Önálló község a Szigetköz közepén, a Duna jobb partján. A szigetközi (1401. számú) útról Hédervárnál vagy Darnózselinél letérve közvetlenül, míg Halászitól Püski és Dunaremete érintésével közelíthető meg. Mosonmagyaróvártól keletre 15 km, Győrtől nyugatra 24 km távolságra fekszik.
1521 után a többi szigetközi birtoktesttel együtt Lipót is Bakics Pál kezére került, a „Bakicsok” dűlőnév – Hédervár és Lipót között – e korszakot idézi. Az I. Ferdinánd hűségére visszatérő Héderváry István 1542-ben visszakapta birtokait, így Lipót ismét Héderváry-birtok lett. Lakossága közben – a földesurak vallását követve – protestáns lett, majd az 1630-as években rekatolizált. A háborús pusztítások, valamint az árvizek miatt a nép többször is kénytelen volt a Duna szigeteire menekülni, hogy a vész elmúltával újra felépítse faluját – esetleg újabb, biztonságosabbnak vélt helyen. Lipót község három helyéről tudunk:
- a legrégibb falu emlékét a „Falu-sziget” dűlőnév őrzi a mai főág túlsó partján;
- a második falu a mai nagy holtág zugában volt, a Macska-sziget dűlő környékén, itt kerültek elő a régi templom, valamint a házak maradványai;
- míg a harmadik telephely a mai falu, a pusztítások miatt többször újjáépítve.
A falut ért pusztítások hosszú sorából ehelyütt csak néhányat említenénk. 1658-ban, 1784-ben, 1831-ben és 1849-ben kolerajárvány, 1684-ben és 1688-ban pestisjárvány tombolt a faluban – az utóbbi egy év alatt mintegy 200 áldozatot követelve! Így nem csoda, hogy az 1731. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv mindössze 241 lakost említ Lipóton, míg az 1785. évi urbárium 9 nemes család mellett 14 örökös jobbágy, valamint 17 házas zsellér famíliát jegyez.
1809-ben nemcsak a franciák átvonulása sújtja Lipót lakosságát, de az árvíz is – ez utóbbi teljesen elpusztította a falut! Nagy hamarosan újjáépült, sőt fejlődésnek indult. Lipót 1884-ben került – a szomszédos községekkel együtt – Moson vármegyéhez. Egyházilag Hédervár filiája lett, világi anyakönyvezés szempontjából a mosondarnói (andaui) körjegyzőséghez tartozott.
Részletesebb leírásunk 1929-ből van a településről. Ekkor Lipót 812 főnyi lakossága 154 házban él, 2900 kh. területéből 1186 szántó, rét 98, legelő 282, erdő 672, kert 5, nádas 30, egyéb pedig 550 katasztrális hold. Homokos, kavicsos, kötött és vizenyős talaján főként búza, rozs, árpa, zab, tengeri, bur-gonya és répa terem. A községben Önkéntes Tűzoltó Egylet, Levente Egyesület, valamint Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet működik. Jelentős ez idő tájt már a Lipóton élő mesteremberek száma is: 1938-ban a 691 földművelő mellett 84 főnek már az ipar ad megélhetést.
A második világháború 17 életet követelt Lipótról; az 1954. évi nagy szigetközi árvíz pedig szinte az egész falut romba dönti! Így ma egy – a történelme során immár sokadszor – újjáépített település várja a nagy számban idelátogatókat, ez utóbbiakat a messze földön híressé vált, az 1968. évi első fúrások után felszínre törő termálvizének, illetve az arra telepített fürdőjének köszönheti Lipót. Közismert a falu kertészete is.
Lipót lakossága 1996 végén 690 fő, az utóbbi években valamelyest csökkent (1960-ban 710, 1985-ben 723 fő volt). A településen a vízvezeték- és a csatornahálózat kiépült. Távbeszélő-fővonallal 132 előfizető rendelkezik a községben. A falu óvodájába 21, az általános iskola alsó tagozatába 34 gyermek járt az 1997. évben; a felső tagozatosok Hédervárra járnak át naponta. Lipóton a rendezvényeket is szervező művelődési ház, valamint a benne elhelyezett kb. 4000 kötetes könyvtár nyújt lehetőséget hasznos időtöltésre, míg az alapellátást orvosi rendelő, postahivatal és takarékszövetkezet biztosítja. A lakosság, valamint a vendégek igényeit 6 kiskereskedelmi bolt – közülük 2 élelmiszerüzlet –, vala-mint 14 vendéglátóhely igyekszik kielégíteni.
Nevezetességei
- az I. Szent Kelemen pápa vértanú emlékére szentelt, 204 m2 alapterületű templom. Az 1777-ben barokk stílusban elkészült templom fő „híressége egy gyönyörű Maulbertsch-freskó, amit a győri székesegyház festésével egy idő-ben alkohatott a kiváló osztrák művész a Héderváry grófok bőkezű kegyúri ajándékából” – írja Timaffy László. A templom passióképe – Zákonyi Ferenc szerint – a magyaróvári kapucinus zárdából származik; értékes továbbá a szószék oldalán látható dombormű, amely a Jó Pásztort ábrázolja.
- Érdemes megtekinteni a Lipótot Darnózselivel összekötő védett vadgesztenye fasort, valamint a községet északról határoló 68 ha-os Holt-Dunát, a vízimadarak fészkelő- és élőhelyét.
- A faluban sétálgatva megcsodálhatjuk a népi építészet néhány fennmaradt szép emlékét, de megfigyelhetjük a régi településszerkezetet is: a házak apró szigetekre, helyenként mesterségesen összehordott kis dombokra épültek, míg az utcák a régi medrek helyén kanyarognak – így „nagyvíz-kor” ladikkal lehetett a házak között közlekedni.
- Lipóti Termál - és Élményfürdő
Természeti értékei
A község szélén található a fokozottan védett Lipóti-morotvató. A felűződött és feltöltődött Duna-kanyarulat ma már nincsen közvetlen kapcsolatban a folyóval. A morotvában kisebb nyílt vizű részek ékelődnek a nádasok és gyékényesek közé. A vízfelületeket részben lebegő hínárnövényzet borítja: fehér tavirózsa és a sárga virágú vízitök. Madárvilága gazdag: a nádasban telepesen fészkel a vörös gém és egyes években a nagy kócsag emellett költ a barna rétihéja, a búbos vöcsök, a kis vöcsök és a cigányréce.
| Elhelyezkedése | |
 
Lipót
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 47° 51′ 43″, k. h. 17° 27′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 43″, k. h. 17° 27′ 56″térkép ▼ | |
Lipót
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
|
térkép ▼
