Csíkszeredától 22 km-re délkeletre a Fiság völgyében, a Csíki-medencében fekszik.
1332-ben de Sancto Georgio néven említik először. Első temploma 1336-ban leégett, ekkor épült mai római katolikus erődített temploma, erődfala a 17. században épült (felirata szerint 1673-ban). 1661-ben a tatárok a faluval együtt felégették. Ősi településeit Csécsényt, Monyasdot, Rakottyásdot és Tompádot a tatárok dúlták szét, lakói ezután a Fiság mellé húzódtak.1703–1704-ben az erdélyi püspökség székhelye volt. 1707-ben Acton tábornok császári serege dúlta fel, majd 1719-ben pestisjárvány pusztított.1784-ben heti vásártartási jogot kapott. 1910-ben 2127, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásáhoztartozott. 1992-ben 1960 lakosából 1657 magyar és 3 román volt.
Látnivalók
- Római katolikus erődített temploma, erődfala a 17. században épült (felirata szerint 1673-ban). 1661-ben a tatárok a faluval együtt felégették.1821-ben mellékszárnyat kapott, ekkor épült tornya is. A templomhoz tartozik a Rózsafüzér kápolna. A cinterem bástyáját 1673-ban építették újjá. Itt nyugszik az 1694-es Xántus-völgyi csata két hőse Tompos István lófő és Szebeni István tanító.
- Nagyboldogasszony kápolna áll a kálvárián a Paphalála nevű hely közelében, ahol a tatárok két papot öltek meg.
- Szent Anna kápolna áll a Szent Kereszt tiszteletére szentelve a temetőben is.
- A falu közepén 18. századi görög katolikus templom is áll, melyet az ortodoxok használnak.
Híres emberek
- Itt született a 17. században Illyés András püspök, egyházi író.
- Itt született 1817-ben Gál Sándor honvéd tábornok, az 1848–49-es szabadságharcban a székely hadosztály parancsnoka.
- Itt született 1884-ben Márton Ferenc festőművész.
- Itt született 1825-ben Madár Imre az 1848–49-es forradalom és szabadságharc főhadnagya, tanár, Csík vármegyefőjegyzője.
| Elhelyezkedése | |
 
Csíkszentgyörgy
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 19′ 31″, k. h. 25° 57′ 38″ |
