Aracsi pusztatemplom / Folytatás a posztban

 A Bánság szerbiai részén, a Törökbecse, Beodra és Basahíd közötti határban egy téglaépület monumentális hatású romjai találhatók. A templom eredetileg három köríves, apszisos, nyolcszögű és kötegelt pillérekkel tagolt háromhajós, bazilikális szerkezetű, boltozott, román stílusú építmény volt, amelyet utóbb az északi mellékhajó keleti szakasza fölé emelt, a ferences liturgiai szokásoknak megfelelően elhelyezkedő toronnyal egészítettek ki. A templomból mára a nyugati fal, a szentélyrész a hozzá csatlakozó északi főhajófal két árkádnyi szakaszával és a toronnyal maradt fenn eredeti állapotban. Ezeket a részeket az 1970-es évek ásatásait követően, a romállapotot továbbra is fenntartva, kiegészítették. A kolostori épületek föld alatti maradványai a templomtól északra terülnek el.

A templom a 13. század első harmadában, valószínűleg egy korábbi templomot felváltva épült (az előzmény létére az 1896-ban előkerült ún. aracsi kő utalhat). A datálás a művészeti kapcsolatokra alapozható, amelyeknek rekonstruálásával Raffay Endre foglalkozott.Megállapítása szerint a kapcsolatok az 1200 körüli magyarországi emlékek mintakép-, illetve közvetítőszerepét feltételezik. A kőzetek vizsgálata alapján kiderült, hogy a mészkőtéglák a Budai-hegységből származnak.

Az alaprajz, a pillérformák és a szentélyrész előtti szakasz a Csák nemzetség vértesszentkereszti templomáéval, a boltozati rendszer pedig a franciaországi Bourges székesegyházát is jellemző megoldással rokonítható. A díszítőfaragványok egy része antikizáló kompozíciójú. Ezek az esztergomi királyi palota és az érseki székesegyház provence-emiliai eredetű stílusrétegének a hatásáról tanúskodnak: mestereik a tudásukat ott szerezték. A faragványok egy másik csoportja gótikus jellegű, egy közülük a Pannonhalmi Bencés Főapátsági templom reimsi kapcsolatú faragványaival mutat összefüggést.

Az épület sorsát a 16. század török pusztításai pecsételték meg. A romok a környék elnéptelenedésének, majd a 19. századi romkultusznak és a művészettörténeti-régészeti tudomány általi felfedezésnek köszönhetően menekültek meg a teljes pusztulástól. Fennmaradásuk állagmegóvó helyreállítási munkák eredménye.

Az 1990-es években a délvidéki magyarság újra felfedezte az aracsi pusztatemplomot, s fokozatosan a délvidéki magyarság jelképévé, kultikus emlékévé vált. Két civil szervezet, s a délvidéki magyarság közéleti szereplőinek adományozandó díj viseli e nevet.

Elhelyezkedése

Aracsi pusztatemplom Pozíció a Vajdaság térképén

é. sz. 45° 38′ 38″, k. h. 20° 16′ 22″

Tornyos-„Magda-lak” Tájház / Folytatás a posztban

 "Szeretném, ha a tájházban mindenki megtalálná a maga örömét", nyilatkozta Szabó Magda, a „Magda-lak” Tájház tulajdonosa és megálmodója. A tájházat szombaton ünnepélyes keretek között nyitották meg Tornyoson.

A létesítmény ötlete már nagyon rég megfogalmazódott a nyugalmazott óvónőben, akinek mindig is nagy szenvedélye volt a régi tárgyak gyűjtése. Ahogyan szaporodtak ezek az relikviák, úgy kezdte el minél inkább foglalkoztatni a gondolat, hogy ideje rendszerezni hőn szeretett tárgyait. Ahogyan ő fogalmazott, ideje volt bemutatni az embereknek, hogy lássák, milyen ügyesek voltak az őseink.

– Nagyon sok mindent egyedül készítettek el, saját kezűleg. Mivel én is kézműves vagyok, szeretném megmutatni a fiatalabb korosztálynak, hogy mi mindent lehet készíteni természetes anyagokból – mondta Magdolna.

 A nyugalmazott óvónő gyűjtési szenvedélye 40 évet ölel fel. Azonban az igazi rendszerezés 2006-ban kezdődött, amikor lassan kialakultak a különböző szobák, amelyeket most a látogatók is körbejárhattak és megcsodálhattak. Viszont itt még nem ért véget a tervek hosszú sora. Ahogyan a tulajdonos asszony fogalmazott, életet szeretne vinni a „művébe”. A fiatalok mellett szeretné az anyukákat és a nyugdíjas korosztályt is bevonni a tájházon belüli aktivitásokba.

– Egy-egy ilyen találkozón nagyon jó és hangulatos beszélgetést tudnak folytatni. Például leülhetnek egy kártyapartira a tájház gangján, közben beszélgethetnek, kártyázhatnak, sakkozhatnak, ahogyan azt régen is tették – magyarázza a tulajdonos.

 A megnyitót Dr. Szőke Anna néprajzkutató, egyben Magda kedves barátnője vezette. A szakember elmondta, hogy összességében 120 évre visszamenőleg lelhetünk fel tárgyakat, de a legfiatalabb tárgy is 50 éves. Hozzátette, hogy az akkori paraszti társadalomnak nagyon szigorú, íratlan szabályi voltak, amelyeket hűen tükröz a tornyosi tájház is.

– Az épületben megtalálhatjuk a tisztaszobát is, ahol egykor a születés zajlott, de itt van például a hátsó szoba, ahol a család az életét élte – magyarázza Szőke Anna.

A színes kultúrműsor után a helybéli plébános szentelte fel a tájházat. Akik pedig kíváncsiak a „Magda-lak”-ra, megtalálhatják a Dózsa György utca 27-es házszám alatt.

Göblös Nikoletta

Elhelyezkedése

Tornyos Pozíció Szerbia térképén

é. sz. 45° 52′ 25″, k. h. 19° 49′ 32″