Dálnok / Folytatás a posztban

Rovásírás a templomban

A  dálnoki református templom délnyugati ívmező vakolatára festve egy rovásírásos szöveg maradt fenn. Az egyetlen, eredeti formájában megmaradt háromszéki rovásírásos felirat a templom igen jól látható és jól is olvasható részére, a boltcikkelyek közötti falmező síkjára került. A betűk formája az eredeti rovásírás jellegét őrzi, s a vonalvezetés alapján gyakorlott íróról tanúskodik. Betűit a vakolatra háromféle módszerrel rögzítették: bekarcolva, karcolva-festve, nagyobbrészt festve. A meglévő különbségek valószínű, hogy a készítőjük írásötletét tükrözik. Ellentétben a következő hat latin nyelvű felirattal, a rovásírás szövegét nem mondatszalag, hanem bekarcolt, szabálytalan vonalak keretezik.

 Sepsiszentgyörgytől 12 km-re ÉK-re a Bodoki-hegység délkeleti peremén az azonos nevű patak völgyében fekszik.

 1332-ben Dabunk, 1334-ben Dalnuk néven említik. Ősi székely falu. Innen indult el 1514-ben Dózsa György, akit Bakócz Tamás esztergomi érsek a kereszteshadak vezérévé nevezett ki, majd a parasztsereg urai ellen fordult. A felkelést leverték és Dózsát Temesvárott kivégezték. 1910-ben a falunak 1367 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 1045 lakosából 1027 magyar, 18 román volt.

Látnivalók

A falu közepén emelkedik a református templom mely román kori, a 15. század első felében gótikus stílusban átépítették, mai alakját a 18. században nyerte el. 1864-ben megújították. 1977-ben földrengésben megrongálódott, de helyreállították. 1922-ben épült a harangtorony. Egykori erődítéseit 1914-ben lebontották, kaputornya 1798-ban omlott le. Belsejében több 16. – 17. századi felirat van közötte egy rovásírásos szöveg is.

• A Lázár-Beczásy udvarház 1885-ben épült; a romániai műemlékek jegyzékében a CV-II-m-B-13203.01 sorszámon szerepel. A Beczásy park arborétum.
• Büdöskút nevű gyógyforrására, melyhez Kenderesen át vezet az út. Pótsa József közjegyző 1900 körül a Kenderes-patakban kis fürdőtelepet létesített, melyet 1904-ben modernizáltak és emeletes fürdőtelepet építettek rá.
• A faluban 1991-ben visszahozták a 28 éve felszámolt lipicai ménest.
• Dózsa György egész alakos szobra. 1976-ban állították. Szobotka András alkotása.

Híres emberek

• Itt született 1470-ben Dózsa György, az 1514. évi parasztháború vezére; szobra a református templom közelében áll.
• Itt született 1612-ben Dálnoki Nagy Mihály unitárius teológus.
• Itt született 1614-ben Dálnoki Nagy Lőrinc filozófus.
• Itt született 1681-ben Dálnoki Veres Gerzson kuruc költő.
• Itt született 1880-ban Darkó Jenő filozófus, egyetemi tanár.
• Itt született 1901-ben Hadnagy Albert történész, a Szekszárdi Levéltár igazgatója
• Erről a helyről kapta a nevét Dálnoki Miklós Béla vezérezredes, az 1. hadsereg parancsnoka, majd miniszterelnök.
• Erről a helyről kapta a nevét Dálnoki Veress Lajos vezérezredes, a 2. hadsereg parancsnoka.

Elhelyezkedése

Dálnok Pozíció Románia térképén

é. sz. 45° 55′ 20″, k. h. 25° 59′ 14″

Csernáton / Folytatás a posztban

Kézdivásárhelytől 9 km-re délnyugati irányban a Csernáton-patak két oldalán fekszik. A 11-es nemzeti főút (DN11) két oldalán, illetve nagyobbrészt a baloldalon, északnyugati irányban a Csernáton-patak völgyében, és felnyúlik az Ika váráig, ami körülbelül 6 kilométernyi kanyargós út.

 Határában az Aranyos-hegyen kőkorszaki telep, a Hegyes nevű helyen sáncokkal megerősített vaskori földvár volt. 1332-ben Churuacun néven említik. A falut 1658-ban a török égette fel, 1719-ben pestis pusztított, 1836-ban majd 1853-ban újabb tűzvész volt. 1848. május 30-án itt hirdették meg Háromszék küldöttei a népfelkelést. 1910-ben 1949 magyar lakosa volt. Atrianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.

Látnivalók

• Erődített református vártemploma román kori eredetű, később gótikus stílusban átépítették. Kiállta az 1658-as és az 1661-es török ostromot, de 1680 és 1700 között teljesen újjáépítették. 1830-ban átépítették. Tornya 66 m-es magasságával a legmagasabb volt Háromszékben. Az 1836 évi tűzvészben égett le. 1904-ben javították, mai tornya1836-ból való, ekkor alacsonyították le falait is a mai magasságra.
• Római katolikus temploma 1844-ben épült Urunk Színeváltozása tiszteletére az 1766-ban egy házban nyitott kápolna helyett. Előtte az építtető Zambler János plébános szobra áll.
• Ortodox temploma 1872-ben épült az 1793-ban épített fatemplom helyére.
• „Ika” vára (nincs pontos írott adat, hogy mikor épült)
• A faluban számos nemesi udvarház található, az 1831-ben épített Damokos-udvarházban van az 1973-ban nyitottHaszmann Pál Múzeum. 1881-ben Itt szállt meg Jókai Mór, aki az 1882-ben megjelent Damokosok című regényben írta meg az itt gyűjtött élményanyagot. A múzeumkertben van Jókai hársfája, a hársfa alatt jelképesen kőasztal és pad van.
• Damokos-Cseh udvarház (épült 1838)
• Damokos-Eperjessi (épült 1840)
• Damokos Mihály-féle (épült 1839)
• Sándor István-féle (épült 1860)
• Bernáld kúria (épült 1820 körül)
• Farkas kúria (épült 1840–1850)
• Molnár Sándor-féle (18. sz.)
• Kelemen Gábor-féle (épült 1859)

Híres emberek

• Itt született 1663-ban Csernátoni Pál nagyenyedi professzor.
• Itt született 1805-ben Cseh Imre honvédszázados, Kossuth török tolmácsa.
• Itt született 1811-ben Végh Antal, Gábor Áron ágyúöntőtársa, a Végh-eke feltalálója.
• Itt született 1839-ben Cseh Károly orvos, balneológiai szakíró.
• Felsőcsernátonban született Bod Péter református lelkész, irodalomtörténész 1712-ben.

Elhelyezkedése

Csernáton Pozíció Románia térképén

é. sz. 45° 57′ 38″, k. h. 26° 01′ 42″

Cófalva / Folytatás a posztban

 Sepsiszentgyörgytől 17 km-re keletre, a Feketeügy bal partján fekszik.

 Régen Csiafalva volt a neve. 1567-ben Czoffalva néven említik. A falu északi határában az 550 m magas Várhegyen állt a Székelybánja vár, melyet az1562. évi székely felkelés után büntetésből építtetett a székelyekkel János Zsigmond fejedelem. A várat 1599-ben a Vitéz Mihály mellé állt székelység lerombolta. 1813-ban a vár nyugati felén a Nemes család kastélyt épített, maradék köveit a 19. században szeszgyár és istálló építéséhez hordták el. Nyoma is alig maradt. Az ásatások igazolták, hogy a hegyen már a középkorban is állt egy fából épített vár, melyet 1353-ban Nagy Lajos király egyik levele is említ. A favárat a székelyek még a kun és besenyő betörések ellen építették és a Feketeügy mocsaras árka vette körül. 1840-ben a faluban híres aranyleletet találtak. 1889-ben nagy tűzvész pusztított. A falunak 1910-ben 360 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott.

Látnivalók

• A Veress-udvarház 1794-ben épült.

Elhelyezkedése

Cófalva Pozíció Románia térképén

é. sz. 45° 50′ 10″, k. h. 26° 01′ 24″