Balatonkenese a Balaton északkeleti csücskében fekszik, Budapesttől kb. 100 km-re délnyugatra, a Kenesei-magasparton. A balatoni települések között különleges fekvésű, hiszen az egyetlen olyan Balaton parti település, amely igazából sem nem déli, sem nem északi parti. A magaspartról, illetve a közvetlen vízpart jelentős részéről a Balaton egész keleti medencéje és a Tihanyi-félsziget jól belátható, kedvező időjárás esetén a tájkép minden évszakban látványos. A magasparti rész a település délkeleti részében 40–50 m-es tereplépcsővel folytatódik a keskeny partközeli zónában, amely a 19. században, még a partvédművek kialakítása előtt helyenként a magaspartról lassan, de folyamatosan leomló, túlnyomórészt pannon korú üledékek felhalmozódási térszíne volt. A két eltérő magasságú zóna között ezen a részen csak helyenként van átjárás, (ilyen például a függővölgyként a vasútig kinyíló Macskatorok), északnyugat felé a peremjelleg egy jelentős partszakaszon megszűnik. Maga a Balaton a part mentén viszonylag mély, a déli parton jellemző sekélyes rész itt már nincs meg. Részben e sajátos földrajzi fekvés az oka turisztikai jelentőségének is (pl. vitorlásversenyek és horgászat szempontjából).
Balatonkenese történelme a régmúlt időkre nyúlik vissza. A Csittény-hegy oldalában bronzkori leletek kerültek elő, melyek az őskor óta kedvelt lakott helynek mutatják Kenesét. A település több pontján római időkből származó sírokat, leleteket találtak, melyek azt jelzik, hogy a honfoglalás előtt is már lakott volt ez a vidék. 1000 környékén a veszprémvölgyi apácáknak ajándékozták 7 másik településsel együtt. Eredeti neveKnésa, amely később változott Kenesére (az 1528-ban kiadott Tabula Hungariae is ezen a néven tünteti fel), majd Balatonkenesére.
Megfordultak erre a tatár, majdan török hordák, ezen történelmi megpróbáltatások emlékét őrzik a magaspart oldalába vájt „lakhelyek”, amiket a néphagyomány Tatárlikaknak nevez. 1532-ben országgyűlést tartottak Kenesén. 1846-ban a Kisfaludy gőzös, fedélzetén Széchenyi Istvánnal, először Balatonkenesén kötött ki.
Az első temploma a mai református templom helyén eredetileg 1231-ben épült, tornya gótikus stílusú volt, a török pusztítás után átépítették barokk stílusban. A templom mellett emléktábla őrzi Mosonyi Márton prédikátor emlékét, akit 1700-ban elűztek, de később a kurucok visszahoztak. A katolikus templom késő barokk stílusban épült 1819-ben. A toronyban lévő legnagyobb harangot Szent István király és Orbán pápa képe díszíti. A főoltár képe (Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának) Pribék István adományaként került a templomba. A mennyezet freskóit Graits Endre festőművész készítette 1907-ben.
A település a balatoni régió fejlődésével együtt fejlődött, leginkább a felújított strandoknak és a számtalan üdülőnek köszönhetően. A korábbi, eredetileg állami tulajdonú üdülőkből mára csak néhány maradt fent, egy részük szállodává alakult át, a kisebb üdülők magánkézbe kerültek. Több jachtkikötő épült a kenesei partvonalon, illetve felújították a hajóállomást is.
Balatonkenese minden nyáron színes programokkal várja az oda utazókat. Szezon elején a Tátorján Fesztivál, majd a Kapunyitó Fesztivál várja az érdeklődőket számtalan színes programmal. Június végén egész hétvégés motorosfesztivál, augusztusban pedig nemzetközi lecsófesztivál és koncertek, ingyenes filmvetítések vonzzák az üdülővendégeket.
Nevezetességei
- Európában egyedülálló módon itt található meg a májusban virágzó tátorján.
- Soós hegy (Soós Lajos költőről kapta a nevét; tatár lyukak, kilátó)
- Kossuth szobor, amelyet másodikként állítottak az országban
- Tájház, gyűjteményében néprajzi emlékek, gazdasági eszközök, valamint a kenesei Kossuth Bizottság iratai, a várossal kapcsolatos kiadványok, továbbá Soós Lajos, helyi költő és más neves személyek emléktárgyai –- Falumúzeum, 2011-ben Az év Tájháza lett Magyarországon
- Parragh kert: 3,5 hektáros növénypark, arborétum
- Soós Lajos emlékoszlop: a löszpart legmagasabb pontján áll a Soós Lajos (1856-1902) helyi költő tiszteletére 1927-ben emelt, vörös kőből faragott emlékoszlop.
Híres emberek
- Soós Lajos
- Itt töltötte a nyarakat Pilinszky János költő.
- 1926-ban itt született Körmendy Ágoston a magyar autógyártás kiemelkedő mérnöke.
- 1933-ban itt halt meg Babay Kálmán református lelkész, író.
- Tájház (Kossuth u. 6.)
| Elhelyezkedése | |
 
Balatonkenese
Pozíció Magyarország térképén
| |
é. sz. 47° 02′ 09″, k. h. 18° 06′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 09″, k. h. 18° 06′ 31″ térkép ▼ | |
Balatonkenese
Pozíció Veszprém megye térképén
|
