Római katolikus templom
A Dunántúli-dombságban, a Zselic keleti dombjai közt, Szigetvártól északkeletre, Horváthertelendtől délre, Almáskeresztúrtól északkeletre, Almamelléktől keletre fekvő zsáktelepülés.
Közúton a 67-es főútról Szentlászlónál leágazó mellékútról érhető el, kb. 9 km után. A közúti tömegközlekedést a Pannon Volán Zrt. autóbuszai végzik.
Római katolikus templom
A falu első okleveles említése 1425-ből származik. Eredetileg birtokosa után, mely feltehetően német személynévből alakulhatott ki, Ibafalvának nevezték. A szigetvári vár 1566-os eleste után bekövetkezett török hódoltság alatt a falu hamar elnéptelenedett. A 18. század közepén horvátok, később németek telepedtek le.
Iba vitéz várának földsáncai
Természeti értékek
- Liki-forrás
- Platánfa
Nevezetességei
- Római katolikus (Szentháromság-) templom: 1865-ben épült.
- Kőkeresztek
- Alpár János szobra
- Millenniumi kopjafa rovásfelirattal
- Világháborús emlékmű
- Pipamúzeum
- Iba vitéz várának földsáncai
Pipamúzeum
A hagyomány szerint Hangai (Schreier) Nándor, aki 1864 és 1905 között volt a falu plébánosa, szeretett pipázni. Ez adta az ötletet barátjának, Roboz Istvánnak (kaposvári törvényszéki vizsgálóbíró, megyei tiszti főjegyző, újságíró, költő, a Somogy c. hetilap szerkesztője) a nyelvtörő-mondóka megírásához: „Az ibafai papnak fapipája van, tehát az ibafai papi pipa papi fapipa.”.
Ennek a mondókának a felhasználásával írta később Komjáthy Károly 1931-ben az "Ipafai lakodalom" című három felvonásos operettjét, viszont az akkori plébánosnak, Sarlós Ferencnek nem volt pipája, ezért a hívek megajándékozták egy szép fapipával 1934-ben, amelyet Gerber Béla iparművész faragott, és amelyet a templom és a falu búcsúján adtak át. Ez indította el a hagyományt és a pipák gyűjtését, majd a Janus Pannonius Múzeum 1968-ban egy pipatörténeti kiállítást hozott létre Ibafán. Jelenlegi formáját az 1989-es újrarendezés során kapta.
A pipagyűjteményen kívül megtalálhatók egyéb dohányzással kapcsolatos kellékek, mint például: pipatömők, díszes dohány-, cigaretta- és gyufatartók. Többek között:
- az 1849-es alföldi pipafej, melyen Kossuth-címer látható;
- egy 1865-ben készült pipa, melyen Deák Ferenc reformpolitikus portréja fedezhető fel;
- Károlyi Mihály miniszterelnök pipája (1919-ből)
Magyar tajtékpipa - Buda, 1791
Fedeles pipa Gentry márkájú magyar pipadohánnyal az 1930-as évek közepéről
Bruyer pipa
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 09′ 18″, k. h. 17° 54′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 18″, k. h. 17° 54′ 59″térkép ▼ | |