Csákányospuszta helyén valaha falu állt. A középkori települést a XIII-XIV. századi birtoklevelek tanúsága szerint Csákányosegyháznak nevezték. A nemrég folytatott régészeti ásatások alatt meglepő dolgokra akadtak: megtalálták az egykori Csákányosegyháza falut, annak a templomát és temetőjét, amik a föld alatt rejtőztek. Temetőjében László János régész, a Tatabányai Múzeum munkatársa és segítői tárták fel a templom mellett lévő sírok egy részét, kiásták a kápolnát, amit ma is meg lehet tekinteni. 1947-ig Felsőgallához tartozott, akkor az anyaközséggel együtt Tatabánya része lett.
A templom épségben maradt alapjai még láthatóak. Bejárata mellett egy szép román kori kőfaragványra, valamint egy edénymaradványra bukkantak. A település többször hosszú ideig lakatlan volt, de a neve máig megmaradt.
Az Országos Kéktúra útvonaláról a szépséges Mária-szakadék felső végén érdemes egy kis kitérőt tennünk egy új kilátóhoz.
A körtvélyesi erdei temetőnél a Kis-Kopasz-hegy csúcsának meghódítása előtt érdemes megállnunk. Még a múlt század derekán is temettek el itt embereket, de ma már csak egy szépen gondozott, körbekerített sírkert a Vértes keleti végében. Innen néhány perc alatt elérhetjük a 2015 tavaszán átadott Körtvélyesi-kilátót.
A legenda szerint Szvatopluk és Árpád seregei vívtak véres küzdelmet, amely bár a magyarok győzelmével végződött, a szláv uralkodó még aznap a Dunába veszett menekülés közben, Árpád vezér és három fia nem élte túl a súlyos sérüléseket.
Körtvélyesi erdei temető
A temetőről az 1800-as évek kezdetétől találhatók feljegyzések. Körtvélyespuszta egyházközösségi gondozását 1815. július 17-től bízták a felsőgallai plébánosra. A körtvélyesieken kívül ide temették Csákányos-, Szenttamás- és Kapberekpuszta német- és magyarajkú lakóit is.
Fiókegyházi vizitációkból ismert, hogy Körtvélyesen 1875-ben 85, 1929-ben 57, Csákányosban 1828-ban 60, Szenttamáson 1875-ben 9, 1912-ben 2 lelket számoltak. Kapbereken 1928-ban a két erdész és családjuk élt.
Jelenleg mintegy 15 darab síremlék látható a temetőben, néhány a földön fekszik, 2-3 darab el van törve.
A temető szélén van egy katonasír, amelyben a kopjafa tanúsága szerint hét magyar katona fekszik 1945 óta.
Körtvélyespuszta határában a Kék és a Kék+ turistautak találkozásánál, jól eldugva található a Béla-forrás, mely I. Béla királyról kapta a nevét az 1051-es győzelem emlékére. I Béla nevéhez fűződik a hadsereg, kik III. Henrik csapatait visszaverték, fegyvereiket, felszerelésüket, vértjeiket elhagyva menekültek- Vértjeik beborították a hegyoldalakat, innen lett a Vértes név.
A kápolna akár országúti biciklivel is kényelmesen felkereshető.
MÁRIA-SZAKADÉK
Mária-szakadék árnyas, hűvös sziklái között egy mélyülő szurdok található.
A fehér mészkőlépcsőkön valaha egy patak folyt, de az mára már elapadt.
