Bogács / Folytatás a posztban

 Bogács fürdőhelyéről ismert község Borsod-Abaúj-Zemplén megye délirészén, a Mezőkövesdi járásban. Miskolctól 30 kilométerre délnyugatra,Egertől 18 kilométerre keletre, Mezőkövesdtől 11 km-re északra található. Nevét az ószláv bogatu szóból eredeztetik. Jelentése: gazdag.

Megközelítés

• Tömegközlekedéssel: Budapestről, Miskolcról Mezőkövesdig vonattal, onnan autóbusszal Bogácsra. Egerből szintén gyakran induló autóbuszjáratokkal közelíthető meg a település.

• Autóval: az M3-as autópályát a mezőkövesdi lehajtónál elhagyva, vagy a 3-as főútról Mezőkövesdnél lekanyarodva érhető el Bogács. Eger felől Noszvaj irányában.

 A terület az őskor óta lakott, a 19. században újkőkori kőszerszámokat találtak itt. A települést 1248-ban említik először, Bogachi néven. A lakosság főként szőlőtermesztéssel foglalkozott. 1323-ban az egri káptalanhoz került. A török időkben elpusztult, és csak a 18. században népesült be újra. A II. világháborúidején, 1944-ben kisebb harcok folytak a környéken.

Az 1950-es években a térségben olajat kerestek, amit nem találtak, de a próbafúrások során termálvíz tört fel. A község termálfürdőjében 1959-ben épült az első medence, 1973-ban három újabb. A létesítmény 2000-től már hat medencével várja az idelátogatókat. 2011–2012-ben jelentős átalakításokon ment keresztül a fürdő, amelyek leginkább a medencék felújítását érintették, így ma már a modern kor követelményeinek megfelelő környezet fogadja a Bogácsra látogatókat.

Látnivalók

• Szent Márton-templom, műemlék
• Termálfürdő
• Színészliget
• kaptárkövek
• Cserépi úti pincesor
• Horgásztó
• Kilátó
• Tájház

 A faluban régóta termesztenek szőlőt és bort, ezért szerepel a község címerében is. 1992 óta minden nyáron borversenyt tartanak Bükkvinfest néven. 1994 óta a borászathoz kapcsolódó több napos kulturális és szórakoztató programokat tartanak. 1996-ban a fesztivál idején ünnepélyes keretek között megalakult a Szent Márton Borlovagrend. 2012-ben jubileumi, XX. Bükkvinfestet tartották.

Írásos említések szerint Bogácson a 18. század óta foglalkoznak aktívan szőlő- és bortermeléssel. A település a Bükkaljai Borvidék központjához tartozik, jellegzetes szőlőfajtája az olaszrizling. A vidék domborzati és éghajlati viszonyai leginkább a fehér szőlőfajták termesztésére alkalmasak, amelyekből az utóbbi évtizedekben nagyobb mennyiségű bort állítanak elő.

A községbe látogató vendégek a helyi borokkal a Cserépi úti pincesoron ismerkedhetnek meg.

Elhelyezkedése

Bogács Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 54′ 21″, k. h. 20° 31′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 21″, k. h. 20° 31′ 54″ térkép ▼

Bogács Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Badacsonytomaj / Folytatás a posztban

A 71-es főút mentén, a Balaton északi partjának nyugati részén, a Badacsony lábánál található. A hegy valójában a település területén fekszik, amelyet ezen kívül a régi tomaji faluközpont és Badacsonyörs alkot, valamint a nagyrészt üdülőépületekből álló Badacsony településrész.

Szomszédos települések: Ábrahámhegy, Badacsonytördemic, Káptalantóti,Nemesgulács, Salföld.

Vonattal elérhető a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon. Vasúti megállói: Badacsonyörs (valamikor Kisörs), Badacsonytomaj, Badacsony (valamikor Badacsony-Hableány).

Víziúton a Badacsony településrészen lévő, nyáron nagy forgalmú hajóállomáson át közelíthető meg.

Területe már az ókorban is lakott volt, az ásatások felszínre hozták egy kelta település maradványait. A rómaiak egész biztosan termesztettek itt szőlőt, a Badacsony oldalán akkoriban is számos ültetvény volt.

A középkorból, nem egyházi birtok lévén, kevés feljegyzés maradt fenn a községről. Névadója állítólag egy besenyő vitéz, Urkund fia Tomaj volt, aki I. István korában birtokolta a területet. Első okleveles említése 1313-ból származik, Thomay formában. Mindenesetre 1263-ban már pálos rendház állt itt, ennek nyomait a 19. század során tárták fel.

A török hódoltság idején lakossága megfogyatkozott, 1550-ben plébániája is elhagyatva állt, de a források szerint a település folyamatosan lakott volt. Az itt élők ekkor is főleg szőlő- és gyümölcstermesztésből éltek. A 18. század során kedvelt pihenőhellyé vált, bora kedvelt lett és sorra épültek itt a pincék és a borházak. Ismert a város hegykönyve és hegytörvényei.

Fejlődése a bazaltbánya 1903-as megnyitásával új irányt vett, a lakosság száma megkétszereződött, elindult az iparosodás; 1909-től lóvasút is járt a településen.

Vajda Elek (1879–1944) 1911-ben költözött a településre, és ő szorgalmazta Badacsonytomaj önálló községgé válását, melynek ezután nyugállományba vonulásáig főjegyzője volt. Vajda a Vöröskereszt 1915. február 15-én alapított badacsonytomaji egyletének első jegyzője is. Egykori lakóháza, melyet a községbe költözésekor építtetett, nyugállományba vonulása után, bővítésekkel előbb az elöljáróság, később a nagyközség tanácsának, illetve önkormányzatának székhelye volt, egészen 2011-ig. Emlékét ennek ellenére mindmáig sem emléktábla, sem róla elnevezett közterület nem őrzi.

A bazalttermelés 1965-ben befejeződött, de a hegy látványa és élővilága sajnos nagyon megsínylette a félévszázados bányászatot. A további károkat megelőzendő a térséget hamarosan tájvédelmi körzetté nyilvánították.

A település a hozzá tartozó Badacsonyörs (korábban Kisörs) és Badacsony (valamikor Badacsony-Hableány) településrészekkel együtt 2004. július 1-jén kapott városi rangot.

Nevezetességei

Badacsonytomaj központjában

• A neoromán stílusban, bazaltból épült római katolikus templom (Fábián Gáspár, 1932);

A Badacsony-hegy oldalában

• Szegedy Róza-ház, Kisfaludy Sándor és felesége, Szegedy Róza egykori lakhelye;
• Kisfaludy Sándor présháza;
• Egry József Emlékmúzeum (A Balaton festőjének a háza múzeumként 
• funkcionál 1973 óta, a művész festményei és időszakos kortárs művészek kiállításai tekinthetőek itt meg);

Badacsonyörs településrészen

• Folly arborétum.

Híres lakói

• Kisfaludy Sándor
• Herczeg Ferenc
• Keresztury Dezső
• Jankovich Ferenc
• Tatay Sándor
• Egry József
• Bogyay Lajos
• Pauler Ákos
• Szegedy Róza

Elhelyezkedése

Badacsonytomaj Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 48′ 34″, k. h. 17° 30′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 34″, k. h. 17° 30′ 50″ térkép ▼

Badacsonytomaj Pozíció Veszprém megye térképén

Csopak / Folytatáshoz kattints a posztra

A Balaton keleti medencéjének északi partján fekszik, Balatonfüred(pontosabban az ahhoz csatolt Balatonarács) és Paloznak között. Vasúton a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca közti északi-parti vonalon közelíthető meg, vasútállomással rendelkezik. Közúton Budapest felől az M7-es autópályáról a balatonvilágosi csomópontban letérve a 71-es főúton, illetve a8-as főútról Veszprémnél letérve a 73-as főúton érhető el. A Veszprémet a Balatonnal összekötő festői Nosztori-völgy szájánál fekszik.

 Területe az őskor óta lakott, ennek legkorábbi tanúi rézkori régészeti leletek. A Kőkoporsó-dombon a római korból származó pincék és villaépületek romjait tárták fel, de a Nosztori-völgyben is több római villa állhatott. Ebből a korból származik a falun áthúzódó római út is. A honfoglalás korában három falu jött létre a mai község területén: a jelenlegi központ helyén volt Csopak, tőle északra, a Nosztori-völgyben Nosztre, a jelenlegi vasútvonal feletti részen pedig Kövesd helyezkedett el. Utóbbi Balatonkövesd néven egészen 1940-ig önálló község volt. [Nem tévesztendő össze az Aszófő melletti Kövesd településsel, amely a török hódoltság idején elpusztult.]

 A 'Csopak' név először 1277-ben fordul elő (Chopok formában) egy veszprémi káptalani oklevélben. A név jelentéséről megoszlanak a vélemények; egyes feltételezések szerint Árpád fejedelem Sopok nevű vitézének nevéből ered, aki adományként kapta volna ezt a területet a honfoglalás után. Más feltevés szerint a szó bolgár-török eredetű, és egy halfajtát jelentett; ismét mások szláv eredetűnek tartják. Kövesd neve Cuesth-ként már 1121-ben előfordul egy oklevélben, mely ottani szőlők adományozásáról szól.

A helység két legkorábbi építészeti emléke ma romos állapotban van. Az Árpád-korból származó Szent István-templomba 1830-ban villám csapott, s ennek következtében leégett; Csonkatoronynak nevezett maradványai a község központjában láthatók. Kövesd falu 1363-ban már állt Szent Miklós-templomának romjai pedig a Kossuth Lajos utcában tekinthetők meg.

 A három falu lakossága a legkorábbi időktől kezdve két fő foglalkozást űzött: egyrészt szőlőtermelést folytattak, másrészt a Csopaki-séd (Nosztori-patak) vizére épített számos malomban dolgoztak. (A 18. században a somogyi partról dereglyéken szállított gabonát is őröltek Csopakon.) A mai Csopak területéről hat egykori malom létezése ismert, a legfiatalabb, 1910-ben épült, ma is működőképes vízimalomban malomtörténeti kiállítás mutatja be a mesterség múltját.

A török időkben mindhárom falu szinte teljesen elnéptelenedett. A 18. század elején a Szerémségből és Szeben vármegyéből származó telepesek keltették új életre a vidéket. A filoxérajárvány a csopaki szőlőket is elpusztította, ezután honosodott meg itt a ma már „tipikus csopaki” fajtaként számon tartott bort adó olaszrizling. A Balaton keleti medencéjének északi partszakasza vált a tó körül legkorábban fürdőhellyé, így a legelső üdülőhely, Balatonfüred mellé korán, már a reformkorban felsorakozott a szomszédos Csopak is. A 20. század elején a község a középosztály kedvelt nyaralóhelyévé vált. A balatoni fürdés lehetőségén kívül jelentős szénsavas gyógyvize is; a ma is működő Szent József Gyógyforrást 1934-ben építették ki.

 Ma a község üdülőhelyként és borvidéke központjaként él a köztudatban. A helyi malomipar ma már csak történeti emlék,savanyúvize azonban olyan érték, mely újbóli felfedezésre vár. Sajnos már savanyúvíz nem, de frissítő víz az arra látogatóknak mindig rendelkezésre áll.

Nevezetességei

• Árpád-kori Szent István-templom romja ("Csonkatorony")
• 14. századi Szent Miklós-templom romja (kövesdi templom)
• Római katolikus templom (modern, 1985; benne tűzzománc oltárkép és keresztút)
• Református templom
• Ranolder-kastély
• Budai-villa
• Angolkisasszonyok nyaralója
• Vízimalom (malomipar-történeti kiállítás)
• Szent József Gyógyforrás
• Díszkút (a strand bejáratánál)
• Csákány-hegyi kilátó
• Nosztori-völgy: turistautak

• Akik itt születtek vagy huzamos ideig itt éltek
  • Balassa Benő (1919–2008) tanár, iskolaigazgató, helytörténész
  • Bencze László festő és grafikus 1967-1992 között felváltva élt és alkotott Csopakon és Budapesten.
  • Kerényi Imre Kossuth-díjas rendező, a Madách Színház volt igazgatója.
• Itt volt villája Hankóczy Jenőnek (1879-1939), a lisztminőség-kutatás nemzetközileg elismert szakemberének, akinek sírja is a településen található.

Elhelyezkedése

Csopak Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 58′ 42″, k. h. 17° 55′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 42″, k. h. 17° 55′ 08″ térkép ▼

Csopak Pozíció Veszprém megye térképén

Hajós / Folytatáshoz kattints a posztra

 Hajós Bács-Kiskun megye délnyugati részén Kalocsától délkeleti irányban 20 km-re, Bajától északkeleti irányban 30 km-re helyezkedik el.

A város területe 8990 ha, ebből 289 belterület.

Megközelíthető az 54-es főúton.

 Évszázadokig a kalocsai érsekség uradalmához tartozott. A törökök kiűzése után már az 1720-as években német családokkal népesítették be. Ekkoriban mezővárosi és vásártartási joggal rendelkezett. Ezeket a német szigeteket, amelyek a környék nemzetiségét jellemezték, a történelem szétrobbantotta. Hajós lakossága a második világháború után bár ki lett telepítve, sokan tértek haza. Hajóst ma nevezhetjük kétnyelvű községnek is. A település 1970 óta volt nagyközség, városi rangot ismét 2008. július 1-jén kapott.

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a város legnagyobb kisebbsége a német, a lakosság 27,5%-át teszi ki.

Hajós város büszkesége a mintegy 1300 présházból álló Pincefalu. A Pincefalu szabályos utcákból áll, amelyeket a présházak és az alattuk elhelyezkedő, löszbe vájt pincék alkotnak. Egybefüggően ez a legnagyobb ilyen a maga nemében. A kacskaringós utcák, apró présházak hangulata és a messze földön híres jó borok felejthetetlen élményt nyújtanak az ide látogatóknak. Jellemző fajták Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Kadarka, Szürkebarát,Cserszegi fűszeres. A pincefalu kialakulása egyidős a várossal. Az 1980-as évek óta sok pincét átalakítottak vendégfogadásra, illetve sok ilyen épült újonnan. A város ünnepe is a borhoz kapcsolódik, ez a minden év május utolsó hétvégéjén megrendezésre kerülő Orbán Napi Borünnep, aminek kulturális programjai sok ezer érdeklődőt vonzanak.

A település történelmi központja a Köztársaság tér, amelynek itt felsorolt épületei kisvárosias hangulatot árasztanak:

• A Szt. Imre római katolikus templom 1728-ban épült barokk stílusban, oldalhajókkal 1879-ben egészült ki. Főoltárán Szűz Mária fából készült egy méter magas szobra áll, amelyet az Óhazából hoztak magukkal a betelepülők. A előtte történt gyógyulások miatt csodatevőnek tartott szobor eredetije a 16. századból származik.
• A római katolikus plébánia a 18. század elején épült, késő barokk stílusban.

Féltett kincse Mária Terézia és férje, valamint szülei életnagyságú, egész alakos portréja, egy németalföldi mester munkái.

• A templom melletti gondozott parkban lévő Kálvária 1881-ben létesült, Zsolnay kerámia-stációkkal 1934 óta van kiegészítve.
• A második világháború utáni lakosságcsere során betelepített felvidéki magyarok egy része református vallású, részükre épült a Köztársaság téren lévő Református Imaház, 1987-ben.
• A volt érseki vadászkastélyt 1739-ben építtette a kalocsai érsek. Négy, arányos saroktornyát 1767-ben emelték. Később Haynald Lajos érsek alatt árvaházzá alakították, ami a II. világháború után állami nevelőotthon lett. 2009-ben elkezdődött a kastély teljes körű felújítása, melyet 2010 júliusában fejeztek be, ezt követően 2010. szeptemberben megnyílt a Hajósi Érseki Kastély Látogatóközpont. Jelenleg eredeti szépségében pompázik a hajósi barokk kastély is.
• A patika épületét 1912-ben Kós Károly tanítványa tervei alapján eredetileg lakóháznak építették.
• Az előtte lévő parkban található Nepomuki Szent János szobra, amelyet 2003-ban újíttatott fel a község.
• A központ büszkesége két hatalmas platánfa, amelyek alatt patak folyik. Ezek tövében található az ezerkilencszáznyolcvanas évek közepén épült református imaház, ami egyben szolgálati lakás is.
• A mai Egyesületek Háza 1905-ben érseki gazdatiszti lakásnak épült. Később lakás, és az új átadásáig református imaház volt.
• A Köztársaság teret üzletsor zárja, amely korábban kántorlakás és iskola volt. Az eredeti épületet 1842-ben emelték.

A városháza a központtól kb. 300 m-re emelkedik a gyönyörűen parkosított széles, osztott pályás úttestű Rákóczi utcában. Az épületet 1895-ben 10 800 forint közadakozásból építtették a falu akkori lakói. Az általános iskola alsó tagozatának épülete a kastély szomszédságában található. Eredetileg is elemi iskolának épült, 1910-ben. Az iskola felső tagozatának épületei 1964-ben és 1978-ban készültek el. A napköziotthonos óvoda 1957 óta működik jelenlegi épületében. A művelődési ház belső tere sok ember csodálatát kiváltja eklektikus kialakításával. A volt szocialista design a kilencvenes évek elején adta át a helyét a mainak.

Elhelyezkedése

Hajós Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 23′ 56″, k. h. 19° 07′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 23′ 56″, k. h. 19° 07′ 12″ térkép ▼

Hajós Pozíció Bács-Kiskun megye térképén