Szászvár / Folytatás a posztban

A római katolikus plébánia épületének pincéjében még ma is láthatóak Bertalan pécsi püspök XIII. századi eredetű várának földszinti maradványait, hat boltozott teremmel és egy kiugró toronnyal. A vár övező falai és hengeres saroktornya részben állnak. A nyugati palota megépülte idején, a XII. század első felében azt egy egyszeres kőfal övezte, illetve védte, amelynek északnyugati sarkát egy körbástya erősítette. A részben feltárt északnyugati bástyatorony falvastagsága a várfalhoz hasonlóan 1,2 m, átmérője pedig 4 m. Ez a védműrendszer a palota épületétől északra és keletre meglehetősen nagy területet zárhatott le, míg a palota nyugati homlokzata előtt az épülettel együtt mindössze egy keskeny falszorost képezett. A vár bejárata valószínűleg a későbbi kaputorony helyén lehetett.

 A várnak ez a korai erődrendszere alapterületét tekintve lényegében a törökkorig tovább él. Nagymértékben változik azonban beosztása, illetve szerkezete a középkor folyamán, amennyiben az adott területen belül a díszudvar körül falszorost alakítanak ki az északi és a déli oldalon. A régészeti kutatások szerint a vár védelmi rendszerének szélesebb körű kiépítése Albeni Henrik pécsi püspökségének idejére esett (1421-1444).

 Pécs várának elfoglalása után Athinay Simon deák Szászvárát is megszerezte János királynak, de 1543-ban már a török kezébe került . 1543 után a törökök a vár területét a már meglévő védelmi rendszer megtartása mellett megnövelték és ennek során nyolc félkör alakú bástyatoronnyal megerősített egyszeres várfallal vették körül a középkori falakat.

 1545-ben a török 142 főnyi őrséggel tartotta megszállva. 1603-ban keresztény csapatok betörtek a városba és azt felgyújtották. Az 1664. évi Zrínyi-féle téli hadjárat során Zrínyi katonáinak egy része elfoglalja a várost és felgyújtja a várat is. 1680 körül keresztény csapatok felrobbantották a várat, arról azonban nincs tudomásunk, hogy azt ezután a törökök felhagyták volna. A várat a keresztény csapatok 1686-ban foglalták vissza. A visszafoglalás, illetve a török visszavonulás során Szász elpusztult. A helység 1401-ben "Forum comprovinc. In poss. Seu villa Zaz", 1439-ben "Zaaz" alakban fordul elő. Vásáros hely, a várral együtt a pécsi püspök birtoka volt.

Forrás: http://varak.hu

ÓDORVÁR / Folytatás a posztban

Egyetlen okleveles említése 1351-ből való, amelyben Erzsébet királyné megparancsolta Peskó odori kapitánynak, hogy Cserépfalun és Bogácson ne szedjen dézsmát és lakóit ne háborgassa. Egyes szerzők a középkori vár építését a huszitáknak tulajdonítják.

 Megközelítés: Ódor vára a Bükk hegységben található, Miskolc és Mezőkövesd felöl közelíthető meg. Mezőkövesd felől Bogács, Cserépfalu, Bükkzsérc irányába vezető műúton közelíthetjük meg, melyet Mezőkövesden, illetve a 3. sz. főútvonal Mezőkövesdet elkerülő szakaszán körforgalomból kiindulva érhetünk el. Cserépfalun áthaladva Bükkzsérc irányába, a falu északi kijáratától kb. 500 méterre javított földút tér le jobb kéz felé (keletre), az ördögtorony (kaptárkő) és a Hór-völgy felé, ahol a Suba-lyukat is találhatjuk. Miskolc felől, Diósgyőrből Lillafüred felé kell haladni, a Bükkön átvezető egri úton, Hollóstető, Répáshuta irányába. Répáshután az általános iskola mellett kell dél felé fordulni. A Hór-völgy mindkettő felől turistaúton is elérhető. A Hór-völgyben jó minőségű talajút fut, amely az év nagyobb szakában személygépjárművel is jól járható, terepjáróval pedig rendszerint mindig, kivéve, ha a Hór patak nagyon megárad. A kék kereszt turistajelzés a völgyben fut végig, ezt követjük Cserépfalu felöl. Elhaladunk a kőfejtő, a Suba-lyuk barlang és az oszlai erdészház, illetve a Less Nándor emlékhely mellett, majd a kék L jelzésen kapaszkodhatunk fel a völgyben a várhegyre, ez más autóval nem járható. Répáshuta felől a kék négyzet turistajelzés mentén haladunk a faluból dél felé, elhaladunk a Balla-völgyi sziklabarlang mellett, majd a Tebepusztánál találkozik a kék kereszt jelzés, és a Hór-patak mellett haladunk végig. A „lustább” megközelítőknek a dél, a sportosabb turistáknak az észak felőli megközelítés ajálható. Megközelíthetjük Felsőtárkány felől is, a Miskolc felé vezető közúton az oldalvölgyi halastónál kell letérni a piros kereszt turistajelzésen, majd elhaladva völgyfői erdészház mellett a piros L jelzésen érhetjük el a várat. GPS koordináták: a vár: N 47 fok 59,032 perc, E 20 fok, 30,746 perc Suba-lyuk barlang (Hór-völgy déli bejárata): N 47 fok 57,658 perc, E 20 fok, 31,772 perc Völgyfői-erdészház (Felsőtárkány felőli megközelités): N 47 fok, 59,367 perc, E 20 fok, 29,629 perc

 a Hór-völgy a Kárpátok vadregényes tájainak Petőfi által csodált, bár nem kedvelt tipikus példája, amelyekből a határon belül oly kevés maradt. A hegység fennsíkjától délre a hegyek között fut végig a mély patakvölgy. A középkorban a természet adta útvonal fontos közlekedési vonal volt, melyet stratégiailag nagyon jó és rendkívül látványos hegyoromra épült vár utalt. Az ódor hegy 660 m tengerszint feletti magasságú, azaz lényegesen alacsonyabb, mint a fennsík szintje, így a hegység tömbje a kilátást északi irányban uralja. Dél felé igen jó kilátás nyílik a hegyről, Eger és az Alföld irányába is. A vár tömbje, illetve magas romjai olyan látványt nyújtottak – és a környezete nyújt ma is – amely szóban nem jellemezhető. A vár nem a hegytetőn, hanem a hegy kiálló meredek déli hegyorrán állt, így annak magassága tszf 594 m. A hegyorom déli oldalról igen meredek, szakadékos, magashegységekre jellemző terepviszonyú, igen rosszul járható, itt található a fokozottan védett Hajmóczi-barlang is, így az Ódorvár a barlangászok paradicsoma, hiszen környezetében több más barlang is található – nem régen barlangászhalált is követelt a Hajmóczi, ennek emlékműve is itt található.

 A vár a Bükki Nemzeti Park területén található, védett környezetben, a területet Bükkös és Gyertyános-Bükkös borítja. A környezetben gazdag a vadállomány. A Hór völgyében időnként még ma is folyik szénégetés, ami hazánkban ma már unikum-számba megy.

 A vár története: az Ódori várról kevés információ áll rendelkezésre, építésének pontos körülményeit nem ismerjük. Valószínű, hogy a tatárjárás után építették, kezdetben nyílván vadászkastély céljait szolgálta, majd a Cserépvár elpusztulása után vette át annak stratégiai szerepét. A Hór-völgy déli bejáratát őrző kis vár viszonylag csekély katonai ereje ellenére is jól védhető volt kiváló elhelyezése miatt, a XIV. században több tulajdonosa is volt, egy ideig az egri püspök birtoka. A XV. század közepén a hatalmi harcok során a kis várat Jan Griska huszitái foglalták el, és rablóvárnak rendezték be: a husziták innen tartották rettegésben a környező falvak lakóit és az átmenő kereskedelmi forgalmat. A bűnözőket csak Mátyás takarította ki a várból, a Magyar Balázs vezette fekete sereg, miután megelégelte a husziták garázdálkodásait, 1472-ben földig rombolta Ódor várát, és a zsiványokat kardélre hányta. (A husziták többségét, magát Griskát is, Mátyás zsoldjába fogadta és a fekete seregbe felvette, így kihúzta a veszélyes mozgalom méregfogát. Egyes lázadók persze ellenálltak, így a keménykezű király nem teketóriázott.) Ezt követően Ódor már nem épült újjá, a török korban jelentőséget már nem nyert, Eger elővárai, Szarvaskő, Sirok, Nána, stb. részben átvették szerepét. Ódor „testvérvára” a Füzérkői vár volt, pár kilométerre tőle, a Hór-völgy északi bejáratát őrizte. Sorsa hasonló lett. Az ódori romokat régészetileg nem tárták fel, csak nagy költségű és kiterjedt ásatásokkal volna vizsgálható. A várhegyormon nyári barlangász-szállás, illetve emléktábla található.

 A vár leírása: Ódorvár alakját tekintve nyújtott torzult L alakot formáz, azaz a tüzérség kora előtti várak jellemző alakját mutatja. Bástyák nem épültek hozzá, és valószínűleg árka sem volt. Alapja biztosan kőfal. A vár kapuja – bejárata északnyugati irányba nézett, a völgy felé, déli irányba nagy megfigyelőtornya volt. A vár méretét tekintve kb. 50 x 30 méteres volt, azaz eléggé kicsiny erődítmény. A várhoz valószínűleg sánc is épült, melynek ma már csak halovány nyomai ismerhetőek fel. A vár közvetlen kapcsolatban volt a várhegy barlangjaival, kőüregeivel, legfőképpen a Hajmóczi-barlanggal, melyet akkoriban ódori kőlyuknak neveztek. A vár a meredek déli és keleti oldal felől aligha volt eredményesen támadható, csak a lankás ellenkező irányból, ahol a sánc kifejezetten erős és széles volt. A várfal alapjai kb. 60-120 cm szélesek lehettek, a vár látképe ma már közel sem rekonstruálható. Joggal feltételezhetjük, hogy hasonlóan a többi kis várhoz, alapvetően nem kő-, hanem palánkvár volt (bár hegyvidéken a kő az első számú építőanyag), a falak többsége csak alul volt rakott, teljesen kőből csak a lakó-, és megfigyelőtornyok készültek. A várfalmaradványok ma már alig követhetőek, komplett épületmaradványokat nem találunk. A várhegyről kiváló kilátás nyílik a völgyre, ami manapság szemet gyönyörködtető, a maga idejében stratégiai fontosságú volt.

Forrás: http://varak.hu

GPS:  É 47° 58.921 (47.982018) K 20° 30.176 (20.502934) 

Cserépfalu fölött, a Subalyuk barlang mellett elhaladó erdei úton autóval haladva, a tájház után kb. 200 m-re érdemes megállni. Innen a kék "L" jelzésû turistaúton kb. 1 órás, közepesen nehéz túrával közelíthetjük meg a sziklás csúcson található csekély romot.

Csehbánya / Folytatáshoz kattints a posztra

A település a Magas-Bakonyban fekszik, a 8-as főútvonal közelében, 16 km-re Ajkától. A szomszédos települések: Németbánya, Szentgál, Városlőd és Kislőd. Bükk- és tölgyerdők veszik körül. A település határában ered a Torna-patak.

Adler Ferdinánd városlődi hutamester 1761-ben itt alapított egy új üveghutát, és cseh üvegkészítő szakembereket telepített le.

Csehbánya közelében találhatóak az egykori Hölgykő várának romjai.

A falu mellett áll egy kis kápolna, melyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek.

Elhelyezkedése

Csehbánya Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 10′ 53″, k. h. 17° 41′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 53″, k. h. 17° 41′ 02″térkép ▼

Csehbánya Pozíció Veszprém megye térképén

Döbrönte / Folytatás a posztban

Döbrönte (németül: Dewrenten) község Veszprém megyében, a Pápai járásban.

Látnivalók

Szarvaskő vára. A Fájdalmas Szűz tiszteletére szentelt mai klasszicista plébániatemplom, amit 1815-ben építtetett a Somogyi család. Tervezője Charles Moreau volt, építésze pedig a bécsi Kornhausel József. A települést körülölelő Bakony kellemes túrák helyszíne lehet, kényelmes sétával elérhető az Ödön-forrás.

A vár rövid története

Nagy Lajos király 1367-ben adott engedélyt kedvelt udvari emberének, Himfy Benedek pozsonyi ispánnak, hogy kővárat emeltethessen a döbröntei uradalmának területén. A XV. század elejére a nemesi család politikai befolyása lehanyatlott, így a környékbeli földesurak egyre nagyobb területeket ragadtak el tőlük, sőt 1401-ben az a csúfos eset is megtörtént, hogy a Rátóti Gyulaffyak fegyvereseikkel megtámadták és kifosztották az erősséget is. Mivel birtokaik bevétele erősen lecsökkent, maga a Himfy família is a rablólovagok szintjére süllyedt. Leghírhedtebb rablásuk során 1464-ben a családtagok fegyveres szolgáikkal megrohanták és kirabolták a Szent Márton-hegyi (Pannonhalma) apátságot is, jelentős értékű kegytárgytól fosztva meg a szerzeteseket. Ezt már Hunyadi Mátyás király sem tűrhette, a Himfy család birtokait elkoboztatta és Kanizsai László bárónak adományozta.

Rövidesen visszakerült a garázda Himfyek tulajdonába, akik most a családon belül perelték egymást. Így értesülünk egy 1469-es feljegyzésből, hogy az erősségből éppen kiszorult Lőrinc úr embereivel megtámadta és kifosztotta Döbröntét. 1499-ben Himfy Imre feleségül adta Orsolya nevű leányát Essegvári Ferenchez, aki egyúttal zálogba vette a döbröntei várbirtokot is. A törökkel vívott 1526-os mohácsi csata utáni belháborús időszakban urai igyekeztek megerődíteni, ekkoriban emelték a hatalmas, vastag falú rondellát, aminek lőréseiből pusztító ágyútűz alá vehették a rohamozó ellenséget. 1547-ben még a pozsonyi országgyűlés öt lovas katonát fogadott fel a kicsiny helyőrség létszámának növelésére, de továbbra sem számították a jelentősebb véghelyek közé. Nádasdy Tamás nádorispán 1555-ös jelentésében még épségben említette Döbröntét, pusztulását valószínűleg egy török portyázó csapat okozhatta, később a gazdátlan romok köveit a környékbeli lakosság elhordta. Döbrönte várromjának falait a XXI. század elején részben restaurálták, de még sok részletét a föld mélye rejti.

Elhelyezkedése

Döbrönte Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 13′ 42″, k. h. 17° 32′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 42″, k. h. 17° 32′ 50″térkép ▼

Döbrönte Pozíció Veszprém megye térképén

A tamási vár / Folytatás a posztban

A Tolna megye északnyugati részén fekvő Tamási belterületén egy fákkal sűrűn benőtt magaslaton találhatjuk várának maradványait. Napjainkban, ha arra járunk, csak a históriás idők ismerői előtt merülhet fel, hogy a középkorban vár koronázta meg a dombot. Vágjunk hát neki a sűrűnek, fedezzük fel a tamási vár nyomait!

Múltjának megismeréséhez elsődlegesen a fennmaradt oklevelek sorait kell végigtanulmányozni. Az építmény alapjait valószínűleg a tatárjárás utáni nagy várépítkezések idején rakták le. A 14. század elején a Kőszegi nemzetség hatalmába került, aki az Árpád-ház kihalása utáni időszakban valóságos magántartományt alakítottak ki az általuk fegyverrel megszerzett területeken.

A trónharcokból győztesen kikerülő I. Károly csapatai előtt 1316-ban azonban meghódolt a Kőszegiek várnagya, Ozorai Sándor, aki adományul kapta meg az uralkodótól a várat. Mivel fiú leszármazott nélkül hunyt el, Tamási visszakerült a királyi Kamara kezelésébe. 1339-től már a királyi hatalomnak időközben meghódolt Kőszegi János fiainak közös várbirtokát képezte. Egy 15. századi forrás szerint 21 jobbágyfalu és mezőváros tartozott hozzá, mintegy tizenhatezer hektáros uradalommal.

A következő évszázadban a török hódítás sötét viharfelhői gyülekeztek felette. A vesztes mohácsi csatában II. Lajos király seregének nagy részével együtt elesett. Az ország vezető nemessége a megválasztott két király párthíveként egymással vívott véres belháborút, miközben az oszmán harcosok egyre több erődítményre tűzték ki a félholdas lobogót. A korabeli krónikák szerint 1545-ben Simontornya és Ozora mellett Tamási vára is török kézre került. A fennmaradt zsoldlistákból tudjuk helyőrségének létszámát, így 1558-ban 98 fizetett zsoldos strázsált falain.

Miután a hódoltság határa északabbra tolódott, egyre kevesebb török állomásozott benne, viszont megnőtt a délszláv származású martalócok száma. A magyar végváriak gyakran portyáztak errefelé, melyről Mehemed budai pasa 1592-ben így panaszkodott: „Simontornya tartományban egy Tamási nevű palánk alá jöttenek, tüzes labdákkal akarták megégetni az gyaur vitézek. Három óráig ott víttanak, végül az lopó latrok futtanak az nádban, szaladtanak fekete orcával.”

Buda 1686-os bevétele után azonban a keresztény hadak foglalták vissza a dunántúli végházakat, és ennek során Tamási roskadozó erődítményébe is bevonultak a császári katonák. A váruradalom - legalábbis papíron - már 1622 óta az Esterházy família birtokát képezte, akik immár ténylegesen birtokba vehették. A katonai jelentőségét vesztett vár végső romlását az 1776-os bontás okozta, amikor falai anyagának felhasználásával jelentős mértékű építkezéseket végeztek a völgybeli településen.

Ekkor létesült az Esterházy-vadászkastély, a vendégfogadó, a pincehelyi plébániatemplom és más objektumok, így, ha napjainkban fölkapaszkodunk a meredek Várhegyre, már csak a sűrű fenyvessel benőtt földsáncokat szemlélhetjük meg, más nem utal a történelmi helyszínre.

Elhelyezkedése

Tamási Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 37′ 46″, k. h. 18° 17′ 05″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 46″, k. h. 18° 17′ 05″térkép ▼

Tamási Pozíció Tolna megye térképén

Ipolyszög / Folytatás a posztban

Ipolyszög az észak-magyarországi Nógrád megye szegletében, a magyar-szlovák államhatárt jelentő Ipoly folyó bal partján fekszik. A település határában terül el az Égerláp természetvédelmi terület.
A fővárosból M2-es vagy 2-es, majd a 22-es úton lehet elérni, A járásszékhelyről a 22-es utat Budapest irányába követve az első település Ipolyszög. A község Budapesttől 80, Balassagyarmattól 7 kilométerre fekszik.
A MÁV 75-ös számú (Vác–Balassagyarmat) vonalán közelíthető meg. A helyi vasúti megállóhely Dejtár és Balassagyarmat között található. Ez a vonal a Börzsöny lábánál és az Ipoly völgyében vezet, hazánk egyik legszebb vasútvonala.

Ipolyszög történetének kezdete még a 13. századig nyúlik vissza, önálló településként, ekkor még a szláv Riba (hal) nevet viselte, ami arra utal, hogy az Ipoly árterületén halászatból, csíkászatból éltek a helyiek. Az ekkori okiratok megemlítik, hogy a községtől északkeleti irányban egy vár mered a magasba egy meredek sziklabércen. Ma már jórészt benőtte az erdő, de a sziklafalak folytatásaként épült erődítés még ma is jól látható.

A vár sajnos elpusztult, de Ipolyszögnek így is sok építészeti remekműve van. Köztük a katolikus templom, az evangélikus templom és a nagy területen elterülő ipolyszögi temető.

1905-től 1973-ig Ipolyszög néven jegyezték, 1973-tól Balassagyarmat városhoz csatolták. A fennálló több mint 30 éves „házasság” ideje alatt kiépült a településrészen a teljes infrastruktúra, a közfeladatok ellátása megoldott volt. A településrész választópolgárai már 1993 tavaszán kezdeményezték a leválást, azonban a helyi népszavazás eredménytelen volt, míg a 2002. február 3. napján megtartott népszavazás érvényes és eredményes lett.

A településtörténet egyik kevéssé ismert kedves állomása, hogy 1953 nyarán itt Ipolyszög-ön forgatták a magyar filmtörténet harmadik legsikeresebb filmjének, a Rákóczi hadnagya (1954) című film  egyes jeleneteit. A filmben szereplő felvidéki Réthe jobbágyfalú jelenik meg némi átalakítással a Rákóczi szabadságharc korát idéző képekben. "Itt volt szükség a legkevesebb átépítésre. A házakat bezsuppoztattuk, a kerítéseket, az udvarokat a kor jobbágyfalvainak megfelelően átalakítottuk. Az egyetlen díszlet ezekben a képekben a templom korabeli épülete." - nyilatkozta Katona Jenő, a film egykori gyártásvezetője. A Bán Frigyes rendezte történelmi játékfilmet 1954 februárjában  mutatták be a mozik, amely idővel elérte a 7 milliós nézőszám-rekordot is.

A vár története

A néprege IV. Béla korára teszi a vár keletkezését, azonban az oklevelek csak 1331-ben említik először a várat, habár magáról a faluról jóval korábban szó esik. Az első tulajdonosa a Kanizsa családhoz tartozó Simon volt, aki előkelő származása dacára jórészt a környék, illetve távolabbi vidékek fosztogatásával foglalkozott. Rablások, gyilkosságok, templomok kifosztása tette hírhedtté mindaddig, míg a király csapatot nem küldött elfogására. Simon bezárkózott a várába, de egyik embere éjszaka kinyitotta az ostromlóknak a kaput. Simont ott helyben négyfelé vágták, a várat a király elkobozta, és Gergely főpohárnok mesternek adományozta, de pár évtized múlva már királyi várként emlegetik, és az is maradt hosszú ideig, addig amíg Zsigmond király pénzszűkében nem lévén ezen is túl nem adott.

Új tulajdonosai – a Szerémiek – alatt feléledt az átkos emlékű kor, ők is raboltak, fosztogattak belőle úgy, hogy Mátyás 1483-ban sereget küldött ellenük. Szerémi Gézát ez egyáltalán nem rettentette meg, ágyúkkal fogadta az ostromlókat. Nem is történt baja, hamar elfeledték bűneit, és halála után fia, Imre II. Ulászló gyászos emlékű uralkodása alatt birodalmi hercegséget kapott. A Szerémiek nádori ágának kihalta után sikerült Bedek Máté felsőmagyarországi főkapitánynak megszerezni a várat, és nagy költséggel felújította, átépítette a már ekkor romladozó falakat. A költségekhez a közeledő török veszedelem hatása miatt az ország és a megye is hozzájárult. Bedek Máté nem sokáig élvezhette a tulajdonlást, mert két év múlva egy vadászaton lova levetette a hátáról. Még két napig élt, eljövendő halálát megérezve hazahívta Budáról az akkor ott udvarnokoskodó Miklós fiát, aki azonban nem érkezett egyedül. Erőszakkal magával hurcolta Szapolyai Dorottyát, akibe halálosan szerelmes volt, és aki akkor már a király vadászmesterének volt gyűrűs menyasszonya. Újsütetű szerzeményének nem örülhetett túlságosan sokáig, tette hatalmas felháborodást keltett az udvarban, és a harmadik napon Koháry József a vadászmester parancsnoklatával megjelent a királyi sereg. Miklós bezárkózott a várba, de reggelre elhűlve tapasztalhatta, hogy a személyzet éjszaka elszivárgott a várból, jórészt egyedül maradt Szapolyai Dorottyával. Arra gondolni sem lehetett, hogy védekezzen, és amikor megadásra szólították fel, Dorottyával együtt leugrott az öregtoronyból. A király büntetésként a várat leromboltatta, a török időkben már romként emlegetik. Nem is épült fel többé, minden hadi jelentőségét elvesztette.

A vár alatti völgyben egy forrás található, a néphit szerint itt halt meg az utolsó várúr és kedvese.

Látnivalók

• 1923-ban épült Magyarok Nagyasszonyának felszentelt Római Katolikus templom, 2006 nyarában új tetőszerkezetet és belső burkolatot kapott

Elhelyezkedése

Ipolyszög Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 48° 03′ 15″, k. h. 19° 13′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 15″, k. h. 19° 13′ 42″térkép ▼

Ipolyszög Pozíció Nógrád megye térképén

Ibafa / Folytatás a posztban

Római katolikus templom

A Dunántúli-dombságban, a Zselic keleti dombjai közt, Szigetvártól északkeletre, Horváthertelendtől délre, Almáskeresztúrtól északkeletre, Almamelléktől keletre fekvő zsáktelepülés.
Közúton a 67-es főútról Szentlászlónál leágazó mellékútról érhető el, kb. 9 km után. A közúti tömegközlekedést a Pannon Volán Zrt. autóbuszai végzik.

 Római katolikus templom

A falu első okleveles említése 1425-ből származik. Eredetileg birtokosa után, mely feltehetően német személynévből alakulhatott ki, Ibafalvának nevezték. A szigetvári vár 1566-os eleste után bekövetkezett török hódoltság alatt a falu hamar elnéptelenedett. A 18. század közepén horvátok, később németek telepedtek le.

 Iba vitéz várának földsáncai

Természeti értékek

• Liki-forrás
• Platánfa

Nevezetességei

• Római katolikus (Szentháromság-) templom: 1865-ben épült.
• Kőkeresztek
• Alpár János szobra
• Millenniumi kopjafa rovásfelirattal
• Világháborús emlékmű
• Pipamúzeum
• Iba vitéz várának földsáncai

Pipamúzeum

A hagyomány szerint Hangai (Schreier) Nándor, aki 1864 és 1905 között volt a falu plébánosa, szeretett pipázni. Ez adta az ötletet barátjának, Roboz Istvánnak (kaposvári törvényszéki vizsgálóbíró, megyei tiszti főjegyző, újságíró, költő, a Somogy c. hetilap szerkesztője) a nyelvtörő-mondóka megírásához: „Az ibafai papnak fapipája van, tehát az ibafai papi pipa papi fapipa.”.

Ennek a mondókának a felhasználásával írta később Komjáthy Károly 1931-ben az "Ipafai lakodalom" című három felvonásos operettjét, viszont az akkori plébánosnak, Sarlós Ferencnek nem volt pipája, ezért a hívek megajándékozták egy szép fapipával 1934-ben, amelyet Gerber Béla iparművész faragott, és amelyet a templom és a falu búcsúján adtak át. Ez indította el a hagyományt és a pipák gyűjtését, majd a Janus Pannonius Múzeum 1968-ban egy pipatörténeti kiállítást hozott létre Ibafán. Jelenlegi formáját az 1989-es újrarendezés során kapta.

A pipagyűjteményen kívül megtalálhatók egyéb dohányzással kapcsolatos kellékek, mint például: pipatömők, díszes dohány-, cigaretta- és gyufatartók. Többek között:

• az 1849-es alföldi pipafej, melyen Kossuth-címer látható;
• egy 1865-ben készült pipa, melyen Deák Ferenc reformpolitikus portréja fedezhető fel;
• Károlyi Mihály miniszterelnök pipája (1919-ből)

 Kukoricacsutka pipa

 Magyar tajtékpipa - Buda, 1791

 Fedeles pipa Gentry márkájú magyar pipadohánnyal az 1930-as évek közepéről

Bruyer pipa

Rovásfeliratos kopjafa

Elhelyezkedése

Ibafa Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 09′ 18″, k. h. 17° 54′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 18″, k. h. 17° 54′ 59″térkép ▼

Ibafa Pozíció Baranya megye térképén