági eszközeit mutatja be.

A falu története a 13. századig nyúlik vissza, a tatárjárás után épült fel a Szár-hegy vára. A sziklára épített erődítmény nevére egy régi legenda ad magyarázatot. Eszerint bizonyos Kacsics András – a 12. századtól ténylegesen a Kacsics nemzetség tagjai voltak ezen a területen a földesurak – elrabolta és épülő várába zárta a szomszédos földesúr szépséges asszonyát. Az asszony dajkája azonban „boszorkány” volt, és szövetkezett az ördöggel, akit rávett, hogy fiait változtassa hollóvá. Az ördögfiak az erődítményt kőről kőre lebontva kiszabadították az asszonyt, majd – becsületükre legyen mondva – nem szórták szerteszét a köveket, hanem egy közeli sziklán új várat raktak belőlük. Ez a vár lett Hollókő, az alatta elterülő falu pedig a várról kapta nevét. Egy hasonló monda szerint egy gőgös nemesúr kezdte el építeni a várat a hegytetőn. Még nem volt vele készen, amikor asszonyt rabolt magának és felvitte a félkész várába. Azonban az asszonynak volt két idomított hollója és ezek éjszakánként elhordták a köveket amiket a kőművesek nappal felraktak. A vár csak akkor épült fel, amikor a rabságban tartott asszony visszakapta szabadságát.

Mivel a korabeli oklevelek jobbára csak a várat említik, a faluról a középkorból pusztán az a tény ismert, hogy már a 14. század első felében egyházas hely volt. Eredetileg valószínűleg a vár nyugati oldalán lehetett – legalábbis az iratok alapján a szent Mártonnak szentelt római katolikus plébánia 1342-ben ott állt. A középkori Pusztatemplom helyét, amit a lakosság Előttyinek nevez, 1969-ben tárták fel. A Pusztavár, Pusztatemplom, Pusztaszőlők helynevek valószínűleg a tatárjárás után alakultak ki.

A török időkben sok más településhez hasonlóan Hollókő is elnéptelenedett: 1715-ben mindössze három adóköteles háztartásról szólnak a vármegyei összeírások. Újratelepítése hamarosan megtörténhetett, hiszen 1720-ban már nemes községként szerepelt a nyilvántartásban (ez azt jelentette, hogy lakói mentesültek az adófizetés kötelezettsége alól). A környék kedvezőtlen termőhelyi adottságai miatt hosszú időre megrekedt a település fejlődése. A várral szembeni, kisparcellás szőlőterületet 1860-ban alakították ki tagosítással: a falu alig 1200 magyar holdnyi (41 hektáros) határát a jobbágyfelszabadítás után 687 paraszti kisbirtokra szabdalták fel.

A településen többször pusztított tűzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek. Az 1909-es nagy tűzvész jelentette a fordulópontot: az immár vályogfalú házakat kőalapra emelték, és szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, megőrizve eredeti formájukat. A századelő hangulatát, az ősi palóc népi építészeti stílus emlékeit magán viselő Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát.

Hollókő a térséget jellemző, egyutcás falutípust képvisel, melynek alapszerkezetét a központi útra merőlegesen, keskeny szalagtelkeken elhelyezkedő házak kettős vonala jelenti. A palóc településeken a nagycsaládok szokás szerint egyetlen telekre építkeztek, és a család létszámának növekedésével az utcára néző első ház mögött egyszerűen egy újat emeltek. A falu központjában, a domb tetején kialakított „szigeten” áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásból építettek. Az épület kivételesen jó állapota és egyszerűségéből fakadó szépsége miatt valóságos kis ékkő.
A ma nem egészen 400 lelket számláló település közepén elhelyezkedő műemlékcsoport összesen 67 védett épületet foglal magába – ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak, melyek homlokfalát az utca és az udvar felől is áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvédes tornácok („hambitusok”) szegélyezik.

• Múzeumok

Falumúzeum (Kossuth u. 82.):Bemutatja a 20. század eleji tipikus hollókői házbelsőket. Látható az eredeti, háromosztatú parasztház szerkezete. Az ide látogatók megtekinthetik a hajdani lakosok életvitelével kapcsolatos berendezéseket, eszközöket. Időszakosan látogatható: április 1-jétől október 31-ig.

Postamúzeum(Kossuth u. 80.): A Postamúzeum hollókői kiállítóhelye. A palócföld postája című állandó kiállítás két szobában mutatja be a több megyére kiterjedő néprajzi csoport, a palócság postahálózatának fejlődését és a velük összefüggő postai emlékeket. Ezek képeslapok, bélyegek és bankjegyek, amelyeken a jellegzetes palóc tájakat, embereket és viseletüket örökítették meg.

Vármúzeum (Várdomb): Több helyszínen mutatja be a vár helyreállításának terveit, és a vár rekonstrukciós munkákat. Bemutatják a feltáráskor megtalált eszközöket. Látható a panoptikum, ahol a 13. századi várurat és családját jelenítik meg. A fegyverteremben a 11. századtól a 16. századig terjedő időszak hadviselési eszközeit tárja elénk.

A népi építészet jellegzetes alkotásai a palócházak, amelyek az ismert hármas tagolásukkal (tisztaszoba vagy ház, a pitvar és a kamra), jellegzetes díszítéseikkel, a ház homlokzatának alakításával az Ipoly és a Cserhát vidékén sokfelé láthatók még.

Népviselete

A hollókői népviselet a mai napig élőnek tekinthető, de már csak a vasárnapi szentmisékre, jeles ünnepek alkalmából veszik fel a lányok és az asszonyok, a férfiak a 20. század közepe óta nem hordják. Az ünnepi felsőruházat valaha a család anyagi helyzetét is tükrözte, egyben öröklődő vagyontárgy volt. A viselet a családi állapotot kifejező főkötő, az ingváll és a sok alsószoknya. Utóbbiból munkához kettőt, ünnepeken akár húszat is felvettek a hollókői nők. Az ingváll több rétegű ruhadarab: vászon, gyolcs, selyem, végül tüll ujjat illesztettek össze, s az egészet együtt bíbor ingvállnak hívták.Kenderből szőtt vászonnal varrták viseleteik jelentős részét, az ágyneműt, az asztalterítőt, törülközőt, a tarisznyát. Erre a gazdasági kényszerűség is rávitte a palóc asszonyokat. A hagyományosodó kismesterségek, a művészi, díszítő szándék gyakorlása az önkifejezés egyetlen, lehetséges eszköze volt.

Fesztiválok, népi rendezvények

Minden évben megrendezik a „Palóc Szőttes” folklór fesztivált augusztus 19-20-án. A bemutatkozó magyar és szlovák népi együttesek nagyszámú szereplője mellett sok ezer érdeklődő, látogató turista eljön megtekinteni a vonzó tájat és a változatos, színpompás programokat.

Nevezetességei

• Ófalu (Kossuth utca és Petőfi utca) falurezervátum, amely 56 védett épületet foglal magában.
• Falumúzeum Hollókőn (Kossuth Lajos utca 82.)
• Postamúzeum
• Hollókői Tájház
• Babamúzeum
• Szövőházak (Kossuth Lajos utca 92. és 94.)
• Kelemen Ferenc fafaragó kiállítása és háza (Petőfi u. 2.)
• Katolikus templom (a 19. század végén épült, fatornyos épület, ami 1909-ben megégett a faluval együtt)
• Hollókői vár
• Hollókői Tájvédelmi Körzet

Elhelyezkedése

Hollókő Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 59′ 46″, k. h. 19° 35′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 46″, k. h. 19° 35′ 31″térkép ▼

Hollókő Pozíció Nógrád megye térképén

Szék / Folytatás a posztban

A település az úgynevezett Erdélyi Mezőségen, a Kis-Szamos egyik mellékvölgyében, dombos vidéken, hegyoldalakkal, völgyekkel szabdalt, nádasokkal, tavakkal tarkított, kopár vidéken fekszik. A község három nagyobb egységre tagolódik: Felszegre, Csipkeszegre és Forrószegre, melyek élesen elkülönülnek egymástól. Ennek megfelelően a határhasználat is három részre oszlott, és mindhárom faluegységnek megvolt a maga szántóföldje, csordája, nyája, kondája. Az erdőket, tavakat, réteket a község közösen használta.

Szék kiesik a főút- és a vasúthálózatból, zsákfalu – talán ezért is tudta megőrizni oly sokáig a hagyományait. Mivel több völgy találkozásában helyezkedik el, a házak a dombokon és a réteken terülnek el. A központ a református templom, innen indul ki a három utca.

 Szék természetrajzilag illeszkedik a mezőségi tájhoz: erdő kevés van errefelé, azok is a falutól messze helyezkednek el. Korábban jóval több erdőt lehetett találni a környéken, az erdőirtás felerősítette a talajeróziót. A szántóföldek a szikes talaj miatt nem túl termékenyek. Nem véletlen, hogy a mezőgazdaság csak a sóbányászat lehanyatlása után kezdett fellendülni. Szék viszont bővelkedett halastavakban, melyek jól kiegészítették a lakosság élelmezését. Ezek közül kiemelkedik a nagy kiterjedésű Csukás-tó a Szamosújvár felé vezető úton.

Szék története jóformán a 19. századig összefonódik a sóbányászattal, azóta pedig a néprajz szemszögéből tűnik kincsesbányának.

 Szék környékén a sót már a római császárkorban ismerték és bányászták. Ugyanez elmondható a közeli sólelőhelyekről: Désaknáról, Tordáról és Kolozsról is. Dacia provinciában a sóbányák állami tulajdonban voltak, de bérlők művelték és szállították a sót. Úgy tűnik, hogy a sóbányászat a népvándorlás idején is töretlen marad; a későbbi idetelepülő avarok is művelték a környéken a bányákat.

A honfoglaló magyarok 895-ben szállták meg az Erdélyi-medencét. Itt amellett, hogy lakhatásra alkalmas helyeken telepedtek le, elfoglalták a sóbányákat és megkezdték földvárak építését. A későbbi Doboka megye környékét Anonymus szerint Tétény vezér szállta meg, akinek leszármazottja Gyula, Szent István királyunk anyai nagyapja.

Honfoglaló őseink vezetői azután sem mondtak le a sóbányákról, miután a népesség nagy része továbbköltözött. Az erdélyi sóbányák fokozatosan az Árpádok kezébe kerültek. Székről a források 1002-ben tesznek először említést Zeek néven, és valószínűsíthető, hogy már a 11. században központilag művelték itt a sót. Az erdélyi Gyula legyőzése után körülbelül ezidőben juthatott I. István kezébe a széki sóbánya. A sót a középkor kezdetétől a Meszesi kapun át szállították a Tiszáig, ahol hajóra rakták és szétosztották az országban.

Erdélyben, mint ismeretes, nem alakult ki még ekkor olyan megyerendszer, mint az ország középső területén – itt határ ispánságok létesültek. Az egyházszervezés azonban ide is kiterjedt: István királyunk létrehozta a Gyulafehérvár székhelyű erdélyi püspökséget, melynek egyik része a dobokai esperesség.

 A 13. században Doboka megye is belépett abba a folyamatba, amelyet nemesi vármegyék kialakulásának nevezünk, ahol a király egyre inkább elveszítette a tényleges hatalmát. IV. (Kun) László 1279-ben a területet egy nógrádi főúrnak adományozta.

Szolnok-Doboka vármegye monográfiája Szék alapítását IV. Béla király uralkodása (1235-1270) idejére teszi. 1291-ben III. András királyunk egy oklevélben megadja Tordaaknának azokat a jogokat, amelyeket Dés(akna), Szék(akna) és Kolozs is élvezett. Itt a következő kiváltságokról van szó: 1. Csak a király vagy a tárnokmester ítélkezhet felettük. 2. A település erőszakos megszállása és bírság kivetése tilos. 3. Csak a falunagy (villicus) bíráskodhat közöttük. 4. Vámmentes hetivásárt lehet tartani. 5. Az ott élő kereskedők vámmentesek.

A mai református templomot a 13. század közepén ciszterciek építették, gótikus stílusban. Építését ugyanaz az építő- és kőfaragó műhely végezte, mint a kerci templomot és ciszterci monostort (egykori Fogaras vármegye, ma Szeben megye). A templom az 1770-es években leégett, de újjáépítették.

A „kiskirályok” uralma idején ez a terület (mint minden királyi birtok Erdélyben) az erdélyi vajda, Kán László birtokába került, aki azonban hatalma leáldozása után, 1310-ben adta át Dést, Széket és Kolozst I. Károly királynak. 1312-15-ben pápai tizedszedők járták az országot, akik gondos felmérést is készítettek munkájukról. Az ő kimutatásuk alapján Szék egy összegben adózott és átlagosan 112 dénárt fizetett évente.

 Doboka megyében 1332-ig nincs román népességre vonatkozó adat. A román etnikum a 14. századtól fokozatosan szivárog be Erdély területére, a Mezőség területén hamarosan különálló tömböket alkot. Szék viszont magyar többségű falu marad egészen korszakunkig.

1366-ban Széket az a megtiszteltetés érte, hogy maga Nagy Lajos király látogatta meg. A városnak hosszan elhúzódó vitái voltak a szomszédos Bonchidával a határok ügyében, amelyet a király jött elsimítani. Nem tudni pontosan mennyit időzött Széken, de a várban bizonyára járt. Ennek a látogatásnak az emlékét őrzi a Királydomb nevezetű hely.

Szék története jóformán a 19. századig összefonódik a sóbányászattal. Kamaraispánjainak neve a 14. század második felétől ismeretes. Habár a sóbányászat királyi monopólium, a régiót birtokló főurak rendre ráteszik a kezüket a sóra vagy az abból származó jövedelemre, de ugyanígy az egyház is. A sóbányák jövedelmeit gyakran el is zálogosítják, így az egyház is részesült belőlük. 1326-ban Károly király elismerte, hogy az erdélyi püspök birtokolja a széki akna sótizedét.

Egy 1444-es oklevél szerint, Hunyadi János, akkor már erdélyi vajda, parancsba adja, hogy az ő részére a dési és a széki kamarákból egy tumenia sót adjanak át. Ugyanő, egy 1448-as oklevélben utasításokat ad a máramarosi só vágására, a széki és a dési pecsét őrzőjének személyére, és a só szállítására vonatkozólag. A halastavak jelentőségéről már középkori forrásaink is tudósítanak. Egy 1454-es oklevél szerint Vízaknai Miklós és leányai arra kérik Odwardus dési kamarást, hogy tartózkodjék a Szék város határán lévő halastó bitorlásától, mivel abból ők is részesedni kívánnak. 1471-ben Mátyás király megerősítette Széket eddigi jogaiban. Vagyis ugyanaz a jogköre, mint Kolozsvárnak, Budának és Esztergomnak. 1513-ban keletkezett oklevél tanúsága szerint, a szomszédos Székuláj Szék részeként szerepel. Az oklevél Szék város polgárai és a falu jobbágyai Kendi Gál és Petki Ferenc vasasszentiványi birtokára rontottak, és elhajtották onnan az állatokat. Egy 1523-ban kiadott oklevél arról tudósít, hogy a széki kamarából lopják a király sóját, ezért Daróczy Pál széki alkamarás megbízza Kálnay Andrást, a kolozsmonostori apátság adminisztrátorát, hogy nyomozzon az ügyben.

 1555-ben Széken az ágostai hitvallásúak zsinatot tartottak, ahol a katolikus egyházzal szembeni álláspontot Dávid Ferenc védelmezte (később Erdély unitárius püspöke).

Széket a 16. század második felében a Kendyek birtokolják. Először 1534-ben, Kendy Ferenc kapta meg Szapolyai Jánostól a széki sókamara jövedelmét. A család birtoklását sorban megerősítette Fráter György, János Zsigmond, majd a Báthoryak is. A Kendyek nevét Székkel kapcsolatban az is nevezetessé teszi, hogy a család egyik tagja, Kendy István, aki Báthory Gábor alkancellárja volt, más urakkal összeesküvést szervezett a fejedelem ellen. Kendy Kornisékkal, Kovacsóczy Istvánnal és Sennyei Pongráccal Széket szemeli ki a gyilkosság helyszínéül, de a megbízott merénylő nem tudja teljesíteni a feladatot. A krónikások szerint az összeesküvés megszervezésében a főurak nagyravágyása mellett szerepet játszott a fejedelem nőcsábászsága is. A pártosokat a besztercei országgyűlés fej- és jószágvesztésre ítélte, az ítéleteket Kolozsvárott és Szamosújvárt hajtották végre.

A sóbánya a 16-17. században is jó szolgálatot tett az országnak. Az Erdély történetében olvashatjuk, hogy a széki akna terméke (más sóbányák mellett) segítette az országot, midőn Kücsük pasa 1662-ben külön megsarcolta az erdélyieket.

Az Erdélyi Fejedelemség kialakulásával természetesen a fejedelmek monopóliuma lett a sóbányászat. 1665-ből fennmaradt a széki sókamara-ispán utasítása: melyben – többek között – a következő rendelkezések születnek: csak a kamaraispántól szabad sót vásárolni, a sóvágók kötelesek hetente bejárni az aknákat, a halastavakat rendben kell tartani, a kamaraházat és a majorságot megfelelően el kell látni. A bérezés megegyezés szerint történik. Az irat megemlíti, hogy a megelőző időszakban több visszaélés történt a sóforgalmazással kapcsolatban.

1717-ben Széket hatalmas szerencsétlenség érte: egy tatártámadás söpört rajta végig, mintegy 100 élő lelket hagyva maga után. Erre a tragédiára emlékeznek a székiek minden év augusztus 24-én, Szent Bertalan napján. Ekkor fogadták meg, hogy öltözékük alapszíne ezentúl a fekete és a piros lesz. A német etnikum ebben az időben tűnt el Székről, habár a német (szász) hatás még ma is megfigyelhető a széki táncokban. A falu benépesítésére Magyarországról és Székelyföldről hoztak betelepülőket, ami a névanyagban is tettenérhető. A románság viszont ekkortájt jelent meg Széken, ha kis számban is, a királyi kincstár és Mikes gróf jobbágyai révén.

1727-ben elkészült a város új úrbére, amely szerint a következő szolgáltatásokkal tartoznak a széki lakosok: a sókamarai épületeket és birtokokat a posztós sóvágókkal együtt kell ellátniuk. A tized felét be kell szállítaniuk a kamaraházba, a halastavakat gondozniuk kell. Cserébe kősót, gabonát, kosztot kaptak.

1787-ben Szék határában egy új település jött létre Kis-Szék néven (ma Săcălaia). Erre azért került sor, mert Szék nem tartozott szolgálattétellel a sóbányának, ezért létre kellett hozni egy jobbágyfalut. Ide már jórészt román nemzetiségűek költöztek.

 Magyarországon a 18-19. században katonai felméréseket végeztek, így Erdélyben is. Ezek a felmérések jól kirajzolják a település szerkezetének alakulását, a község terjeszkedését. Csipkeszeg területe két évszázad alatt egyre nőtt, létrejött a Városvégnek nevezett terület, amely ma már több utcára is tagolódik.

A 19. század elejére a sótermelés Széken gazdaságtalanná vált, jórészt a nagyobb hozamú máramarosi bányáknak köszönhetően. Ezt a helyzetet tetőzte, hogy 1812-ben bányaomlás történt, ami után végleg bedöngölték a járatokat, még a szerszámokat is elásták. Ezzel párhuzamosan Szék folyamatosan lehanyatlik. 1828-ban a dobokai vármegyeházat Székre helyeztették, de nem sokáig volt ott, hamarosan a börtönnel együtt Bonchidára vitték.

Az 1848-49-es eseményekben székiek is részt vettek: Bárdi István vezetésével nemzetőrség alakult, akik a románok ellen bocsátkoztak harcba. Sokan adományokat folyósítottak Kossuth felhívására. A Bem tábornok elől menekülő Urban megsarcolta Széket, és a románokkal fel akarta gyújtatni, de ez nem sikerült.

Az 1876-os megyerendezés értelmében (1876./XXXIII. tc.) létrejött Szolnok-Doboka megye, Dés székhellyel. Szék a szamosújvári járáshoz tartozott. Magyarország Helységnévtárából pontos információkat tudhatunk meg Szék község lakosságára vonatkozólag. Az 1870-es évek elejétől 1910-ig, a Monarchia utolsó népszámlálásáig, Szék demográfiailag nem mutat nagy változásokat. A házak száma nagyjából 700-800 körül mozog, a lakosság száma pedig 2800-3500 főre tehető. Az itt élők túlnyomó többsége magyarajkú, román családok csak elvétve fordulnak elő. Jelentősebb etnikumot képez a cigányság, akik a Cigánysoron (a falu északi részén) élnek, és jellemzően kubikolásból és zenélésből tartják fenn magukat.

Az 1882-es összeírás leltárt ad a településen található infrastruktúráról: posta-takarékpénztár, sósfürdő-részvénytársulat, a vöröskereszt-egylet fiókja, illetve a ferences rend szerzetesháza is működik itt. 1877-ben Széket rendezett tanácsú várossá, 1884-ben nagyközséggé nyilvánították. 1890-ben a filoxéra vész Széken is súlyos pusztítást végzett a szőlőtermésben. A járvány előtt mintegy 9-10 hegyen szüreteltek, bár az ebből a szőlőből készült bor eléggé savanyú. Ezután gyümölcsöseket telepítettek, melyek közül túlnyomó többségre tett szert a szilva. Az ebből készült pálinka viszont kiváló minőségű.

1895-ből származó mezőgazdasági statisztikák szerint a falu a következő területekkel rendelkezik (a számok kataszter holdban értendők): szántóföld 4707, kert 183, rét 1690, beültetett szőlő 116, legelő 1435, erdő 1811, nádas 157, nem termő terület 424. Ez összesen 10523 kataszter hold földet jelent.

1899-ben Széket súlyos tűzvész pusztította, melynek áldozata lett a falu nagy része, alig maradt épület, amely ne rongálódott volna meg, ne dőlt volna össze. Ez a szerencsétlenség – a közjogi intézkedéseken kívül – még inkább hozzájárult ahhoz, hogy Szék a községek státuszába süllyedt.

A 20. században megszaporodnak Székkel kapcsolatban a néprajzi adatok. Bartók és Kodály néprajzi kutatásai nyomán, melyek 1905 körül indultak, egyre több kutató felfigyelt az elmúló paraszti világ értékeire. Megkezdődött egy évtizedeken keresztül tartó folyamat, amely azt célozta meg, hogy a Kárpát-medence tárgyi és szellemi népkincsét megőrizzék az utókor számára, és amely az 1970-es években meginduló táncházmozgalomban csúcsosodott ki. Az 1940-es évek elején Lajtha László végezte a széki gyűjtést.

1920-ban, a trianoni békeszerződés értelmében Szék is Románia része lett. 1940-ben – a 2. bécsi döntés értelmében – Erdély északi része a Székelyfölddel együtt visszatért Magyarországhoz. Ehhez a területhez tartozott Szék is, habár a határvonal pár kilométerrel délebbre húzódott. Természetesen az 1947-es párizsi békeszerződés visszacsatolta ezeket a területeket Romániához.

• Itt született Redmeczi T. János református pap, akinek Bethlen Gáborról írt könyvét 1662-ben Kassán adták ki.
• Itt született Aranka György 1737. szeptember 15-én; tudományszervező, író, költő
• Itt született 1878. november 12-én Köpeczi Sebestyén József művészettörténész, heraldikus, festőművész.
• Itt született és élt Filep Istvánné Győri Klára mesemondó (1899-1975).
• Itt született 1925-ben Csorba István agrármérnök, gazdasági szakíró
• Itt élt és halt meg Karsai Mihály vőfélykönyvíró. A ránk marad vőfélykönyvet Hoppál Mihály, neves néprajzkutató adta ki Budapesten.
• Itt született zabolai Mikes Kelemen honvéd huszár ezredes (1820–1849)

Elhelyezkedése

Szék Pozíció Románia térképén

é. sz. 46° 55′ 47″, k. h. 23° 53′ 46″

Komáromi Napok 2016 / Programok / Folytatáshoz kattints a posztra

 A KÉPEK 2015-BEN KÉSZÜLTEK

2016. április 21-23

DÉL-KOMÁROM

CSÜTÖRTÖK

14.00 Feszty D14uatlon (Feszty Árpád Általános Iskola)

PÉNTEK

    18.00 Nagy Judit kiállítás megnyitója (NJ Galéria, Mártírok útja 19.)

SZOMBAT

    10.00 Fortuna SE – Környe U17-es női bajnoki labdarúgó mérkőzés (Czibor Sporttelep)
    15.00 SZPK – Neumann Pillangók női floorball Magyar Kupa döntő (Észak-Komárom, Sportcsarnok)
    15.00 Motoros Felvonulás (megszokott útvonalon)
    17.00 KVSE – Veszprém NB.II-es női bajnoki kézilabda mérkőzés (ifi: 15.00) (Komárom Városi Sportcsarnok)
    18.00 SZPK – Phoenix FSE férfi floorball Magyar Kupa döntő (Észak-Komárom, Sportcsarnok)

PÉNTEK

    11:00  Hídépítő verseny (Ipari Szakközépiskola)
    17:00  Fedor Gabčan: Életképek a verkekből c. szociofotó kiállításának megnyitója (Limes Galéria)

SZOMBAT

    07:00  XIV. Csárda túra; Nemzetközi kerékpáros teljesítménytúra (Start: Hajós utca)info: www.csardatura.sk
    09:30  XXV. Komáromi napok sakkverseny  (Playoff Sport Pub )
    10:00 Métacsata (Vág-part a Sistagnál)
    10:00 Senior jam; graffiti alkotása a nyugdíjasklub tagjainak közreműködésével (a Vág-Duna parti árvízvédelmi betonfal)
    13:00 VII. Nemzetközi Break Dance verseny (Tiszti Pavilon amfiteátruma )

ÉSZAK-KOMÁROM

PÉNTEK

    11:00  Hídépítő verseny (Ipari Szakközépiskola)
    17:00  Fedor Gabčan: Életképek a verkekből c. szociofotó kiállításának megnyitója (Limes Galéria)

SZOMBAT

    07:00  XIV. Csárda túra; Nemzetközi kerékpáros teljesítménytúra (Start: Hajós utca)info: www.csardatura.sk
    09:30  XXV. Komáromi napok sakkverseny  (Playoff Sport Pub )
    10:00 Métacsata (Vág-part a Sistagnál)
    10:00 Senior jam; graffiti alkotása a nyugdíjasklub tagjainak közreműködésével (a Vág-Duna parti árvízvédelmi betonfal)
    13:00 VII. Nemzetközi Break Dance verseny (Tiszti Pavilon amfiteátruma )

2016. április 24-26.

DÉL-KOMÁROM

VASÁRNAP

    14.00 SZPK – Ares HC U13 lány floorball bajnoki mérkőzés (Komárom Városi Sportcsarnok)
    14.00 – 18.00 Nyílt Nap a Szőnyi Lovas Sportegyesületnél – istálló galéria – rajzpályázatunk eredményhirdetése, galéria megnyitója,lovasok bemutatkozása,kézműves foglalkozások,lovas-börze, lovagoltatás. (Szőnyi Lovas Sportegyesület)
    15.00 – XXII. ZENE-BARÁTSÁG Nemzetközi Népzenei Gála (Szőny, Petőfi Művelődési Ház)
    16.00 SZPK – Ares HC U13 fiú floorball bajnoki mérkőzés (Komárom Városi Sportcsarnok)
    16.00 KMSE – Kocs megyei II.o. bajnoki labbdarúgó mérkőzés
    18.00 Fortuna SE – Amazonok női bajnoki labdarúgó mérkőzés (Czibor Sporttelep)

HÉTFŐ

    10.00 BabaPiskóta Baba-Mama Klub nyílt nap (Arany 17. Rendezvényközpont)
    19.00 Csoportterápia – Magyarock Dalszínház előadása (Jókai Mozi)

KEDD

    09.45 Vallások és nézetek – előadást tart a témával kapcsolatban Szakács Roland – Kempelen F. Gazdasági, Vendéglátó, Idegenforgalmi Alapítványi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium díszterme (A kiállítás megtekinthető: 2016. május 15-ig 8-16 óra között.)
    16:00 Magyarok az ősi bölcsesség útján – Belépés díjtalan!(Dél – Komárom, Közösségi Ház, Jedlik Á. utca 8.)
    18.00 Észak és Dél Komárom Zeneiskoláinak közös koncertje (Dél-Komárom, Egressy terem)
    19.00 Csoportterápia – Magyarock Dalszínház előadása (Jókai Mozi)

ÉSZAK-KOMÁROM

VASÁRNAP

    11:30  Klapka György szobrának megkoszorúzása Az Első Izsai Lovas és Hagyományőrző Egyesület  19. Felvidéki Tavaszi Emlékhadjárata alkalmából (Klapka tér)
    12:00 A város zászlójának ünnepélyes felvonása (Klapka tér)
    16:30 Steve Taylor – Szabó István pánsíp művész koncertje (szt. András templom)

HÉTFŐ

    10:00 XX. Óvodások olimpiai futónapja (Klapka tér)

KEDD

    09:00  „Nec arte, nec marte”; Észak- és Dél – Komárom alapiskolás tanulóinak helytörténeti vetélkedője (Duna Menti Múzeum)
    09:00 „Dobré slovo – Jó szó”; szlovák nyelvű szavalóverseny szlovákiai magyar és magyarországi szlovák diákok részére (Selye János Gimnázium)
    10:45  „Életpor”; Író – olvasó találkozó Kiss Péntek Józseffel (Ipari Szakközépiskolai aulája)
    17:00 Kiállítás megnyitó a Fotoklub – G /Graz –Ausztria/ tagjainak képeiből  (a Duna Menti Múzeum Fotógalériája – Zichy palota)
    18:00 dr. Varga Tibor előadása: Nimród és a Szűz a magyar hagyományban (Borozó – Európa udvar)
    18:00 A Tánc Világnapja; a Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola növendékeinek gálaműsora (Városi Művelődési Központ)
    19:00 „Hanka kávéház”; szomorú-víg komédia a Komáromi VMK mellett működő szlovák színjátszó kör előadásában (Pavilon club – Tiszti pavilon)

2016. április 27-28.

DÉL-KOMÁROM

SZERDA

    09.00 – 13.00 Nyitott kapuk a Móra Ferenc Tagintézményben (Téma: Ökodesign  kiállítás – divatbemutató.

CSÜTÖRTÖK

    10.00 BabaPiskóta Baba-Mama Klub nyílt nap (Arany 17. Rendezvényközpont)
    10.00 25. Történész konferencia (Monostori Erőd)
    13.00 Megnyitó a Komáromi Egressy Béni Alapfokú Művészeti Iskola közreműködésével (Szabadság Tér)
    14.00-17.00 Teqball bemutató (Czibor Sporttelep) CSÜTÖRTÖKÖN NEM LESZ
    17.00 Vadkerti Jimmy élő koncertje(Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Nagyszínpad)
    18.00 Észak-Komáromi játékvezetők – Síposok kispályás labdarúgó mérkőzés (Czibor Sporttelep)
    19.00 Edda Művek élő koncertje(Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Nagyszínpad)
    22.00 P. Mobil élő  koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Nagyszínpad)

ÉSZAK-KOMÁROM

SZERDA

    08:00 Középiskolások öttusa erőpróbája (Kereskedelmi és Szolgáltatóipari Szakközépiskola)
    09:00 „Dobré slovo – Jó szó”; szlovák nyelvű szavalóverseny szlovákiai magyar és magyarországi szlovák diákok részére (Selye János Gimnázium)
    09:00 Örkény István: Egyperces novellák; az Ipari Középiskola VISZTA előadása (Ipari Szakközépiskola aulája)
    09:00 Gyermekek nyilvános olvasása gyermekeknek Ľubomír Feldek és Fekete István műveiből (Gyerekpark)
    10:00 „Időutazás” kalandos kirándulás a város történelmi múltjában; verseny iskolás csoportok  részére (Tiszti Pavilon amfiteátruma)
    10:00 Mese a gazdag kereskedőről és a szegény legényről; zenés mesejáték a Teátrum Társulás előadásában  (Városi Művelődési Központ )

CSÜTÖRTÖK

    09:00  III. Viktoria Cup nemzetközi női labdarúgó torna  (Ľ. J. Šulek Gimnázium)
    09:00  XVI. Ovi olimpia;  óvodások ügyességi versenye (Sportcsarnok)
    09:00  Ifjú életmentők városi és járási versenye valamint katonai, rendőrségi  és tűzoltó bemutatók (Holt-Vág part – Apáli )
    10:00  „Nyelvújítók”; a KSzSz mellett működő „Felforgatók” színjátszó szakkör előadása (Tiszti Pavilon amfiteátruma )
    11:00  „Szakmám művészi oldala”;  a komáromi középiskolák szakmai bemutatója (Tiszti Pavilon amfiteátruma )
    13:00  Alkotóműhelyek az alapiskolások és a nagyközönség számára (Tiszti Pavilon udvara)
    14:00 Az alapiskolások fotó versenyének nyertes képeiből rendezett kiállítás megnyitója (Művészeti Alapiskola)
    16:00 a Borok és kézművesek utcájának ünnepélyes megnyitója; fellépnek: a Dunaj és a Dunajíček néptánccsoprt, Kovács József és népi zenekara
    16:30  „Szórakozzunk együtt!” a Városi Nyugdíjas Klub tagjainak vidám műsora (Tiszti Pavilon amfiteátruma)
    17:00 Egressy Béni emléktáblájának megkoszorúzása (Tó utca)
    17:30 Megemlékezés Egressy Béni születésének 202. évfordulója alkalmából (a VMK előtt)
    18:00 „Mester és diákja”; Kurucz Ottó és Angyal Gábor fotókiállításának ünnepélyes megnyitója (Limes Galéria)
    18:00 MTB – Maiden Tribute Band együttes koncertje (Klapka tér)
    19:00 Spliff 447 együttes koncertje (Klapka tér)
    20.00: Samuel Tomeček & Live Band (Tiszti pavilon amfiteátruma)
    20:00 Táncház a Hungarian Folkembassy zenekarral (Borozó – Európa udvar)
    20:30 Komárom idei legjobb sportolóinak üdvözlése (Klapka tér)
    21:00 Partytime Special – Dj’s Kovács & Boggie; belépő: 3 euro (West 2.0  club)
    21:30 Charlie koncertje (Klapka tér)

2016. április 29.

DÉL-KOMÁROM

    10.00 Varázstükör Katolikus Színjátszó Kör műsora (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Nagyszínpad)
    10.00 Rendőrség Napja és Tűzoltóság Napja ünnepi rendezvény (zártkörű) (Monostori Erőd Dunai Bástya)
    14.00-17.00 Teqball bemutató (Czibor Sporttelep)
    15.00 VoluMen élő koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Nagyszínpad)
    16.30 Rhino műsora (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Kisszínpad)
    16.45 Forrás Rádió játéka (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Nagyszínpad)
    17.00 Keresztes Ildikó élő koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Nagyszínpad)
    17.00 Bak-Elit and Norys műsora (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Kisszínpad)
    17.00 Gombás Ádám előadása (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Borudvar)
    17.30 KZE – (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Zúzdaplacc)
    18.00 Let The Monkey Drive élő koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Borudvar)
    19.00 Hősök élő koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Kisszínpad)
    19.00 Kerecsen – (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Zúzdaplacc)
    19.00 Hét Vezér – Magyar Lovasszínház előadása (Magyar Lovasszínház)
    20.00 Korál élő koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget Nagyszínpad)
    20.30 SeaSide Suicide (Nirvana Tribute) – (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Zúzdaplacc)
    21.00 Frim Fram élő koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Borudvar)
    21.30 Kelemen Kabátban élő koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Kisszínpad)
    22.00 Bóli & Pollák (22.00 tól Feelharmonics) (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Partysátor)
    22.30 Utcabál – zenél a Syncron Band (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Nagyszínpad)
    22.30 Egyéb Veszély (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Zúzdaplacc)
    00.00 Dj Kovács (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Partysátor)
    02.00 Dj Miller (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Partysátor)

ÉSZAK-KOMÁROM

    09:00  II. Rozmarin Cup; nemzetközi florball bajnokság a Polgármester kupájáért (Sportcsarnok)
    09:00  „Mérföldkövek XX” – helytörténeti konferencia (Duna Menti Múzeum)
    09:00  Scrable Open Tournament – középiskolások angol nyelvű szókirakó verseny (Kereskedelmi és Szolgáltatóipari Szakközépiskola)
    10:00  Alap- és  zeneiskolás tanulók zenés-táncos programja (Tiszti Pavilon amfiteátruma)
    11:00 „Júlia, csendben légy… avagy, Rómeó és Júlia kicsit másképp” az Ipari Középiskola „Pod vežou? színjátszó körének előadása (Tiszti pavilon amfiteátruma)
    14:00  Hölgyek ingyenes sminkelése a MARY KEY szakembereinek tanácsadásával (Anglia park)
    15:00 „Az ének, zene és a tánc összeköt bennünket”; a Művészeti és Kulturális Ifjúsági Fesztivál szórakoztató műsora (Tiszti Pavilon amfiteátruma)
    16:30 KFC – Galánta III. osztályú bajnoki labdaróúgó mérkőzés (Labdarúgó Stadion)
    17:00  Gasztronómiai show; a középkori és a 21. századi modern szakácsművészet viadala (Tiszti Pavilon  udvara)
    17:00 Divided by Zero együttes koncertje (Klapka tér)
    18:00 „Testvérvárosunk, Weissenfels múltja és jelene képekben”; kiállítás megnyitó (Csemadok galéria)
    18:00  „A rettegés éjszakája”; belépő: 2 euro (Tiszti pavilon – a volt LYUK étterem)
    19:00  Giuseppe Verdi: La traviata – a Komáromi Kamarazenekar koncertszerű előadása; vezényel: Medveczky Ádám Kossuth díjas érdemes művész; belépő: 5 euro (VMK nagyterme)
    19:30  A Memória társulat koncertje (Tiszti Pavilon amfiteátruma)
    19:30 Csík zenekar koncertje (Klapka tér)
    22:00 História együttes koncertje (Klapka tér)
    23:00 ZSEB együttes koncertje (Borok utcája)

2016. április 30.

DÉL-KOMÁROM

    08.00-14.00 Nyitott kapuk a Sportcsarnokban! (Komárom Városi Sportcsarnok)
    08.00 – 17.00 Kontraszt kiállítás – előzetes bejelentkezés alapján +36 20 423 7602 (Vállalkozók háza)
    10.00-17.00 Teqball bemutató (Czibor Sporttelep)
    10.00 Barátság Kupa nemzetközi senior kispályás labdarúgó torna (Molaj Sporttelep)
    10.00 Miénk a színpad! – helyi óvodások és iskolások bemutatója (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai liget, Nagyszínpad)
    10.00 I. Komárom Kupa Ritmikus Sportgimnasztika verseny Rendező: KVSE (Városi Sportcsarnok)
    10.00 – 16.00 DIVISZ – Diákönkormányzatok Városi Szövegsége Komárom vetélkedője (Jókai Liget)
    11.00 XII. Nemzetközi (IVV) Túranap, Rendező: KVSE Természetjáró Szakosztálya Rajt-cél: Rüdiger-tó, Tó Csárda, Túratávok: 6 km, 10 km, 20 km, Nevezés és indulás: 8-11 óráig
    14.00 Egészségmegőrző, családi kerékpáros túra (Szabadság tér)
    14.00 BB Belly Dance előadása (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Borudvar)
    14.00 – 17.00 Máltai Szeretetszolgálat kézműves játszóháza és egészségsátra (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai liget)
    14.30 Twinner Band élő koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Nagyszínpad)
    15.00 Dunanépdalkör és citera zenekar műsora (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Borudvar)
    16.00 In Diretta élő koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Kisszínpad)
    16.00 Udu People élő koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Borudvar)
    17.00 Honeybeast élő koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Nagyszínpad)
    17.00 Vivat Bacchus előadása (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Borudvar)
    17.00 KVSE – Kecskéd megyei I.o bajnoki labdarúgó mérkőzés (ifi: 15.00)
    18.00 KVSE – Ács NB.II-es férfi bajnoki mérkőzés (ifi: 16.00) (Komárom Városi Sportcsarnok)
    18.00 Borostyán élő koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Borudvar)
    19.00 Mystery Gang élő koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Kisszínpad)
    19.00 Hét Vezér – Magyar Lovasszínház előadása (Magyar Lovasszínház)
    19.30 Zord – (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Zúzdaplacc)
    20.00 Back II Black élő koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Nagyszínpad)
    20.00 A.V.E. élő koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Borudvar)
    21.00 Elit Osztag – (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Zúzdaplacc)
    21.30 Firkin élő koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Kisszínpad)
    22.00 Kolorful élő koncertje Kayser Zenei Fesztivál,  (Jókai Liget, Borudvar)
    22.00 Dj Bedecs (22.00 tól Dj Solymikonga) (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Partysátor)
    22.30 Utcabál – zenél az Elektron Band (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Nagyszínpad)
    22.50 Vesztegzár – (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Zúzdaplacc)
    00.00 Dj Hubik (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Partysátor)
    02.00 Dj Bagó (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Partysátor)

ÉSZAK-KOMÁROM

    08:00 XXI. Klapka György kupa; elöltöltős fegyverek nemzetközi lövészversenye (SŠK Royal Lövölde, IV. bástya)
    9:00 Nemzetközi  Wushu és Shaolin bajnokság; 14:00-16:00 között  a legjobb résztvevők extragálája (Sportcsarnok)
    09:00  Nemzetközi leány junior röplabda torna (Határőr utcai Alapiskola)
    09:00 Gyermek vízilabda torna (Fedett uszoda)
    09:00 Nyílt nap a Kassai Lovasíjász iskola Serghy törzsének edzésen (Szarvasvár Lovasudvar – Kabátfalu)
    09:00  II. KN-Bikers jótékonysági főzőverseny (Vág-híd mellett)
    10:00   Ismerkedés az íjászattal  (Angliai Park)
    10:00 „Sétáljunk át a vastagbélen”; ismeretterjesztő nap a vastagbélrák megelőzéséről és kezeléséről (Klapka tér – rossz idő esetén a VMK-ban)
    10:00  Hölgyek ingyenes sminkelése a MARY KAY szakembereinek tanácsadásával (Anglia park)
    10:00   „Csináld magad!” – alapiskolás diákok ügyességi versenye (Tiszti pavilon udvara)
    10:00   A KSZSZ iskola nyilvános alkotóműhelyei  (Tiszti pavilon udvara)
    11:30   „Szülővárosomnak” – óvodások és alapiskolások szórakoztató műsora (Tiszti Pavilon amfiteátruma)
    13:00   Komáromi kincskeresés – búvárverseny és -bemutató (Holt -Vág)
    14:30 Akkordeon harmonika zenekar koncertje (Klapka tér)
        14:30 „A pozsonyi sétatéren” – Korpás Éva gyermeknek szóló koncertje
        16:00 Néptánc gála:
        16:00 „Egyszer volt…”; az Egyszer volt együttes és a Ghymesi Igricek műsora
        16:30 Szőttes Kamara Néptánc Együttes: „Három a…”c.  műsora
        18: Pál István „Szalonna” és bandája koncertje
    15:30 Lehár Ferenc szobrának koszorúzása születésének 146. évfordulója alkalmából (Lehár park)
    16:00 Aylen’s Fall együttes akusztikus koncertje (Klapka tér)
    16:30 KFC – Galánta III. osztályú bajnoki labdaróúgó mérkőzés (Labdarúgó Stadion)
    17:00 LIQUID picnic & FREE REV OLUTION (RÉV – a Magyar Kultúra Háza)
    17:00   A.V. E. együttes koncertje (Klapka tér)
    17:00   „VIVA LA MUSICA!”; Schola Mariana Nagyok kórusa  és a Concordia vegyeskar koncertje; karmester: Orsovics Yvette  és  Stubendek István, zongora: Kalmár Zsuzsa, fuvola: Fekete Éva  (Duna Mente Múzeuma képtára)
    18:00 XVII. Kárpát-medencei Magyar Iskolák Találkozójának gálaestje (Városi Művelődési Központ)
    18:00  „A rettegés éjszakája”; belépő 2 euro (Tiszti pavilon – a volt LYUK étterem)
    19:00   Petra Börnerová és  együttesének koncertje (Klapka tér)
    20:30   „Szent Iván éji álom“ – diák musical a Dramaťák diákszínjátszó csoport előadásában (Tiszti Pavilon amfiteátruma)
    21:00   Freddie –  Fehérváry Gábor  Alfréd  koncertje (Klapka tér)
    23:00   Kovács József és zenekarának koncertje (Borok utcája)

2016. május 1.

DÉL-KOMÁROM

    09.00 Tenisztorna (Jókai Gimnázium Teniszpálya)
    09.00 Fortuna SE – Madar sakk- és asztalitenisz verseny (Feszty Árpád Iskola)
    10.00 Tóth Mihály Kölyökfoci Torna (Czibor Sporttelep)
    10.00 Fit Kid bemutatója (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Nagyszínpad)
    10.00 Délibábszínház (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Borudvar)
    10.00 KAIROS CLUB Teqball Kupa (Czibor Sporttelep)
    10.00 I. Komárom Kupa Ritmikus Sportgimnasztika Verseny a KVSE szervezésében (Komárom Városi Sportcsarnok)
    10.00 Fortuna SE – BEAC női labdarúgó mérkőzés (Berecz Dezső Sporttelep)
    10.00 II. Brigetio országúti – és MTB Maraton, távok: 90 km, 33 km, gyermekversenyek (Monostori Erőd)
    10.00 – 16.00 DIVISZ – Diákönkormányzatok Városi Szövegsége Komárom vetélkedője (Jókai Liget)
    11.00 Bemelegítés Zumbával (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Nagyszínpad)
    11.00 Ilies Teofil (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Borudvar)
    11.30 Kötélhúzó verseny (Erzsébet híd)
    12.00 42.Komárom- Komárno Nemzetközi Futóverseny (Rajt: Dél – Komárom, Jókai Liget, Érkezés: Észak – Komárom, Városi Sportcsarnok)
    12.30 BabaPiskotta – zeneliget babáknak (Jókai Liget)
    13.00 Napraforgó műsora (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Borudvar)
    14.00 Zsebsün koncert (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Nagyszínpad)
    15.00 Garabonciás Néptáncegyüttes műsora (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Borudvar)
    15.30 Magyarock Musical Band élő koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Nagyszínpad)
    16.00 Tihanyi Dániel műsora (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Borudvar)
    17.00 Bermuda élő koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Kisszínpad)
    17.00 Égi Kávéház műsora (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Borudvar)
    18.00 Ördöngős Népzenetanoda műsora (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Borudvar)
    18.30 Abba Sk élő koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Nagyszínpad)
    19.00 Children of Distance élő koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Kisszínpad)
    19.00 Hét Vezér – Magyar Lovasszínház előadása (Magyar Lovasszínház)
    20.00 Cimbaliband élő koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Borudvar)
    20.30 Neoton élő koncertje (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai Liget, Nagyszínpad)
    22.30 Nosztalgia Disco Dj Tom Tailorral (Kayser Zenei Fesztivál, Jókai liget, Nagyszínpad)

ÉSZAK-KOMÁROM

    06:00  Komárom polgármesterének díja; Horgászverseny és halászléfőző verseny (Holt-Vág)
    09:00  Nemzetközi leány junior röplabda torna (Határőr utcai Alapiskola)
    09:00  Gyermek vízilabda torna (Fedett uszoda Komárom)
    09:30  Erős emberek versenye (Klapka tér)
    10:00  Ismerkedés az íjászattal  (Angliai Park)
    10:00 Megemlékezés és koszorúzás az 1919-es áttörés 102 áldozatának tömegsírjánál (Katolikus temető)
    10:00  Hölgyek ingyenes sminkelése a MARY KAY szakembereinek tanácsadásával (Anglia park)
    10:00 Oregvár nap;
    gyalogos bejárat: a Lipót kapun keresztül (a Selye Egyetem mellett)
    autós megközelítés: a Villanytelepi útról

    10:00  „A kis művészek udvara”; nyilvános artpiknik, májfa díszítés
    10:30 Csavarszínház: „Az ördögbe!” –  meseelőadás korhatár nélkül
    11:30 X. századi csatajelenet a Sereghy törzs (Komárom) lovasíjászai és az Északi Gárda (BP) gyalogos harcosai között
    13:00 „Don Šajn, avagy a tékozló fiú” Ivan Gontko Tyjátr hagyományos bábszínházának előadása
    14:00  Veterán járművek felvonulása és kiállítása
    14:00 Kátai Zoltán éa a Ghymesi Igricek koncertje
    15:00 „Szőlőszem Kálmánka“;  Écsi Gyöngyi meseelőadása
    16:00 X. századi csatajelenet a Sereghy törzs (Komárom) lovasíjászai és az Északi Gárda (BP) gyalogos harcosai között
    11:30 Kötélhúzó verseny (Erzsébet híd)
    12:00 XLII. KOMÁRNO – KOMÁROM Nemzetközi Szabadidős Utcai Futóverseny
    Rajt: Jókai liget, Beöthy Zsolt u., KomáromCél: Sportcsarnok, Komárnoinfo: www.komarno.sk
    13:00 Mészáros Tamás lemezbemutató koncertje és a Pepita Tours Utazási Iroda VII. Nagy Tavaszi Sorsolása Priškin bútorüzlet közreműködésével (Klapka tér)
    14:00 Megemlékezés és koszorúzás az 1919-es áttörés áldozatainak emlékművénél (Vasúti  híd déli hídfő)
    14:30 Magyarnóta, operett és sok szép hegedűmuzsikaKovács József zenekarának koncertje Visser Ágnes aranykoszorús magyarnóta énekes vendégszereplésével. (Klapka tér)
    15:00 A Művészeti Alapiskola tánctagozatos növendékeinek bemutatkozása (Tiszti Pavilon amfiteátruma)
    16:00 Harcművészeti bemutató (Tiszti Pavilon amfiteátruma)
    16:00  Klezmerész koncert (a Menház udvara)
    16:00   Niky Dance & Sport klub társastáncbemutatója  (Klapka tér)
    16:30   Feszty Kamara Néptánc Együttes műsora (Klapka tér)
    17:00   A Farkas a Mézes a Németh meg a Bob koncertje  (Borok utcája)
    18:00   Eszpé  együttes Szécsi Pál emlékkoncertje (Klapka tér)
    18:00  GrooveHub – instrumental fusion trio együttes koncertje; a Pozsonyi Dzsessz Napok tehetségkutató pódiumának győztese (Tiszti Pavilon amfiteátruma)
    19:30   Elán Forever együttes koncertje (Klapka tér)
    20:30 A Vidám fiúk fúvós zenekar koncertje (Borok utcája)
    21:00    Méhkas Dia Projekt – épületfestés (Klapka tér)
    21:30   Fábián Juli & Zoohacker  együttes koncertje (Klapka tér)

KIEGÉSZÍTŐ PROGRAMOK

DÉL-KOMÁROM

Április 22-23-24

    XXIV. Motoros találkozó (Fenyves Tábor)

Április 24

    Hadijáték – 1848-49-es csatarekonstrukció (Monostori Erőd)

Április 27 – Május 1.

    Mediawave Nemzetközi Film és Zenei Együttlét (Monostori Erőd)

Nagy Judit kiállítási időpontjai: (NJ Galéria, Mártírok útja 19.)

    Április 29. péntek: KarlaLina – dizájner papiráru
    Április 30. szombat: Müller Rita – selyemkendők, selyemképek
    Május 1. vasárnap: Kiss Krisztina – egyedi lámpagyöngy ékszerek

Április 30 – Május 1.

    13.00 – 15.00 Lovagoltatás a Szőnyi Lovas Sportegyesülettel (Jókai Liget)