- Korábban vonattal is elérhető volt, ez a lehetőség mára megszűnt.
- Autóbusszal, a Trans–Vonal Kft. járataival.
Kótaj község eredeti neve Keresztút volt és a 14. századi okmányokon így szerepelt.
1411-ben az eszenyi Csapy család kapja királyi adományként a települést.
1447-ben említik Keresztút néven, az Ibrányi család irattárában fennmaradt oklevél szerint, ekkor az Ibrányiak birtoka.
1487-ben a Szokolyi család volt a település földesura.
A 18. században és a 19. század elején a Vay, báró Bánffy, Kelcz, Mezőssy,Kállay, Ábrányi, Pribék, Irinyi, Jármy, Hatfaludy, Péchy családok birtoka volt.
A 20. század elején a Jármy család, Körmendy Imre, Tóth Miklós és a Szamueli testvérek voltak a falu birtokosai.
A településen több családnak is volt itt kisebb-nagyobb kúriája. A legnevezetesebb azonban a Fráter-féle ház volt, melyet a Jókai Mór által megörökített Magyar nábob kastélyának tartottak.
Nevezetességei
- Római katolikus templom - 1909-ben épült.
- Görög katolikus templomai - A faluban lévő 1894-ben épült, míg a szőlőben levő 1890-ben.
- Református templom - 1700-ban épült.
- Nyírvidéki Kisvasút
- Ibrányi-Fráter kúria
| Elhelyezkedése | |
 
Kótaj
Pozíció Magyarország térképén
| |
é. sz. 48° 02′ 23″, k. h. 21° 42′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 23″, k. h. 21° 42′ 34″ térkép ▼ | |
Kótaj
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
Osztrák Magy.Monarchia irásban és képekben dr,BOROVSZKY Samu könyvében a 10 oldalon olvashatunk Kótajról.mint a Magyar Nábob háza. 38.old. Kótajról ír, majd 18,27,33, 50,56,436,534 oldalon ír a Tahy családról.A kúriát Ibrányi András huszár-ezredes épitette az 1740-es években copf stilusban. A kastélyban egy kápolna is volt,egy ferences káplán müködésével,
VálaszTörlés1867-ben vette meg Fráter-Tahy család,kik az utólsó telekkönyvi bejezésben /l972.állami tulajdonba vételéig/ a tulajdonosai voltak.Ha valakit érdekel,a Piller kastélyt kell keresni.