A Mátra déli lábánál, Budapesttől 90 km-re, Gyöngyöstől 8 kilométerre északkeletre, a Sár-hegy lejtőjén, illetve a Bene-patak völgyében helyezkedik el.
Közúton a 3-as főútról, Mátrafüred (24-e főút) felől, vagy a Verpelét - Kisnána -Domoszló - Markaz - Abasár közötti úton érhető el. A közúti tömegközlekedést főleg a Mátra Volán Zrt. autóbuszai végzik.
A környék már i. e. 2500 körül lakott volt. A település eredeti neve Saár volt, először 1261-ben említették. Egészen 1522-ig az Aba nemzetség birtoka volt, ők I. Istvántól kapták ezt a területet. Magát a falut Csaba nádor és fia,Aba Sámuel alapították. Aba Sámuel monostort is alapított itt, ahol 1044-ben őt magát is eltemették. A falu a 14. században a Csobánka család tulajdonába került, majd a Kompolthy családé lett, akiktől 1552-ben került az Országh család birtokai közé.
A török időkben a község fejlődése megtorpant, csak a 18. századtól indult virágzásnak a falu újra. A 19. századig a lakók főként szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Abasár 1848-is zsellérfalu volt. A mai napig is sokan a szőlőoltvány-, és bortermelésből élnek a faluban.
1901-től a település neve Abasár. 1950-ben egyesítették a tőle északra fekvő Pálosvörösmart településsel, majd 2006. október 1-jén különvált Abasártól.
Természeti értékek
- Sár-hegy: 497 m magas. A hegy természetvédelmi terület, amely a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik. Dél felé nyitott, vulkanikus eredetű hegy, amelynek déli lejtőit az alföldi tájakról idáig felnyúló löszös talaj fedi. Mikroklímája és földrajzi fekvése miatt a terület természetes növény- és állatvilága igen gazdag – az alföldi és a középhegységi fajok egyaránt otthon érzik magukat. A hegy legértékesebb területei a szőlősök által nem háborgatott tetőn és az északi oldalon találhatók, különösen a Szent Anna-tó környékén. A náddal, harmatkásával borított tó ritka növénye a bánáti sás és a buglyos boglárka, de a hegy igazi értéke a tavaszi hérics, a leánykökörcsin, az atracél, a kígyószisz és többféle nőszirom, valamint kosborfaj. Gazdag a hegy lepkefaunája is: például a farkasalmalepke, a bagoly- és a medvelepkék.
- Szent Anna-tó: egy vulkáni kráterben alakult ki.
Látnivalók
- Baldácsy-kastély: A 18. század végén épült.
- A mai Borozónak a pincelejáratában volt egykor Aba Sámuel sírja a monda szerint. A pince bejáratánál 1773-ban báró Haller Sámuel által állíttatott márvány emléktábla áll, valamint a nyitott sírüreg fölött is, méltatlan szöveggel.
- Római katolikus templom: Titulusa: Szent Péter és Pál. Középkori eredetű épület, de 1731-ben barokk stílusban átépítették. Belsejét Thury Gyula freskói díszítik, üvegablakait Szilágyi András készítette 1995-ben.
- Lourdes-i barlang
- Kőkereszt.
- Aba Sámuel szobra: a római katolikus templom előtt áll. 1984-ben készült. Életnagyságú bronzszobor, amelyet egy helyi lakos állított.
- Pincesorok (a legrégebbi a kora középkori eredetű Kővágó-pincesor, mely a mai Fő út egy szakaszának mentén terül el.)
- Szent László szobra.
- Szent János-kápolna: 1746-ban épült.
- Nepomuki Szent János-kápolna: 1756-ban épült.
- Emlékmű "Az ötmillió meg nem született magyarnak": 1991-ben készült.
- Világháborús emlékmű.
- Kapásház: 18. századi nádfedeles vályogház. Régészeti és helytörténeti kiállítás látható benne.
- Szent Anna-kápolna a Sár-hegyen: 1745-ben épült.
- Kápolnarom: A Sár-hegyen látható az egykori Szent Petronella-kápolna maradványai.
- Az 1952. évben épített abasári laktanya 1996-ig üzemelt. Jelenleg átépítés alatt van, de a mai napig évente találkoznak Abasáron a volt katonák (obsitosok).
Rendezvények
- A Kárpát-medencében, és talán a világon egyedülálló Katona- és Bordalfesztivál minden évben megrendezésre kerül, évről évre egyre több résztvevővel. 2015-ben 21. alkalommal kerül megrendezésre.
- Falunap: minden év augusztus 20-án rendezik meg.
| Elhelyezkedése | |
 
Abasár
Pozíció Magyarország térképén
| |
é. sz. 47° 48′ 09″, k. h. 20° 00′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 09″, k. h. 20° 00′ 27″ térkép ▼ | |
Abasár
Pozíció Heves megye térképén
|
