Dálnok / Folytatás a posztban

Rovásírás a templomban

A  dálnoki református templom délnyugati ívmező vakolatára festve egy rovásírásos szöveg maradt fenn. Az egyetlen, eredeti formájában megmaradt háromszéki rovásírásos felirat a templom igen jól látható és jól is olvasható részére, a boltcikkelyek közötti falmező síkjára került. A betűk formája az eredeti rovásírás jellegét őrzi, s a vonalvezetés alapján gyakorlott íróról tanúskodik. Betűit a vakolatra háromféle módszerrel rögzítették: bekarcolva, karcolva-festve, nagyobbrészt festve. A meglévő különbségek valószínű, hogy a készítőjük írásötletét tükrözik. Ellentétben a következő hat latin nyelvű felirattal, a rovásírás szövegét nem mondatszalag, hanem bekarcolt, szabálytalan vonalak keretezik.

 Sepsiszentgyörgytől 12 km-re ÉK-re a Bodoki-hegység délkeleti peremén az azonos nevű patak völgyében fekszik.

 1332-ben Dabunk, 1334-ben Dalnuk néven említik. Ősi székely falu. Innen indult el 1514-ben Dózsa György, akit Bakócz Tamás esztergomi érsek a kereszteshadak vezérévé nevezett ki, majd a parasztsereg urai ellen fordult. A felkelést leverték és Dózsát Temesvárott kivégezték. 1910-ben a falunak 1367 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 1045 lakosából 1027 magyar, 18 román volt.

Látnivalók

A falu közepén emelkedik a református templom mely román kori, a 15. század első felében gótikus stílusban átépítették, mai alakját a 18. században nyerte el. 1864-ben megújították. 1977-ben földrengésben megrongálódott, de helyreállították. 1922-ben épült a harangtorony. Egykori erődítéseit 1914-ben lebontották, kaputornya 1798-ban omlott le. Belsejében több 16. – 17. századi felirat van közötte egy rovásírásos szöveg is.

• A Lázár-Beczásy udvarház 1885-ben épült; a romániai műemlékek jegyzékében a CV-II-m-B-13203.01 sorszámon szerepel. A Beczásy park arborétum.
• Büdöskút nevű gyógyforrására, melyhez Kenderesen át vezet az út. Pótsa József közjegyző 1900 körül a Kenderes-patakban kis fürdőtelepet létesített, melyet 1904-ben modernizáltak és emeletes fürdőtelepet építettek rá.
• A faluban 1991-ben visszahozták a 28 éve felszámolt lipicai ménest.
• Dózsa György egész alakos szobra. 1976-ban állították. Szobotka András alkotása.

Híres emberek

• Itt született 1470-ben Dózsa György, az 1514. évi parasztháború vezére; szobra a református templom közelében áll.
• Itt született 1612-ben Dálnoki Nagy Mihály unitárius teológus.
• Itt született 1614-ben Dálnoki Nagy Lőrinc filozófus.
• Itt született 1681-ben Dálnoki Veres Gerzson kuruc költő.
• Itt született 1880-ban Darkó Jenő filozófus, egyetemi tanár.
• Itt született 1901-ben Hadnagy Albert történész, a Szekszárdi Levéltár igazgatója
• Erről a helyről kapta a nevét Dálnoki Miklós Béla vezérezredes, az 1. hadsereg parancsnoka, majd miniszterelnök.
• Erről a helyről kapta a nevét Dálnoki Veress Lajos vezérezredes, a 2. hadsereg parancsnoka.

Elhelyezkedése

Dálnok Pozíció Románia térképén

é. sz. 45° 55′ 20″, k. h. 25° 59′ 14″

Bereck / Folytatás a posztban

 Kézdivásárhelytől 13 km-re északkeletre az Ojtozi-szoros erdélyi kijáratának kapujában a Berecki-patak mellett fekszik.

 Területe már a legrégibb idők, a szórványleletek szerint legalább a csiszoltkőkorszak óta lakott. Kőcsákányok, újkőkori gömbfejű kalapács került itt elő, a későbbi korokból pedig egy híressé vált bronzlelet lándzsákkal és baltával. A Farkasvárnak nevezett helyen őskori település nyomait tárták fel.

Az Ojtozi-szoros bejárata előtt láthatók Veneturné várának maradványai. A székelyek hagyománya szerint várat IV. Béla uralkodása alatt a székely Benetur építette, innen a neve. A romokhoz legendák kötődnek. Valójában aRómai Birodalom limesét őrző katonai tábornak épült Augustia néven 117 és138 között, Hadrianus császár idejében. 1241-ben a tatárok pusztították el.

A Tekeres és a Leánypatak közti hegyormon állt Leányvár, mely a római erőd egyik őrtornya lehetett.

A falut 1332-ben ’’Beze’’ néven említik. A település fejlődésére kedvezően hatott földrajzi fekvése. 1426-ban Zsigmond király mezővárossá emelte, később kiváltságos mezővárosként kivált Kézdiszékből, 1870 és 1876 között pedig törvényhatósági jogú város volt. 1910-ben 3275 lakosa volt, ebből 2087 magyar, 1186 román, 2 német. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 2840 lakosából 2091 magyar, 747 román volt.

Látnivalók

• Eredeti formájukban felújított 19. századi parasztházak.
• Veneturné várának maradványai az Ojtozi-szoros bejáratánál.
• Régi gótikus temploma 1569-ben épülhetett fából, tornya 1764-ben épült.
• A mai római katolikus templomot 1803 és 1810 között építették, tornyát1818-ban fejezték be. 1977-ben földrengés rongálta meg, 1993-ban megújították. 1569-ben épült elődjét 1802-ben egy nagy földrengés rongálta használhatatlan állapotúvá. Megmaradt 1775-ben készült, ma már műkincsnek számító harangaj, a következő latin nyelvű felirattal: „A halottakat elsiratom, a villámokat megtöröm, a szeleket szétoszlatom, ünnepkor a lelkeket házamba hívom. Öntetett Szent Miklós püspök a berecki eklézsia védőszentjének tiszteletére 1775.”E harangot nem öntötték ágyúvá 1848–1849-ben, egy másik berecki harangot azonban igen. A templom szentélye mögött állították fel 1992-ben Gábor Áron szobrát.
• Ortodox temploma 1783 és 1787 között épült.
• A polgármesteri hivatal közelében található a ház, ahol 1849. július 25-én Bem József találkozott Petőfi Sándorral.
• A falutól 2 km-re a cserépgyár közelében a Körültáj-hegyen (a hegy elnevezése valószínűleg az ázsiai nyelvekben meglévő kurultaj = törzsi gyűlés szóval magyarázható) 1899-ben 3 m magas emlékoszlopot állítottak Erzsébet királyné tiszteletére.

Híres emberek

• Itt született Gábor Áron 48-as szabadsághős 1814. november 27-én, a szülőháza helyén álló házat emléktábla jelöli,1992-ben felavatott szobra a római katolikus templom közelében áll.
• Temetőjében nyugszik Gábor Áron öccse Imre, aki polgármester és országgyűlési képviselő volt.
• Itt született 1889. április 7-én Khell István magyar irodalomtörténész, műfordító.
• Itt született 1963. december 27-én Kosztándi István hegedűművész.
• Itt született 1940. december 10-én Illyés Kinga előadóművésznő, színésznő és színészpedagógus.

Elhelyezkedése

Bereck Pozíció Románia térképén

é. sz. 46° 02′ 32″, k. h. 26° 18′ 02″

PÉCS - AZ ÁLLATKERTTŐL A TETTYÉIG / Folytatáshoz kattints a posztra

 A rómaiak idején a Tettye kívül esett Sopianae város területén. Vizét nem vezették be a városba, mivel vezetékeit a víz erős meszessége eldugította volna. Engedték a patakot inkább a város mellett folyni. Azonban a kedvező lehetőségek miatt, már az ókorban építettek malmokat a völgytalpon. Maradványaikat az újkori bányászat során teljesen elbontották.

Ásatásokon előkerült leletek alapján a népvándorlás korában avarok,szlávok és magyarok is megfordultak a területen. A városhoz ugyan szervesen nem kapcsolódó, főleg gödörházakból álló lakóterület alakult ki a 11. századtól. A Mindszentek templomát a 12. században építették.

Az ipar fejlődése nagyobb arányúvá vált a 15. században, ekkor indult látványos fejlődésnek a Tettye utca, Majorossy Imre utca, Felsőmalom utca környéke elsősorban az itt fakadó Tettye-patak bővizű forrásának köszönhetően. Ezt a területet "Malomszeg"-nek nevezték, mivel itt húzódtak sorban a korabeli gabonaőrlő-, lőpor-, papírmalmok, valamint a tímárok és tabakosok malmai. Jelentős céhük volt az aranyműveseknek, akik királyi megrendelésre is dolgoztak. A pécsi ötvösök híre is kiváló volt.

A Havi-hegy déli, délnyugati oldalán (inkább a hegy lábánál) 1722-ben még csak hét utca létezett. A Havi-hegy aljának beépítése 1786 után felgyorsult, ám a még jelentősebb fejlődés ebben a városrészben 1828 után kezdődött. Pesty Frigyes adatközlője szerint a Havi-hegy 1865-ben „szölövel beültetett meredek, sziklás hegy. Nevét a dombon épített Havi boldogasszony Kápolnától nyerte.” 1690-ben kitört Pécsett a pestisjárvány. Akkor a város lakói fogadalmat tettek, hogy a járvány elmúltával emlékkápolnát emelnek a Kokas-dombon. Fogadalmukhoz híven az építőanyagot kézben hordták fel a meredek hegyoldalon. Bárdos István szerint a kápolna építésére engedélyt kért a német polgárság Karaffa generálistól, aki báró Kurcz prefektust bízta meg a hely kijelölésével. Legalkalmasabbna látszott a város fölött elterülő magaslat, melyet azelőtt „Kakasdomb”-nak vagy „Bajraktár”-nak hívtak. (Bajraktar török szó, zászlót jelent). Valószínűleg itt tartotta a török örseit

 A Tettye (horvátul Tekija) Pécs városának egyik legfestőibb tája parkkal, romokkal, barlanggal és arborétummal. A Tettye-völgy jelenlegi felszíne a kőzetek ezer éven át folytatott bányászatával alakult ki. Az egykori kőfejtők, ahonnan a bányászott kőanyagokat Pécs egész területén felhasználták, mára szinte teljesen beépültek. A Tettye patak mentén egykor vízenergiával működő malmok megszűntek az ivóvízhálózat kiépítésének következtében, az átalakult felszín egyik teraszán megépült Szathmáry György pécsi püspök reneszánsz villapalotája. A Tettye patak völgye magába foglalja a Puturluk,Malomszeg, Zidina és Tettye nevű részeket.

 A karsztforrás vizéből kivált forrásmészkőben található a Tettyei Mésztufa-barlang. Magyarországon jelenleg csak három ilyen jelentős kiterjedésű felszín alatti üregrendszert ismerünk (az Anna-barlang(Lillafüred), a Budai Vár-barlang (Budapest), és a Tettyei Mésztufa-barlang (Pécs)). 2008. április elején adták át az újonnan megnyitott barlangot. A tetarátagátak által lefűződött természetes üregeket a történelem során bányászattal összekötötték. Néha még lakások céljára is használták az üregeket. Az állandóan 13 Celsius-fokos barlang ma a Duna–Dráva Nemzeti Park bemutatóhelye, látványos kiállításokkal.A barlangban megtekinthető egy kisebb kőbemutató (mecseki mészkőtípusok és az abból épített jellegzetes pécsi épületek), egy kisfilm a Tettye barlangtörténetéről, egy makett, mely a karszt működését mutatja mutatja be animáció segítségével, egy berendezett barlanglakás és egy mennyezethez rögzített színes sárkány, mely még a „pokol kapuja” időszakából maradt fent.

 A 16. század elején Pécs jelentős reneszánsz püspöke, Szathmáry György nyaralót építtetett a hegyoldalban, Pécs eleste után azonban a török dervisrend kapott helyet a reneszánsz villában. A kolostorként működő épület keleti szárny mellé egy tornyot építtettek, mely mint őrtorony és minaret szolgált.

A 17. század végén Boszniából katolikus bosnyákok érkeztek erre a városrészre, ezáltal meghatározva annak jövőbeli arculatát és történelmét. Így ez a terület a 20. század elejéig a bosnyákságéletszférája maradt.

A romos állapotban lévő villa a 18. század elején a pécsi káptalanhoz került, a 19. század elején pedig végleges pusztulásnak indult: köveit elhordták, díszeit letördelték. Maradványait a 20. század elején konzerválták, és a Tettye azóta is a pécsiek egyik legkedveltebb kirándulóhelye, számos városi rendezvény színhelye (például: POSZT).

 Számos Tettyével kapcsolatos rege, legenda és monda maradt fent az utókor számára, mint például a forrás vizét elapasztó boszorkánnyal sikerrel szembeszálló Tettye vitéz alakja, és A tettyei sziklatorony, vagy a Vince mester számadása Ibrahimmal története. Íróknak, költőknek, művészeknek és tudósoknak vált ihlető forrásává a Tettye. Az egykori pécsi kisdiák Babits Mihály prózában (Útinapló) és versben (Emléksorok egy régi pécsi uszodára) egyaránt megemlékezik a Tettyéről. Weöres Sándor diákéveinek emlékeiből származhat a Rongyszőnyeg című versben a Tettye, melynek „hajlatán januárban hóvirág virít”. Petrőcz Évát (Tettyei délelőtt) és Bertók Lászlót (Pécsi krónika, 1974. Tettyei jelentés) is magához vonzotta ez a táj.

A Tettye parkjában több műalkotást, szökőkutat, térplasztikát is elhelyeztek. Itt látható többek között Lantos Ferenc festőművész 1969–1970 között készült zománc képsora és a Török János keramikusművész által készített pirogránit szökőkút.

Rozsnyó / Folytatáshoz kattints a posztra

 Rozsnyó (szlovákul Rožňava, németül Rosenau, latinul Rosnavia) kisváros Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásának székhelye, római katolikuspüspöki székhely.
Kassától 55 km-re nyugatra, a Sajó partján, a Rozsnyói-medencében fekszik.
Neve a német Rosenauból származik, ami rózsaligetet jelent. Korábbi megnevezései: 1773 Rosnyó, Rossenau, Rossnawa, 1786 Rosenau, Rožnawa, Rosnavia, Rozsnyo- -Bánya, Rózsabánya, 1808 Rosnavia, Rozsnobánya, Rosenau, Rožňawa, 1863–1877 Rosnyó, 1882–1913, 1938–1945 Rozsnyó, 1920 Rožňava, 1927–1938, 1945–1948 Rožňava, Rozsnyó, 1948– Rožňava.

  A bányászvárost német telepesek alapították a 13. században. Oklevél először 1291-ben említi „Rosnaubana” néven, ebbenIII. Endre király Ladomér esztergomi érseknek adományozta a várost. 1320-ban „Rosnobana”, 1323-ban „Rusnobana”, 1391-ben „Rosnowbanya”, 1525-ben „Rosnauia” alakban említik a korabeli források. 1340-ben városi kiváltságokat kapott. Luxemburgi Zsigmond király 1410-ben, majd 1496-ban II. Ulászló is újból megerősíti a város szabadalmait. 1440-es években a huszitákfoglalták el, és a mai temető helyén várat építettek. A várat 1452-ben Hunyadi János elfoglalta. 1454-től a Rozgonyiaké, akik helyre akarták állítani, de többé nem épült fel. A 16. században a város protestáns hitre tért. A védművek nélküli várost a török többször rabolta ki és égette fel. 1566-ban, amikor a császáriak Krasznahorkáról elmenekültek, a törökök a közeli Rozsnyóval is éreztették haragjukat. 1584-ben ismét megrohanták a várost és az evangélikus lelkészt a feleségével együtt magukkal hurcolták. 1584-ben ismét dúltak a városban, sok kárt okozva és a békés polgárokat háborgatva. 1645-ben jezsuiták telepedtek itt meg. 1685. február 15-én itt szenvedett vereséget Thököly Imre Doria császári ezredestől. Rákóczi sokat tartózkodott itt.

1707. A Rákóczi-szabadságharc alatt 1706-ban II. Rákóczi Ferenc Rozsnyóról kormányozta a fennhatósága alatt lévő országrészeket, rezidenciája a Nehrer-házban volt. Január 22-én itt döntöttek a Habsburgokat trónfosztó ónodi országgyűlés összehívásáról. 1710-ben a várost pestis, 1776-ban tűzvész pusztította. 1828-ban 751 házában 6008 lakos élt. 1776-tól római katolikuspüspöki székhely, 1876-tól rendezett tanácsú szabadalmas püspöki bányaváros. A vasipar a 19. században is az ország legjelentősebb iparvidékei közé emelte.

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásának székhelye volt. 1919. június 10-én a magyar Tanácsköztársaság hadserege átmenetileg visszafoglalta Csehszlovákiától. 1938 és 1945 között az első bécsi döntés értelmében újra Magyarországhoz tartozott. A területet átvevő magyar hadsereg ünnepélyes fogadtatásának előkészületei 1938. november 7-én, a város nemzetiszínű zászló- és virágdíszbe öltöztetésével valamint a diadalkapu ácsolásával kezdődtek. A csehszlovák csendőrség november 8-án, a délelőtti órákban hagyta el laktanyáját, s vonult ki a városból. Az első világháború utáni években eltávolított Kossuth-szobor talapzatára helyezett Milan Rastislav Štefánik szobrot a szlovák hatóságok teherautóra rakták és elszállították, a laktanyát, a közhivatalokat kiürítették, a vasúti kocsikat, mozdonyokat elvitték. Amiskolci 7. dandár parancsnoka, Littay-Lichtenecker András altábornagy 1938. november 8-án délután fél kettőkor vonult be katonaságával a városba. A főtéren megtartott bevonulási ünnepségen 6-8000 fős tömeg ünnepelt késő estig. A talapzatára visszaállított Kossuth-szobrot 1939 nyarán avatták fel.

 Rozsnyón tartott szentmisét 2003 szeptemberében több mint százezer ember előtt szlovákiai látogatásán II. János Pál pápa. A pápa magyarul is megszólalt, beszédének elejét a helyi magyar közösséghez intézte, amely – mint mondta – „oly nagy számban él e területeken és integráns részét képezi ennek az egyházmegyének”. A mise végén az abortusz elleni kampányban részt vevő várhosszúréti magyar sziámi ikrek személyesen adhatták át a pápának ajándékaikat. A pápa megáldotta az épülő templomok alapköveit, köztük a restei templomét, illetve a rozsnyói katolikus alapiskola emléktábláját is.

Nevezetességei

• A Diák-templomot 1650-ben Lippay György érsek építtette barokk stílusban, tűztornya a toronyórával a város szimbóluma lett. Azért Diák-templom a neve, mert templomot a 19. század elején a gimnáziumot is fenntartó premontreiek kapták meg.
• A Szűz Mária Mennybevétele tiszteletére szentelt székesegyház a 14. század elején épült gótikus stílusban. Többször átépítették. Egyik oltárképe 1511-ből való.
• A püspöki palota eredetileg a jezsuiták székházának épült, mai copf formáját 1777-ben átépítésekor kapta. A rozsnyói püspökséget 1776-ban alapította Mária Terézia.
• A ferencesek temploma és kolostora 1733-ban épült barokk stílusban.
• Evangélikus temploma 1784 és 1786 között épült torony nélkül.
• A városháza 1810-ben épített empire stílusú épület.
• Reneszánsz stílusban épített, 38 m magas őrtornya a 17. század közepéről származik. Miután 1766-ban tűzvész pusztította, tetőrészét barokk stílusban újjáépítették.
• Közelében van a Magdolna-forrás, melynek középkori kápolnája búcsújáróhely.
• A városnak bányamúzeuma is van.
• Négyzet alakú főtere a legnagyobb középkori tér Szlovákiában.
• Dobsinszky Pál emléktábla a róla elnevezett könyvtár homlokzatán. Egy másik Dobsinszky–emléktábla az egykori nyomda épületén található a főtéren. Itt nyomtatták ki az író szlovák népmese–gyűjteményét 1858-ban. Mindkét emléktáblát 2008 októberében avatták fel.
• Andrássy Franciska grófné (1838–1902), az özvegyek, árvák jóságos szívű támogatójának szobra a főtéren. A szobrot 1905. október 29-én avatták fel. 1973-ban helyére egy partizán–emlékművet helyeztek. A szobrot 1993-ban állították vissza eredeti helyére.
• Pavol Jozef Šafárik mellszobra. Štefan Michalko szobrászművész alkotását 2008 októberében avatták fel.
• Tököly Gábor 2003-ban megjelent Rozsnyó könyve című válogatáskötete 44 szerző a városhoz kötődő 58 irodalmi szemelvényét tartalmazza.
• Vásárát szeptemberben rendezik meg.

• Itt született 1770. június 29-én Magda Pál író.
• Itt született 1796. november 5-én Hollók Imre történész, író.
• Itt hunyt el 1816. január 28-án Császár Endre jogtudós, író.
• Itt született 1823. március 11-én Pákh Albert író.
• Itt született 1829. május 6-án Máltás Hugó építész.
• Itt született 1879-ben Tichy Gyula és 1888-ban Tichy Kálmán festőtestvérpár.
• Itt tanult, élt és dolgozott Arany Adalbert László (1909–1967) nyelvész, múzeumigazgató.
• Itt született 1932-ben Stollmann András zoológus, ornitológus.
• Itt született 1948-ban és élt 1971-ig Sunyovszky Szilvia színésznő.
• Itt született 1952-ben Tököly Gábor régész, a gömöri műemlékvédelem kiemelkedő egyénisége.

Elhelyezkedése

Rozsnyó Pozíció Szlovákia térképén

é. sz. 48° 39′ 40″, k. h. 20° 32′ 00″

Abasár / Folytatáshoz kattints a posztra

 Szent Anna-kápolna

A Mátra déli lábánál, Budapesttől 90 km-re, Gyöngyöstől 8 kilométerre északkeletre, a Sár-hegy lejtőjén, illetve a Bene-patak völgyében helyezkedik el.
Közúton a 3-as főútról, Mátrafüred (24-e főút) felől, vagy a Verpelét - Kisnána -Domoszló - Markaz - Abasár közötti úton érhető el. A közúti tömegközlekedést főleg a Mátra Volán Zrt. autóbuszai végzik.

 Abasár és környéke látképe

A környék már i. e. 2500 körül lakott volt. A település eredeti neve Saár volt, először 1261-ben említették. Egészen 1522-ig az Aba nemzetség birtoka volt, ők I. Istvántól kapták ezt a területet. Magát a falut Csaba nádor és fia,Aba Sámuel alapították. Aba Sámuel monostort is alapított itt, ahol 1044-ben őt magát is eltemették. A falu a 14. században a Csobánka család tulajdonába került, majd a Kompolthy családé lett, akiktől 1552-ben került az Országh család birtokai közé.

A török időkben a község fejlődése megtorpant, csak a 18. századtól indult virágzásnak a falu újra. A 19. századig a lakók főként szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Abasár 1848-is zsellérfalu volt. A mai napig is sokan a szőlőoltvány-, és bortermelésből élnek a faluban.

1901-től a település neve Abasár. 1950-ben egyesítették a tőle északra fekvő Pálosvörösmart településsel, majd 2006. október 1-jén különvált Abasártól.

 Szőlők Abasár felett, háttérben a Mátra

Természeti értékek

• Sár-hegy: 497 m magas. A hegy természetvédelmi terület, amely a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik. Dél felé nyitott, vulkanikus eredetű hegy, amelynek déli lejtőit az alföldi tájakról idáig felnyúló löszös talaj fedi. Mikroklímája és földrajzi fekvése miatt a terület természetes növény- és állatvilága igen gazdag – az alföldi és a középhegységi fajok egyaránt otthon érzik magukat. A hegy legértékesebb területei a szőlősök által nem háborgatott tetőn és az északi oldalon találhatók, különösen a Szent Anna-tó környékén. A náddal, harmatkásával borított tó ritka növénye a bánáti sás és a buglyos boglárka, de a hegy igazi értéke a tavaszi hérics, a leánykökörcsin, az atracél, a kígyószisz és többféle nőszirom, valamint kosborfaj. Gazdag a hegy lepkefaunája is: például a farkasalmalepke, a bagoly- és a medvelepkék.
• Szent Anna-tó: egy vulkáni kráterben alakult ki.

Látnivalók

• Baldácsy-kastély: A 18. század végén épült.
• A mai Borozónak a pincelejáratában volt egykor Aba Sámuel sírja a monda szerint. A pince bejáratánál 1773-ban báró Haller Sámuel által állíttatott márvány emléktábla áll, valamint a nyitott sírüreg fölött is, méltatlan szöveggel.
• Római katolikus templom: Titulusa: Szent Péter és Pál. Középkori eredetű épület, de 1731-ben barokk stílusban átépítették. Belsejét Thury Gyula freskói díszítik, üvegablakait Szilágyi András készítette 1995-ben.
• Lourdes-i barlang
• Kőkereszt.
• Aba Sámuel szobra: a római katolikus templom előtt áll. 1984-ben készült. Életnagyságú bronzszobor, amelyet egy helyi lakos állított.
• Pincesorok (a legrégebbi a kora középkori eredetű Kővágó-pincesor, mely a mai Fő út egy szakaszának mentén terül el.)
• Szent László szobra.
• Szent János-kápolna: 1746-ban épült.
• Nepomuki Szent János-kápolna: 1756-ban épült.
• Emlékmű "Az ötmillió meg nem született magyarnak": 1991-ben készült.
• Világháborús emlékmű.
• Kapásház: 18. századi nádfedeles vályogház. Régészeti és helytörténeti kiállítás látható benne.
• Szent Anna-kápolna a Sár-hegyen: 1745-ben épült.
• Kápolnarom: A Sár-hegyen látható az egykori Szent Petronella-kápolna maradványai.
• Az 1952. évben épített abasári laktanya 1996-ig üzemelt. Jelenleg átépítés alatt van, de a mai napig évente találkoznak Abasáron a volt katonák (obsitosok).

Lakóház (Kapásház - Tájház), Abasár, Múzeum utca 15

Rendezvények

• A Kárpát-medencében, és talán a világon egyedülálló Katona- és Bordalfesztivál minden évben megrendezésre kerül, évről évre egyre több résztvevővel. 2015-ben 21. alkalommal kerül megrendezésre.
• Falunap: minden év augusztus 20-án rendezik meg.

Elhelyezkedése

Abasár Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 48′ 09″, k. h. 20° 00′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 09″, k. h. 20° 00′ 27″ térkép ▼

Abasár Pozíció Heves megye térképén