Komló-Sikonda régi képeslapokon / Folytatás a posztban

Ismerd meg a múltat, és nézd meg a jelent !

KOMLÓ régi képeslapokon / Folytatás a posztban

Ismerd meg a múltat és nézd meg a jelent !

Rosenberg Sándor kereskedése saját házában-1910.

Komló (németül: Kumlau, horvátul Komlov) észak-baranyai város, a Komlói járás központja. A település egy századon át szénbányászatáról volt nevezetes; bányakincseinek köszönhetően a szocialista időkben erőteljesen fejlesztették, 1951-ben nyilvánították várossá. Mára Észak-Baranya meghatározó gazdasági, közigazgatási, kulturális és egészségügyi központja. Hozzá tartozik Sikonda üdülőfalu, 1954 óta Kisbattyán, Mecsekfalu és Mecsekjánosi, 1958 és 1992 között pedig Mánfa is a része volt Pécsbudafával együtt.

Új kultúrház-1941.

Munkás lakások-1922.

Szénosztályozó-1945 előtt

Új akna-1935.

Új munkástelep-1945 előtt

Látkép-1931.

 Mácskalik vendéglő a vadregényes Mecsek középpontjában-1945 előtt

Mánfa (Baranya m.) Árpádkori templom (Műemlék)-1944.

Sikonda Fürdő-1945 előtt

1945 után

1945 után

Lakóházak-1945 után

Egészségház-1945 után

1945 után

Bölcsőde-1945 után

Zrínyi tér-1945 után

Elhelyezkedése

Komló Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 11′ 28″, k. h. 18° 15′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 28″, k. h. 18° 15′ 40″térkép ▼

Komló Pozíció Baranya megye térképén

Komló / Folytatás a posztban

A település egy századon át szénbányászatáról volt nevezetes; bányakincseinek köszönhetően a szocialista időkben erőteljesen fejlesztették, 1951-ben nyilvánították várossá. Mára Észak-Baranya meghatározó gazdasági, közigazgatási, kulturális és egészségügyi központja. Hozzá tartozik Sikonda üdülőfalu, 1954 óta Kisbattyán, Mecsekfalu és Mecsekjánosi, 1958 és 1992 között pedig Mánfa is a része volt Pécsbudafával együtt.

Városrészei

• Anna akna
• Béketelep
• Belváros
• Béta akna
• Cseresznyág
• Dávidföld
• Gadány
• Gesztenyés
• Hármas akna
• Határtető
• Kakastelep
• Kenderföld
• Kisbattyán
• Kossuth akna
• Kökönyös
• Körtvélyes
• Majális tér
• Mecsekfalu
• Mecsekjánosi
• Mecsekjánosi-puszta
• Sikonda
• Somág-tető
• Szent Imre-telep
• Szilvás
• Új-telep
• Zobákpuszta

 Komló Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1256-ban említették először Villa Complov alakban írva. 1312-ben Cumplow, 1320-ban Kemle, 1321-ben Komlod, 1329-ben Komlou, 1332–1335 között Konlod, Komlod, Cumulod változatokban írták nevét.

Komló a pécsváradi apátság falvai közé tartozott. Az oklevelek 1256-ban, majd 1329-ben a Tolna vármegyei Jánosival határos településként írták le. 1312-ben és 1320-ban már említették papját is, aki a pápai tizedjegyzék szerint 1333-ban 30, 1334-ben 10, 1335-ben 20 báni pápai tizedet fizetett.

A 20. század elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott.

1910-ben 1513 lakosa volt, melyből 1002 magyar, 462 német, 40 cigány volt. Ebből 1449 római katolikus, 29 evangélikus, 19 izraelita volt.

1951-ben kapott városi rangot, 1954-ben hozzá csatolták Kisbattyánt, Mecsekfalut (melynek neve 1928-ig Szopok volt) és Mecsekjánosit, majd 1954-ben Mánfát, mely azonban 1992-ben ismét önálló községgé alakult.

Nevezetességei

• Városi Helytörténeti Múzeum 
• Komlói Természettudományi Gyűjtemény
• 13. századi gótikus templom romjai
• Komlosaurus Carbonis - egy Komlóról elnevezett dinoszaurusz-faj, amely nevét a város környékén fellelt lábnyomainak köszönheti.
• A város központjában elhelyezkedő hőerőmű gőzkürtje napi négy alkalommal hangjelet ad, amely a bányászkodás élő emléke, hiszen a kürtjelek 6, 14 és 22 órakor, vagyis a bánya hajdani műszakváltásainak idején szólalnak meg és délben. A kürtjel (az ún. "fújás"), az erőmű fekvésénél fogva a város legtávolabbi pontjaiban is hallható.
• Kodály Zoltán a (ma már a zeneszerző nevét viselő) komlói belvárosi iskolának ajánlotta "Harasztosi legénynek" című gyermekkari művét.

Híres komlóiak

Komlón született, Komlón élő, vagy életük egy részében Komlón élt személyek

• Alvics Gyula, olimpiai 5. helyezett ökölvívó (a Komlói Bányász volt sportolója)
• Árgyelán György, fotográfus
• Babina Éva, porcelánfestő
• Bachmann Zoltán dr., Kossuth-, Ybl- és Prima Primissima díjas építész
• Bartha László, utánpótlás válogatott labdarúgó
• Bérczesi Róbert, zenész, dalszerző (BlaBla, Hiperkarma, Biorobot)
• Bugyik György, bokszoló, kickbox amatőr és profi Európa-bajnok, világkupagyőztes
• Czukor Zoltán, gyalogló, háromszoros olimpikon (2000, 2004, 2008)
• Dénes Gizella (1897–1975) írónő
• Farkas Gábor, türelemüveg készítő
• Ferenczy András, énekes
• Füzesi József (Komló, 1966. július 21. −) festőművész
• Garami József labdarúgóedző, volt szövetségi kapitány (a Komlói Bányász volt sportolója)
• Glázer István, zeneszerző és szövegíró, a népszerű egykori Piros Gőzmozdony zenekar alapítója.
• Glöckler Oszvald, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség egyik vezető munkatársa.
• Gógl Árpád dr., orvos, volt egészségügyi miniszter (1998–2000)
• Gyöngyösi Zoltán, fuvolaművész
• Győri János, kétszeres magyar válogatott labdarúgó (2001–2002)
• Hasznos Miklós, a KDNP alenöke, majd a Jobbik politikusa (fiatalon Komlón dolgozott)
• Haui József, grafikus, a Magyar népmesék, a Vízipók-Csodapók, a Kérem a következőt! sorozatok alkotója

• Jovánovics László roma származású magyar festőművész (1973-)
• Király Csaba, zongora- és orgonaművész
• Korcsmár Zsolt, U20 világbajnoki bronzérmes (2009) és U19 Európa-bajnoki bronzérmes labdarúgó (2008)
• Lantos Mihály, olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes labdarúgó (1968-75 a Komlói Bányász SK edzője)
• Leirer Tímea rádiós műsorvezető
• Lővei Attila, autóversenyző
• Megyeri Ferenc, punk énekes és zenész, a Hétköznapi Csalódások frontembere
• Moldova György író (Komlón dolgozott, majd 1971-ben Komlóról írt könyvet)
• Mózes Balázs, színművész
• Orsós Teréz (1956-) magyar-cigány grafikus- és festőművész.
• Ráczné Kalányos Gyöngyi (1965-) magyar-cigány grafikus és festőművész
• Rejtőné Alföldi Andrea, gyalogló olimpikon (1992)
• Rózsaszín Pittbull zenekar
• Sáfrány Emese (Aleska Diamond néven sokszoros díjnyertes pornószínésznő)
• Sárkány Kázmér operaénekes
• dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, az alapvető jogok országgyűlési biztosának helyettese (2013-)
• Takács Péter, festő és rajztanár

A városban forgatták Az ígéret földje című magyar filmet (1961) a kor neves színészeinek főszereplésével.

Elhelyezkedése

Komló Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 11′ 28″, k. h. 18° 15′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 28″, k. h. 18° 15′ 40″térkép ▼

Komló Pozíció Baranya megye térképén

KOMLÓ - SIKONDA / Folytatáshoz kattints a posztra

Sikonda egy észak-baranyai település, közigazgatásilag Komlóhoz tartozik

A Mecsek északi oldalán, Pécstől északra 18 kilométerre, Komlótól nyugatra 4 kilométerre, a 180 méter magasságban fekvő Sikonda-völgyben található. Közeli települések: Csonkarét, Mecsekfalu, Komló, Vágotpuszta, Árpádtető,Malomhegy, Mánfa, Szentimre, Vágat.

 Sikonda nevét először egy 1797-es térképen említik. A mai település csak 1928 óta létezik, amikor a szénbányászati próbafúrások során melegforrást találtak.

1929-ben a Földtani Intézet a forrás vizét gyógyvíznek nyilvánította, és ásványvíz-palackozó, majd 1930-ban gyógyszálló épült. Ez 1933-ban megkapta a gyógyfürdő minősítést, 1948-ban a szállodából bányász-szanatórium lett. 1978-tól a fejlesztések abbamaradása, majd a bányabezárások miatt hanyatlásnak indult. 1996-ban felújították, 2004-ben wellness-szálló és élményfürdő nyílt a szanatórium mellett. Néhány évvel később a közelben található kempinget és turistaszállót is felújították.

 A fürdő vize szénsavtartalmú, alkalikus, gyengén radioaktív, lítiumtartalmú.

Építésének ideje 1927. A tervező nevét eddig nem sikerült kideríteni. A korstílusát tekintve az épület nehezen behatárolható, hiszen az eklektika, a szecesszió és a modern törekvések korában született meg a szanatóriumi épület, de romantikára jellemző jegyek fedezhetők fel a régi épületszárnyon. A társalgótermekben található növényornamentikás díszítésű cserép-kályhák viszont barokkos részletezettségűek, szecesszíven formáltak.

Ügyesen, jól átgondoltan telepített épületről beszélhetünk, hiszen a közlekedési úttól visszahúzódva, egykor tágas parkon keresztül közelíthettük meg a sikondai szanatórium fő épületét. Az épület tömege nem akarja túllépni fákkal övezet környezete ölelését, nem hivalkodik, még a hozzáépített „modernebb” traktusokkal sem. Arányrendszerét tekintve is mértéktartó. Homlokzati megjelenésében uralkodó a vakolt, színezett felület. A főbejáratot kihangsúlyozandó, a kiugró tömeg bejárati nyílásait kőkeretezéssel látták el. Szintén kőfa-lazarú az alagsor főútra néző falazata, és kőtámfalas „kíséretet” kaptak az épület előtti parkban lévő lépcsők is. Az épület, korának egyedülálló kultúrtörténeti értéke, méltán került helyi védelem alá.

Nevezetességei

• Alkotóház, amelyben egykoron Göncz Árpád is lakott íróként.
• Sikondai tavak: két mesterséges tó, amely egyrészt a horgászat kedvelőit szolgálja, másrészt fedett tószínpadával és a hozzá tartozó fedett nézőtérrel kulturális rendezvények színtere. Itt rendezik meg nyaranta a Tóp-Art Fesztivált.
• Komló város pihenőparkja rendezvényházzal, sportpályákkal, fedett színpaddal, szabadtéri főzőhelyekkel, erdei tanösvénnyel.
• A Baranya Megyei Önkormányzat gyermek- és ifjúsági tábora, amely minden évben otthont ad a Pécsi Tudományegyetem több gólyatábori rendezvényének.

Földrajzi adatok
Tszf. magasság	180 m
Távolság a központtól	4 km
Elhelyezkedése
Sikonda Pozíció Baranya megye térképén
é. sz. 46° 10′ 33″, k. h. 18° 13′ 21″