Sárvár

 Sárvár város Nyugat-Magyarországon, Vas megyében, a Sárvári járás székhelye. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország 7. legnépszerűbb települése.

Neve a Gyöngyös-patak mellékén, mocsaras helyen épített erősségre utal; ez eredetileg földvár volt.

 Kr. u. 10-ben a térséget a rómaiak hódították meg, és Bassiana néven alapítottak települést mai Sárvártól északra, a Gyöngyös torkolatának közelében, ahol a borostyánút átkelt a Rábán. Korábban az átkelőhelyen kelta település állt; az ő erődítményük Ostffyasszonyfa-Földvárpusztánál volt. Az út védelmére épített római erőd maradványait a Gyöngyös-patak keleti oldalán, az Óvár nevű helyen találták meg.

A Karoling-kori lakosság 9. századi temetőjét a Végmalomnál tárták fel.

A honfoglalás után a magyarok a német támadások ellen a Gyöngyös és a Rába összefolyásánál építettek földvárat, amit először 1192-ben említenek. A vár az 1280-as évekig királyi tulajdon volt, majd a feudális anarchia idején a Kőszegi család birtokába került.

1327-ben Köcski Sándor foglalta vissza Károly Róbertnek a Németújváriaktól, és a király 1328-ban kiváltságokat adományozott a mai belváros területén állt Sársziget lakóinak.

1390-ben Zsigmond király a Kanizsai családnak adományozta, majd miután azok hűtlenné váltak, 1403-ban megostromolta, és visszafoglalta tőlük. 1405-ben a lázadó Ludányiak fosztották ki a várost. 1409-ben Ozorai Pipó lett Sárvár birtokosa, majd 1424-ben a Kanizsaiak visszaszerezték úgy, hogy elcserélték Simontornyára. 1444-ben a vár a Rozgonyiaké lett, és a Kanizsaiak 1454-ben eredménytelen ostrom után csak árulással tudták visszafoglalni. 1532-ben a török sikertelenül ostromolta; eközben száz sárvári esett el a mezőváros és a vár védelmében. Kanizsai Orsolya 1534-ben (vagy 1535-ben) feleségül ment Nádasdy Tamáshoz, és a hozomány részeként Sárvár is a Nádasdy család tulajdona lett.

A művelt humanista Nádasdy Tamás a pusztuló ország egyik kulturális centrumát hozta létre a mezővárosban:

• 1534-ben iskolát alapított,
• 1537-ben pedig nyomdát.

A nyomda élére az iskola tanítóját, Sylvester Jánost nevezte ki, ő pedig lefordította és 1541-ben itt nyomtatta ki az Újtestamentum fordítását: ez lett az országban az első, magyar nyelven nyomtatott könyv.

1556-ban itt halt meg, s a vár földjében nyugszik Tinódi Lantos Sebestyén.

A vár ura volt Nádasdy Ferenc, a „fekete bég” – az ő özvegye volt Báthori Erzsébet, akit csejtei rémtettekkel rágalmaztak meg.

1671-ben Nádasdy Ferenc kivégzésével birtokait is elvették, és a vár a Draskovichoké lett, akik alatt hanyatlásnak indult, ahogy hadi jelentőségét apránként elvesztette. 1704-ben meghódolt a kurucoknak, 1809. június 2-án pedig, a napóleoni háborúk folyamán a város francia kézre került, az idegen csapatok novemberig maradtak itt.

Leírás a településről a 18. század végén:

"Elegyes Mezőváros Vas Várm. földes Ura Szily, Brentánó, és a’ Génuai Köz. Társaság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Gyöngyös vizénél, Szombathelyhez 4 mértföldnyire. Hajdan Nádasdy Grófoknak lakó helyek vala Vára, ’s könyvnyomtató ház is vala itten; határja jó, vagyonnyai külömbfélék, néha a’ vízáradás ártalmas vidékjének."  
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

Az új fellendülés akkor kezdődött, amikor 1803-ban az Este-Modenai család vette meg az uradalmat. A várat igényeiknek megfelelően átépítették. A várost 1871-ben fosztották meg város címétől; ugyanebben az évben érte el a vasút. Elektromos energiát 1897-től kapott az ikervári erőműtől. E két tényező lehetővé tette a nagyipar megtelepedését:

• 1895-ben cukorgyárat,
• 1904-ben műselyemgyárat építettek;

fellendült a kisipar és a kiskereskedelem, nőtt a lakosság.

A 20. század elején az uradalmat új tulajdonosa, Lajos bajor királyi herceg mintagazdasággá fejlesztette. Ekkor alapították azokat az oktatási intézményeket, amelyekből a mai iskolarendszer kifejlődött. 1909-ben avatták fel a kórházat. Az első világháború után a település fejlődése megállt, majd a műselyemgyár bezárása után sok lakos kivándorolt Franciaországba, illetve Belgiumba.

A második világháború után új üzem kezdett itt működni, a Baromfifeldolgozó Vállalat, majd 1957 után újabb üzemeket telepítettek Sárvárra. A kőolajkutatók 1961-ben olaj helyett gyógyvizet találtak; ezután a fejlesztésben egyre nagyobb szerepet kapott a gyógy-idegenforgalom. 1968 óta Sárvár ismét város. 1978-ban költözött a Nádasdy-várba Sárvár művelődési központja.

A cukorgyárban 1998-ban állították le a termelést. A városban 1995-től kezdve ipari parkot építenek ki.

Látnivalók

• A Nádasdy-vár elődje 13. századi. Több átépítés után a 17. században a Nádasdyak építették ki reneszánsz várkastéllyá. Legnagyobb látványossága a díszterem, aminek freskóit 1653-ban és 1769-ben festették.
• Szent László királynak szentelt római katolikus temploma középkori eredetű; 1645-ben a Nádasdyak építtették át. A Rákóczi-szabadságharcban a templom elpusztult, és 1732-ben barokk stílusban építették újjá. 1830-ban klasszicizálták, utoljára 1926-ban építették át. Előtte áll az 1701-ben készült Krisztus-oszlop.
• A Szent László-templom közelében áll a város első, 1535-ben alapított iskolája. Az emeletet 1830-ban húzták rá. Itt tanított Gárdonyi Géza is.
• Az egykori Sár község római katolikus templomát Szent Miklósnak szentelték. A templomot 1454-ben említik először. 1830-ban és 1868-ban átalakították, 20. századi átépítéskor neogótikus külsőt kapott. A templom mellé temették Tinódi Lantos Sebestyént, 1556-ban.
• A hegyközség kálváriatemplomát 1758-ban építették; 1800-ban kapta mai formáját a két toronnyal.
• Evangélikus templomát 1836-ban építették klasszicista stílusban.
• Református templomát 1998-ban szentelték fel.
• Gyógy- és Wellnessfürdő: a termálfürdőben 2002 decemberében gyógy- és wellnessfürdőt is nyitottak. A fürdő 2004-ben Wellness Center kategóriában, 2005-ben Wellness Medicina kategóriában nyerte el a Magyar Wellness Társaságnívódíját. 2004-ben Sárvárt felvették az Európai Királyi Fürdők Szövetségébe. 2007-ben a fürdő kiérdemelte az EUROPESPA-med minőségi díjat. 2008-ban a Magyar Fürdőszövetség Minősítő Bizottsága a fürdőt a legmagasabb, négycsillagos kategóriába sorolta.
• Hatvany-Deutsch-kastély (más néven Cukorgyári-kastély) az egykori cukorgyár mellett egy ősparkban áll. Az épületet báró Hatvany Béla építtette 1898–99-ben. Tervezője Schannen Ernő budapesti műépítész volt. Jelenleg üres, eladás alatt áll, nem látogatható.
• A csaknem tíz hektár területű arborétumot 1802-ben alapították. Nemesítő telepén 520 négyzetméteres növényház és mintegy ezer négyzetméteres tenyészkert segíti az erdészeti növénynemesítést.
• Az Xbox konzol nyitányára elkészült egységeket a főként a Flextronics sárvári üzemében gyártották.
• A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Események, rendezvények

• Hagyományosan október utolsó szombatján rendezik meg a Simon-Júdás vásárt. Az eseményre piactérré alakul a város főutcája a csatlakozó utcákkal.
• Diákírók és Diákköltők Találkozója
• Nemzetközi Folklórnapok
• Nádasdy Történelmi Fesztivál

Híres emberek

• Itt építette ki főúri és kultúraszervező központját az 1530-as években Nádasdy Tamás.
• Itt tevékenykedett 1534-től 1543-ig Sylvester János nyelvtaníró és bibliafordító.
• Itt tevékenykedett 1541 és 1543 között Abádi Benedek nyomdász, a magyarországi első magyar nyelvű könyv kinyomtatója.
• Itt tevékenykedett az 1550-es években Szegedi Körös Gáspár (Caspar Fraxinus Zegedinus) orvosdoktor.
• Itt halt meg 1556-ban Tinódi Lantos Sebestyén, a magyar epikus költészet jelentős alakja
• Itt született 1564-ben Beythe András botanikus.
• Itt született 1612-ben Vitnyédy István Zrínyi Miklós a költő és hadvezér közeli barátja és ügyvédje.
• Itt született 1870-ben Vass József kalocsai nagyprépost, kereszténypárti politikus, a Bethlen-kormány népjóléti és munkaügyi minisztere
• Itt tanított 1883/84-ben Gárdonyi Géza.
• Itt született 1885-ben Rudas László marxista-leninista filozófus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.
• Itt született 1892-ben (†1957) Komondy Zoltán gépészmérnök, műegyetemi tanár.
• Itt született 1910-ben (†1983) Burka Sándor klarinét és tárogatószólista.
• Itt született 1916-ban (†2004) Majláth Mária színésznő
• Itt született 1918-ban Urbán Ernő Kossuth-díjas író.
• Itt született 1918-ban Zimonyi Róbert (1918-2004) magyar olimpiai bronzérmes és amerikai aranyérmes evezős kormányos.
• Itt halt meg 1921-ben III. Lajos bajor király, országának utolsó uralkodója.
• Itt született 1923-ban Fülöp Kálmán dalszövegíró, költő, színész.
• Itt élt ifjúkorában (1930-tól 1932-ig) Kónya Lajos Kossuth-díjas költő
• Itt született és alkotott Németh Mihály (1926-2018) szobrászművész.
• Itt töltötte gyermekéveit Kabos László komikus, színművész.
• Itt született 1931-ben (†1966) Horváth István Károly klasszika-filológus, egyetemi oktató, műfordító.
• Itt született 1937-ben Fendrik István sugárbiológus.
• Itt született 1948-ban Hegedűs Csaba olimpiai aranyérmes kötött fogású birkózó.
• Itt született 1953-ban Horváth Károly színész, bábszínész, díszlettervező
• Itt született 1954-ben Lakner Tamás hegedűművész, zenetanár.
• Itt született 1966-ban Stekovics Gáspár képzőművész, fotográfus.
• Itt született 1968-ban Illés Béla labdarúgó.
• Itt született 1969-ben Fodor László Kossuth-díjas dzsesszzenész, zenepedagógus.
• Itt született 1977-ben Rezes Judit Jászai Mari-díjas színésznő, a Budapesti Katona József Színház tagja.
• Itt született Horváth József (1952-1998), aki Dániel Attila néven publikált, posztumusz kötetének címe: Idegmuzsika, megjelent 1999-ben. Zsédenyben nevelkedett, már kisiskolás korában tanárai elismerően beszéltek tehetségéről. Politikai nézetei miatt a kádári rendszerben elítélték és 12 hónapot töltött a fiatalkorúak börtönében. Az 1968-as lázadó fiatalok között szerepelt a versei miatt.
• Itt született 1984-ben Savanyu Gergely színművész, a Soproni Petőfi Színház, korábban a Szegedi Nemzeti Színháztagja.
• Itt született 1984-ben Stieber Zoltán labdarúgó.