Szerencs / Folytatáshoz kattints a posztra

 Szerencs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szerencsi járásának székhelye, Miskolctól 30 kilométerre. A Zempléni-hegység déli lábánál, a Taktaköz peremén helyezkedik el. Érinti a 37-es főút és Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely/Nyíregyháza-vasútvonal is.

 A település környéke már az őskorban lakott volt: Szerencs-Taktaföldváron újkőkori, a Hajdúréten Kőrézkori leleteket tártak fel.

Anonymus krónikája szerint Árpád fejedelem és vezérei Hung várából jövet a Takta mellett, a Szerencse hegyéig elterülő mezőn táboroztak le.

A 12. században a johannita lovagrend alapított itt kolostort. Szerencset a középkorban említik először: a plébániatemplomról első említése 1217-ből való. Az 1420-as évek körül Szerencs és környéke Brankovics György szerb despota birtoka lett. 1490-ben már mezőváros, a Rákóczi-család birtoka volt; 1507-től pedig Szapolyai János volt a helység ura. 1583-ban Rákóczi Zsigmond zálogba kapta Rudolf császártól Szerencs várát és a nemesi birtokot, majd 1603-ban a végleges adománylevelet is megkapta. 1605. április 17–20. között itt tartották azt az országgyűlést, amin Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választották. Hálából 1606. március 9-én Bocskai "kiváltságos mezőváros" státuszt ad Szerencsnek.

A 18. században a település fejlődésnek indult, ám a fejlődés a 19. században megtorpant. 1876-ban a községi törvény értelmében Szerencs a városi rangot is elveszítette. Az ipartelepítés azonban újra elősegítette a fejlődést. 1889-ben felépült a cukorgyár, amely az akkori Európa legnagyobb cukorgyára volt, majd 1923-ban pedig a csokoládégyár is felépült. 1930-ban már csaknem 7000 lakosa volt a településnek.

A második világháború után Szerencs a Szerencsi járás székhelye lett. Az 1960-as években a fejlődés új lendületet kapott, a meglévő gyárakat korszerűsítették, felépült a kenyérgyár és a gépgyár is, új iskolák nyíltak.

1984-ben Szerencs újra városi rangot kapott.

Az EU szabályozás reformjának következményeképpen 2008. március 10-én bejelentették a cukorgyár bezárását. 2009. március 10-én a gyár területén emlékparkot avattak és az önkormányzat emléknappá nyilvánította március 10-ét.

A monda szerint a Szerencs nevet Árpád fejedelem adta a városnak, amikor az Árpád-hegyen ezt mondta: „Ma ád (ebből származik Mád neve) Isten szerencsét (Szerencs) e tájon (Tállya) Ond (Ond) és Tarcal (Tarcal) vezéreknek.”

Látnivalók

• Rákóczi-várkastély
• Cukormúzeum
• Képeslap-múzeum
• Játék-múzeum
• Községi Fürdő

Híres emberek

• Itt született 1593-ban I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és testvére, Rákóczi Pál, 1596 körül, aki a család katolikus ágát vitte tovább. A harmadik testvér, Rákóczi Zsigmond is a városban született, 1595-ben.
• 1605. április 20-án a szerencsi országgyűlés itt választotta Magyarország fejedelmévé Bocskai Istvánt.
• Itt élt 1804 és 1806 közt Habsburg–Estei Károly Ambrus főherceg.
• Itt született 1882. szeptember 17-én Bádonyi Gyula labdarúgó, az első magyar labdarúgó-válogatott kapusa.
• Itt született 1907. június 29-én Collinásy György festő és fényképész.
• Innen származik Kiss Ádám humorista, a magyar stand-up-comedy kiemelkedő alakja.
• 2008-ban Guinness-rekord dőlt a csokifesztiválon, a világ eddigi legnagyobb csokoládéból épített szobrát készítették el a Boci csokoládéról híres Szerencsen, az első Országos Csokoládé Fesztiválon. Az alkotást Ekker Róbert képzőművész egy 350 kilogrammos csokoládétömbből faragta ki, és Csukás István híres csokoládéevő mesehősét, Gombóc Artúrt formázza meg.
• Itt született és itt kezdte el pályafutását a világ legjobb női kézilabdázójának (2004) is megválasztott Kulcsár Anita.
• Itt született Ördög Tibor, a Hooligans zenekar énekese.
• Innen származnak Tóth Tibor és Kiss Endy, a Hooligans zenészei.
• Itt hunyt el 1927-ben Ürményi Lajos színész.
• 
  

Elhelyezkedése

Szerencs Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 48° 09′ 44″, k. h. 21° 12′ 18″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 44″, k. h. 21° 12′ 18″ térkép ▼

Szerencs Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Öskü / Folytatáshoz kattints a posztra

 Öskü Veszprémtől 15 km-re, Várpalotától 8 km-re, a Bakony délkeleti végében fekszik.

Vonattal megközelíthető a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely-vasútvonalon.

 A falu már a római korban is lakott volt, ebből a korból két obsit-plakett is előkerült, melyet a szolgálatukat letöltött katonák kaptak. A községtől nem messze veszprémi muzeológusok avar kori sírmezőt is találtak, melyet később fel is tártak. A honfoglalás idején Ösbő vezér kapta meg a vidéket. A falu a török korban elnéptelenedett, helyükre németeket telepítettek be, de ők továbbálltak. A 18. század elején két alkalommal is szlovákokat hívtak a vidékre, akik az idők folyamán teljesen elmagyarosodtak. Egy részük katolikus, más részük pedig evangélikus volt, így e két egyháznak van temploma a faluban.

Öskü legnevesebb szülötte Tasner Antal, aki Széchenyi István személyi titkára volt 1848-ig, majd a Lánchíd Társaság titkára lett.

1947-ben a Csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében több szlovák család elköltözött a felvidéki Martos településre, és onnan pedig felvidéki magyarok érkeztek Ösküre.

Nevezetességei

• Ösküi kerektemplom (római őrtoronyra épült XI. századi kápolna)

A rotunda a sekrestye kivételével – az a XV. században épült – eredeti állapotában áll. Magyarországon az egyetlen ilyen formátumú műemlék templom.

1999-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának pályázatából kívül-belül felújította a műemlék felügyelőség. 2001-ben pedig a lépcsőfeljáró és korlát készült el. Bejelentkezéssel látogatható.

• Tasner Antal szülőháza

A katolikus templommal szemben fekvő, hosszú, sokablakos, földszintes épület déli végén emléktábla olvasható, amely szerint ott született 1808-ban Tasner Antal. Az épület a múlt század közepétől plébánia volt, átépítése és bővítése abban az időben történt. 1943-tól iskolaként működött egészen a 90’-es évek közepéig. Azóta különböző foglalkozásoknak, szakköröknek ad otthont.

• Szentháromság-szobor

Barokk szobor, 1746-ban készült, Szloboda Mihály alkotása.

• Szent Anna-szobor

Az 1750 körül készült barokk szobor Szloboda Mihály alkotása.

• Római katolikus templom

A késő klasszicista templomot 1843-ban kezdték el építeni Zichy István gróf költségén és 1847-ben fejezték be.

• Evangélikus templom

A templom 1785-1786 évben épült.

• 8-as főút északi oldalán (HRSZ.2367): Feltételezett római kori duzzasztógát fala

• Újlaki-köz 2 (HRSZ 69/1-2): Lakóház, ú.n. Basa lak A késő gótikus (15. sz.) vár falára épült, a 18. sz.-ban.

 Az utóbbi évtizedekben számos közintézmény is létesült: óvoda, napközi otthon, iskola, könyvtár, orvosi-, fogorvosi rendelő, gyógyszertár, csecsemő- és terhes- tanácsadó, posta, művelődési otthon. Működik népdalkör, faluszépítő társaság, alapítvány és focicsapat. Az emberek, a környező városokba, helységekbe járnak dolgozni, de vannak helyi vállalkozók is. Az infrastruktúra jó, van földgáz-, ivóvíz, szennyvízcsatorna-, telefon- hálózata. A közlekedés nagyon jó, vonattal, busszal is jól megközelíthető. A falusi turizmus is jelen van, fellendítése pedig folyamatban.

Elhelyezkedése

Öskü Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 09′ 40″, k. h. 18° 04′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 40″, k. h. 18° 04′ 08″ térkép ▼

Öskü Pozíció Veszprém megye térképén

Csongrád / Folytatáshoz kattints a posztra

 Csongrád a Tisza jobb partján, a Körös torkolata (Körös-torok) alatt fekszik. Megközelíthető közúton Kiskunfélegyháza (Gátér) és Szentes felől a 451-es úton, valamint alsóbbrendű utakon Szeged (Felgyő), Csépa és Tiszaalpár felől. Vasúton megközelíthető Kiskunfélegyháza és Szentes felől a 147-es számú vasútvonalon. A 20. század első felében kisvasút kötötte össze Felgyővel. Tiszai átkelőhely, közúti és vasúti híd köti össze Szentessel, valamint pontonhíd Csépával.

 Kedvező földrajzi helyzete miatt az újkőkor óta lakott hely.

• A Csongrád név első említése a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében maradt fent.

Árpád fejedelem – a monda szerint – 896-ban a vidéket Ond törzsének adta szálláshelyül. Ond fia, Ete földvárat építtetett, melyet „Csernigrádnak” (fekete várnak) neveztek el, amelyből eredhet a város neve.

• A 11. században Szent István a vármegye központjává tette. A tatárok valószínűleg feldúlták 1241-ben, mert ezután IV. Béla Szegedre tette át a megyeszékhelyt.

• A 15. század elején a település ismét városi rangot kapott.

• A földvár az évszázadok folyamán elpusztult, s ma semmi nyomát sem találni.
• A Csongrád nagy léptekben fejlődött, 1720-as években felépült a belsővárosi Szent Rókus Templom, majd 1769-ben a főtéren lévő Nagyboldogasszony-templom is.
• A Rákóczi-szabadságharc bukása után Csongrád gróf Károlyi Sándor birtoka lett.

• A várost szabadságharcbeli részvétele miatt 1849-ben az osztrákok felgyújtották.

• A 19. század második felében Csongrád népének a Tisza-szabályozás adott munkát, ekkor alakult ki a kubikus életforma.

• 1876-ban Csongrád feladta a többlet-adóterhekkel járó rendezett tanácsú városi rangot és nagyközséggé alakult, 1923-ban azonban a helyiek ismét a várossá alakulás mellett döntöttek.

Az 1930-as években volt a város polgármestere Piroska János; az ő nevéhez köthető az állami borközraktár, a református templom és a villanytelep megépítése, valamint az utcák és közterek teleültettetése platánfákkal, amik máig meghatározzák Csongrád arculatát. Ő volt a kezdeményezője és részben a tervezője is az új városházának.

 Halászház a nagyrészt műemléki védettségű, élő múzeumként működő Belsővárosban

Halászház a nagyrészt műemléki védettségű, élő múzeumként működő Belsővárosban

A Csongrádi Gyógyfürdő és Strand hét medencével rendelkezik, melyek közül kettő nyitott, három fedett és két időszakosan fedett. Vize mozgásszervi és idegrendszeri betegeknek is ajánlott. A város környékén a síkvidéki fekvése ellenére számos természeti érték vonzza a kirándulókat. Ezek közül talán a legnevezetesebb a Körös folyó torkolatával átellenben fekvő homokpad, a Körös-torok. A Tisza nyárközepi alacsony vízállása idején a homokpad szárazra kerül, a finom szemű folyami homokon évtizedek alatt a környék legnagyobb szabadstrandja alakult ki. A Körös-torokban évek óta nagy sikerrel rendezik meg a Körös-toroki Napok nevű strandfesztivált, amely a legnagyobb ilyen jellegű rendezvény a Dél-Alföldön. A strand környezetében összefüggő nyaraló- és szórakozónegyed jött létre.

Nevezetességei

• Körös-torok
• Holt-Tisza
• Ellés-monostor
• Fahíd
• Belváros
• Belsőváros

Templomok

• Nagyboldogasszony-templom
• Szent Rókus-templom
• Piroskavárosi Szent József-templom és Ferences kolostor
• Református templom
• Baptista Templom, Imaház - Új Bárka Keresztyén Közösségi Ház
• Temetői kápolna

• Csongrádi Tájház (Gyökér u.)
• Tari László Múzeum (Iskola u. 2.)
• Széchenyi István Általános Iskola helytörténeti gyűjteménye (Széchenyi u. 29.)
• Csongrád Galéria (Kossuth tér 7.)
• Művésztelep (Tanya 833.)

Elhelyezkedése

Csongrád Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 42′ 41″, k. h. 20° 08′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 41″, k. h. 20° 08′ 25″ térkép ▼

Csongrád Pozíció Csongrád megye térképén

Magyarvalkó / Folytatáshoz kattints a posztra

 Bánffyhunyadtól 13 km-re délkeletre fekszik.

 Neve a szláv vlk (= farkas) főnévből származik. Első írásos említése az 1291–1296 közötti időkre tehető, a Benedek rendi váradi püspök részére beadott gabonatized alapján: „ in Wolkou XX. Cap”. A későbbi évszázadokban is felbukkan a település neve akkori írásokban, 1297-ben „Walkou, 1337-ben Valta („Gregorius sacerdos de villa Valta solvit Il grossos”), 1361-ben Wolko („Nicolaus filius Pauli nobilis de Wolko”) és 1487-ben Walko („Johannes plebanus de Walko filius Raphaelis de dicta Walko”) néven.

1839-ben Magyar-Valkó, Velkeou, Vilkeou, 1863-ban (és 1890-ben) Magyar-Valkó, Velkeu, 1873-ban (és 1880-ban) Valkó (Magyar-), Valkeu, 1920-ban Vălcăul ung.

 1249-ben említik először. A falu és környéke a Valkai család (kőbe faragott címerük a templomban látható) birtoka volt. Egész vagyonukat az egyházra hagyták, így az a ritka eset alakult ki, hogy itt az egyház tartotta el a híveit és nem fordítva.

Itt található Erdély egyik legfestőibb román kori református temploma. Amagyarvalkói templom 1261-ben épült. A szentély 1452-ben készült, amit egy kőtábla is jelez. A templomot a reformáció győzelme után a15. századbanújjáépítették és kibővítették, majd a 17. században kőfallal látták el, melyet kis tornyokkal erősítettek meg. A templomot övező kettős védőfal közül a belső teljesen, a külső részben ma is fennáll. Kazettás mennyezete 1778-ban készült,Umling Lőrinc és fia készítette, az ajtók festett tulipán- és rózsamotívuma Kelemen Márton, míg a szószék Sipos Dávid munkája (Kelemen Lajos szerint azonban a szucsági kőfaragó, Süveges mester készítette).

A templom legénykarzatának alsó padozatát részben az Umlingok működését megelőző időkből származó festett kazetták és díszített pallók borítják. Az átfestés nélküli táblák a 17. század végén, 18. század elején keletkezhettek. A kalotadámosi és bánffyhunyadi kazettákkal való hasonlóság alapján feltételezhető, hogy - a segesvári képíró - Felvinci mester munkái.

A templom 1974-75-ös általános felújításakor találták meg azt a csontkamrát, mely a tatárdúlás áldozatainak maradványait rejtette. Kopjafás közös sírjuk a cinteremben áll, Vasvári Pál kopjafájával együtt. Érdekessége az épületnek a cinterem falában található dombormű, mely egy turbános kecskeszakállas férfit ábrázol.

A dombtetőn álló, kopjafás temetőn keresztül megközelíthető.

A magyarvalkói régi ortodox templom 1780-ban épült és 1931 óta Egeresen található.

1850-ben 607 fős lakosságából 403 fő magyar, 200 fő román és 6 fő cigány. 1900-ban 2110 főre duzzadt a lakossága, mivel 1898-ban a faluba olvadt Jósikafalva település, ami aztán 1910-ben külön vált. Így átmenetileg román többségű faluvá lett, 1239 fős román lakosságával. 1910-ben 1148, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott.

1930-ban különvált Dealu Negru település is. A második világháború alatt (1941) 922 fős lakosságából 622 fő magyar. 1992-re 455 főre apadt lakosságból 335 fő magyar és többi 120 fő román.

1850-ben 402 fő református, 1 lélek római katolikus, románsága ortodox. A századfordulós közigazgatási változások miatt ortodox lakossága 1219 főre duzzadt (1900-ban 26 fő görög katolikus, 102 fő romái katolikus, 654 fő református, 11 fő evangélikus, 3 unitárius, 94 izraelita). 1992-ben 328 fő református, 4 fő római katolikus, 2 fő baptista és a románok ortodox hitűek.

Események, rendezvények

• 2008. július 18-20. között rendezték az első Magyarvalkói Napok rendezvényt, azzal a céllal, hogy összefogják a falu magyar közösségét, valamint felhívják a figyelmet a kihalófélben lévő néphagyományokra, illetve elősegítsék a térség kulturális életének fellendülését.

• 2009. február 15-én Magyarvalkói székhellyel megalakult a "Valkai" Kulturális Egyesület (Asociația Culturală "Valkai"), melynek honlapja www.vke.ro.

Híres emberek

• Itt élt Valkai András unitárius pap, históriás énekszerző a 16. században.
• Magyarvalkónak jeles történetíró papja volt Mihálcz Elek és a két világháború között Kónya Gyula, kinek házánál magyar írók és művészek többször találkoztak.
• 1899-ben született Magyarvalkón Miháltz Pál Munkácsy-díjas festőművész, aki képzőművészeti tanulmányait 1918-ban kezdte el a Képzőművészeti Főiskolán. 1930-tól Szentendrén dolgozik, itt alakította ki önálló színekben gazdag, szimbolista stílusát is. 1946-59 között az Iparművészeti Főiskola professzora. 1988-ban hunyt el Budapesten.
• Kónya Gyuláné Schéfer Teréz, a költő Áprily Lajos feleségének testvére megszervezte a varrottasok terjesztését és értékesítését. Állandó szállítója volt a Kacsó Sándor író által Brassóban létrehozott Általános Gazdasági és Ipari Szövetkezet népművészeti boltjának, de népművészeti lerakatot létesített Kolozsvárt és Temesvárt is. Írásokban, versekben termékeny időszakot töltött Valkón maga Jékely Zoltán is, amiről Kalotaszegi elégia című kötete is tanúskodik.

Elhelyezkedése

Magyarvalkó Pozíció Románia térképén

é. sz. 46° 46′ 56″, k. h. 23° 02′ 06″