Kopjafák hazája, Erdőfüle / Folytatás a posztban

 Az erdős hegyektől körülzárt Kormos völgyének legfelsőbb faluja Erdőfüle (532 m), a Kerektető (617 m) és Kúttető(750 m) lábánál. Székelyudvarhelytől 30 km-re délkeletre fekszik, a Kormos-patak mentén.

 Magyar nevének előtagját Erdővidékről kapta, ahol fekszik. A hagyomány szerint nevét onnan kapta, hogy a Kormos-patak völgyébe mintegy fülként ékelődik be.

 A falutól északkeletre felfelé feküdt a középkori Dobó falu, 14. századitemplomának és a Kápolnabércen állott 1594-ben Dobai András által építtetett kápolnájának romjai ma is láthatók. A falut valószínűleg a 17. században a tatár pusztította el lakói Erdőfülére és Székelyszáldobosra települtek. Erdőfüle régi temploma 13. századi volt, a mai 1897-ben épített református templom helyén állott. Az idők során többször átalakították, majd 1897-ben lebontották. A faluban 1842 és 1886 között vashámor működött. 1848-ban itt öntetteGábor Áron az ágyúgolyókat, 1859-ben itt öntötték a szebeni vashidat.

Benkő József szerint az Erdőfüle határában lévő Boroszlányos erdőben 1790-es években még lőttek bölényt.

1910-ben 1230 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 1312 lakosából 4 román kivételével mind magyarok voltak.

Látnivalók

• Millennium 2000 emlékmű
• Református temploma 1897-ben épült, tornya a régi templom gótikus tornya maradt, 1758-ban és 1971-ben újították

• A dupla tetejű, oromfalas, reneszánsz stílusban épült Boda-udvarház, amely 1713-ban épült
• Az egykori Dobó falu templomának és kápolnájának romjai a 14., 15. századból
• Magyarhermány felé a Kuvaszótöve nevű helyen kis tavasbarlang található
• Erdővidék leggazdagabb kopjafás temetője
• A falu északkeleti dombján, a Fok alatt található nárcisz kert
• A falutól 13 km-re a Kovácsok patak mentén van a '80-as években épült Ceausescu-vadászvilla
• Kuvaszó patak völgyében látható egy 4 m magas vízesés
• A falutól 25 km-re van a Kormos forrásvidéke, a Lucs

" Az erdőfülei református temető Erdély-szerte ismert kopjafáiról, melyek féltve őrzött kincsei kultúránknak, hirdetik az ősök üzenetét számunka és figyelmeztetnek megmaradásunkra.
Nemcsak üzeneteket továbbítanak számunkra, hanem erőt adnak, hogy higgyünk annak megvalósításában, amit tiszta szívből cselekszünk. Amikor az ember a temetőben sétál olyan érzései támadnak, mintha megannyi szempár figyelne rája a kopjafákról. Kérdezzük magunktól, miért ez az érzés? Azért mert ezekbe a kopjafákba a halottak lelkei vannak belefaragva, amelyet nagy odafigyeléssel készítenek a faragó mesterek.

A Háromszéki Közösségi Alapítvány programján vettünk részt a "Kopjafák hazája, Erdőfüle", című pályázatunkkal, amelynek célja egy kisfilm által bemutatni az erdőfülei kopjafás temetőt, valamint a kopjafa készítésének folyamatát.

Elhelyezkedése

Erdőfüle Pozíció Románia térképén

é. sz. 46° 08′ 38″, k. h. 25° 37′ 17″

Bereck / Folytatás a posztban

 Kézdivásárhelytől 13 km-re északkeletre az Ojtozi-szoros erdélyi kijáratának kapujában a Berecki-patak mellett fekszik.

 Területe már a legrégibb idők, a szórványleletek szerint legalább a csiszoltkőkorszak óta lakott. Kőcsákányok, újkőkori gömbfejű kalapács került itt elő, a későbbi korokból pedig egy híressé vált bronzlelet lándzsákkal és baltával. A Farkasvárnak nevezett helyen őskori település nyomait tárták fel.

Az Ojtozi-szoros bejárata előtt láthatók Veneturné várának maradványai. A székelyek hagyománya szerint várat IV. Béla uralkodása alatt a székely Benetur építette, innen a neve. A romokhoz legendák kötődnek. Valójában aRómai Birodalom limesét őrző katonai tábornak épült Augustia néven 117 és138 között, Hadrianus császár idejében. 1241-ben a tatárok pusztították el.

A Tekeres és a Leánypatak közti hegyormon állt Leányvár, mely a római erőd egyik őrtornya lehetett.

A falut 1332-ben ’’Beze’’ néven említik. A település fejlődésére kedvezően hatott földrajzi fekvése. 1426-ban Zsigmond király mezővárossá emelte, később kiváltságos mezővárosként kivált Kézdiszékből, 1870 és 1876 között pedig törvényhatósági jogú város volt. 1910-ben 3275 lakosa volt, ebből 2087 magyar, 1186 román, 2 német. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 2840 lakosából 2091 magyar, 747 román volt.

Látnivalók

• Eredeti formájukban felújított 19. századi parasztházak.
• Veneturné várának maradványai az Ojtozi-szoros bejáratánál.
• Régi gótikus temploma 1569-ben épülhetett fából, tornya 1764-ben épült.
• A mai római katolikus templomot 1803 és 1810 között építették, tornyát1818-ban fejezték be. 1977-ben földrengés rongálta meg, 1993-ban megújították. 1569-ben épült elődjét 1802-ben egy nagy földrengés rongálta használhatatlan állapotúvá. Megmaradt 1775-ben készült, ma már műkincsnek számító harangaj, a következő latin nyelvű felirattal: „A halottakat elsiratom, a villámokat megtöröm, a szeleket szétoszlatom, ünnepkor a lelkeket házamba hívom. Öntetett Szent Miklós püspök a berecki eklézsia védőszentjének tiszteletére 1775.”E harangot nem öntötték ágyúvá 1848–1849-ben, egy másik berecki harangot azonban igen. A templom szentélye mögött állították fel 1992-ben Gábor Áron szobrát.
• Ortodox temploma 1783 és 1787 között épült.
• A polgármesteri hivatal közelében található a ház, ahol 1849. július 25-én Bem József találkozott Petőfi Sándorral.
• A falutól 2 km-re a cserépgyár közelében a Körültáj-hegyen (a hegy elnevezése valószínűleg az ázsiai nyelvekben meglévő kurultaj = törzsi gyűlés szóval magyarázható) 1899-ben 3 m magas emlékoszlopot állítottak Erzsébet királyné tiszteletére.

Híres emberek

• Itt született Gábor Áron 48-as szabadsághős 1814. november 27-én, a szülőháza helyén álló házat emléktábla jelöli,1992-ben felavatott szobra a római katolikus templom közelében áll.
• Temetőjében nyugszik Gábor Áron öccse Imre, aki polgármester és országgyűlési képviselő volt.
• Itt született 1889. április 7-én Khell István magyar irodalomtörténész, műfordító.
• Itt született 1963. december 27-én Kosztándi István hegedűművész.
• Itt született 1940. december 10-én Illyés Kinga előadóművésznő, színésznő és színészpedagógus.

Elhelyezkedése

Bereck Pozíció Románia térképén

é. sz. 46° 02′ 32″, k. h. 26° 18′ 02″